1914. január 10-én született Mogyorósbányán (Esztergom vm). Korán elvesztette szüleit, ettől fogva rokonai nevelték. A gimnáziumot a közeli nyergesújfalui Szalézi Gimnáziumban végezte, ahol megismerkedett Don Boscóval és a szaléziakkal. Már fiatalon jelentkezett a rendbe: 1929-ben Péliföldszentkereszten végezte a noviciátust, majd 1930-ban szerzetesi fogadalmat tett. Fiatal szaléziként szombathelyi intézetünkben dolgozott, mint nevelő. Ugyancsak Péliföldszentkereszten végezte teológiai tanulmányait, aminek végeztével 1940. június 23-án Esztergomban áldozópappá szentelték.
1940 és 1942 között kántor-hitoktatóként működött a borsodnádasdi szalézi plébánián. 1942-től 1944-ig az újpesti Szalézi Intézet tanulmányi felelőse, miközben a Zeneművészeti Főiskolán megszerezte az egyházkarnagyi oklevelet. 1944 és 1950 között egyházi zenét és egyháztörténelmet tanít a rend szentkereszti Hittudományi Főiskoláján. A rendek feloszlatása után 1950-től 1957-ig Pestszentlőrincen kar-nagy és kántor. 1957-től egészen haláláig az Újpesti Főplébánia lelkipásztora, hosszú időn át, mint a plébánia kántor-karnagya, majd 1974-től mint segédlelkész. Társaságunk és a magyar egyház-zene egy mise-ordináriumot ill. több, különböző alkalmakra komponált szentmisét, és számos szalézi témájú dalt köszönhet neki.