szalézi szerzetes pap

1906-1988
Halála:Ranchi (India) 1988.06.11.

A Győr megyei Tényőn született. Szentkereszten volt novícius, 1925-ben tett fogadalmat. Misszióba készült, ahová felszentelt pap korában indult. 1936 óta működött Indiában. Az északi részen Shillongtól Calcuttáig sok helyre vitte el az Evangélium örömhírét. A szegények érdekében buzgólkodott. Utolsó éveiben házi gyóntató volt betegen, türelmesen viselt szenvedés között.

 Varga Bertalan egy Győr melletti faluból került Indiába még a harmincas években. Kelet Bengálban, a mai Bangla Desh területén egy városoktól távoli faluban volt plébános. Ott érte a világháború. Az angolok mint ellenséges ország állampolgárát sok olasz pappal együtt internálták. Bengál püspöke amerikai származású volt és tiltakozott az angoloknál. "Ha nem engedik el a papjaimat, Rooseveltnek fogok írni!" A tiltakozás nem használt, Bertalan atya csak 1946-ban szabadult. India 1947-ben független lett, és 1953-ban kitiltotta a külföldi hittérítőket. Aki maradni akart, az fölvette az indiai állampolgárságot. Varga Bertalan maradt és Dardzsiling mellett, Kőrösi Csoma Sándor sírjától nem messze élt. Itt találkozott vele Jakabos Ödön is, aki vendégszeretete mellett nyelvismeretét dicsérte. Egy olasz paptársa megjegyezte, hogy csak annyi nyelvet ismert, amennyi a munkájához szükséges volt. Bertalan atya akkoriban rendszeresen átjárt Dardzsilingbe és rendben tartotta Kőrösi sírját. Később Bengálból áthelyezték a szomszédos Bihar államba.

 Az indiaiak, különösen a gyerekek nagyon szerették: "Olyan volt, mint egy nagyapa a hosszú szakállával", mondta valaki. Nem volt távolságtartó, mint sok más pap: családokhoz járt és szívesen focizott, játszott a gyerekekkel még idős korában is.

Varga Bertalan sírja Nyugat-Bengál katolikus zarándokhelyén, a Gangesz parti Bandelben van.