Szaléziak.HU - Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Tartomány
< Szalézi munkatársak / Szalézi Család

Voluntáriák

Don Bosco Önkéntesei (Volontarie di Don Bosco - VDB)

A volontariák Krisztus közelebbi követésére meghívott keresztény nők, akik az evangéliumi tanácsokra tett fogadalmak által megpecsételt Istennek szenteltséget, a szekularitást (világi jelleget) és a szalézi lelkiséget mély összhangban szeretnék megélni. Látszólag egyáltalán nem különböznek környezetüktől: nincs szerzetesi ruhájuk vagy egyéb külső megjelölésük, nem élnek zárt közösségben, nincsenek látványos közös műveik, amelyek fölfednék Istenben rejtett életüket. Az Istennek szentelt állapotnak a világ előtti titkossága teszi lehetővé a volontáriának, hogy hatékonyan apostolkodhasson a legkülönfélébb hivatások betöltésével a világban. Így tudja követni Don Bosco „Da mihi animas-cetera tolle” vezérgondolatában megfogalmazott lelkiségét; Jézus nyilvános fellépése előtti názáreti életének példája nyomán. Így szeretnék és próbálják elvinni a volontáriák Krisztus szeretetét, a keresztény élet hiteles és vonzó mintáját a társadalomban oda, ahová mások nem érnek el; mintegy hidat képezve az intézményes Egyház és a világi hívek, sőt az Istentől és az Egyháztól távol álló emberek között.

A Szalézi Család más tagjaival együttműködve, a csoportot támogató szalézi asszisztens révén, részt vesznek az Egyház evangelizációs tevékenységében. Apostolkodásukban Don Bosco lelkiségét követve előnyben részesítik az ifjúságot, a szegényeket és a missziók ügyét.

Hogyan jött létre a VDB Intézménye?

Rinaldi Boldog Fülöp, Don Bosco harmadik utódja 1907 és 1917 között Valdoccóban a Don Bosco nővérek igazgatója volt. Különösen sokat fáradozott az oratóriumot látogató lányok lelki és emberi formálásával. Közülük hárman (Luigina Carpanera, Maria Verzotti és Francesca Riccardi) azt a vágyukat fejezték ki, hogy életüket egészen Istennek szentelhessék, de a „Világban” maradhassanak. 1917. május 20.-án Don Rinaldi javasolta, hogy egyesüljenek e célért. Ebből a sajátos evangéliumi életformát kezdeményező kis csoportból ered a VDB, Don Bosco Önkénteseinek világi Intézménye, korát jóval megelőzvén. Ugyanis csak 1947. február 2.-án XII. Piusz pápa Provida Mater Ecclesia címmel kiadott apostoli konstitúciójával ismerte el az Egyház hivatalosan is a világi intézmények jogi státuszát. 1978. augusztus 5.-én VI. Pál pápától kapott a VDB Intézménye végleges jóváhagyást. Ma 1308 nő tagja van az Intézménynek, akik mind az öt kontinensen élnek és tevékenykednek a keresztény élet kovászaként a világban.

A VDB élet megvalósításának kerete, módja és feltételei.

Az Intézmény minden tagja önállóan él és szabadon választja meg hivatását és apostoli területét. Ugyanakkor az egyes tagok 6-12 fős csoportokba szerveződnek, melynek élénk 3 évre kinevezett Felelős áll. Az országonkénti vagy nagyobb területi egységként a csoportok Területté egyesülnek Területi Felelőssel. Az Intézmény vezetését a hat évenként választott Központi Tanács végzi, élén a Központi Felelőssel. A közösségek számára kötelező havi un. Lelki napokon és az ezen kívüli szervezett együttléteken fontos, hogy a jóság, optimizmus, bizalom, családiasság, derű, egyszerűség Don Boscó-i stílus, valamint a sajátos női erények, mint az elfogadás, a másik iránti figyelmesség, érzékenység, gyöngédség, áldozatkészség érvényesüljenek. A VDB-nek, mint konkrét közösségnek és egyes tagjainak a Világ felé megjelenése titkos. A titkosságot felelősséggel őriznie is kell a világi intézmények jellege és alapítónk elképzelése szerint. Az egyén a testvéri Közösségből merít erőt, hogy kovászként hathasson a Világ megszentelésére. A csoporton belüli egymás iránti kölcsönös és testvéri szeretet, tolerancia gyakorlása kiváló fölkészülés arra, hogy az Intézményben elkötelezett személy megfelelő módon és szellemben forduljon világi környezetében másokhoz!

Az Istennek szentelt élet világban való megvalósításához, a Világ valódi értékeinek felismeréséhez elengedhetetlen föltétel a rendszeres imaélet. Don Rinaldi már 1917.május 20.-i beszédében hangsúlyozza, hogy az ima: szóval, munkával, Isten akaratának elfogadásával és a mély kapcsolat az Eucharisztiában Krisztussal lehetőség Isten kegyelmében élni! Az ima élteti lelkünket. A világban élő volontariának még nagyobb szüksége van az elcsendesedésre, az elmélkedésre, mely a kiegyensúlyozott lelki életének feltétele. Isten művei az elcsendesedésben születnek! Évente egyszer lelkigyakorlaton való részvétel is nélkülözhetetlen, hogy a közösség tagjai, a Felelősökkel való beszélgetéseket is igénybe véve, számot vessenek hivatásuk betöltésével.

A VDB Magyarországon

Hazánkban az Intézmény 1981 óta működik. Első asszisztensnek, Lukács István SDB-nek, a kíváló pedagógusnak és írónak, a „hazai alapítás” is köszönhető. Halála után 1982-ben Pósfai „Laci bácsi” lépett a helyébe több, mint egy évtizeden át. Don Boscóhoz hasonlóan jobban éreztette a derűs, családi légkört, mint a merev tekintélyt. A jelenlegi asszisztens Kukuczka Robert szalézi atya.

A magyarországi közösség, jelenleg alcsoportként, a Szlovák-Magyar Területhez tartozik. A szlovák VDB kezdettől fogva segíti a magyar csoportot.

A VDB-k Szabályaiban szerepel, hogy idősebb korban is fontos a Gondviselésbe vetett bizalom, a derű, a nővérek szeretete és imája. Mostanában előtérbe kerül a tanúságtétel arról, hogy Isten jósága és a hivatásunk örök, Idő feletti érték. Hála Istennek a csoportban ”aktív” korúak és energiával teltek is vannak. Mindnyájan szívesen osztanánk meg ifjú érdeklődőkkel a VDB hivatás örömét, szépségét és különlegességét, melyből olykor nehézségei is fakadnak.

NEM a gyermekmunkára!
NEM a gyermekmunkára!
Olaszország - Egy pap nyílt levele az abortuszra szólító falfirkára
Olaszország - Egy pap nyílt levele az abortuszra szólító falfirkára
„Önkéntesség személyre szabva” – Új uniós program indul fiataloknak
„Önkéntesség személyre szabva” – Új uniós program indul fiataloknak