Főoldal / Szalézi világ / Mesél a szalézi múlt – A torinói Segítő Szűz Mária-bazilika kibővítése
Mesél a szalézi múlt – A torinói Segítő Szűz Mária-bazilika kibővítése
2020-04-23 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
1934-ben, a Don Bosco szenttéavatása által felkeltett lelkesedés hullámában elhatározták, hogy megkezdik a torinói Segítő Szűz Mária-bazilika kibővítésére irányuló munkálatokat. Az akkori rendfőnök, Don Pietro Ricaldone levelében arra szólította fel a szalézi munkatársakat, a Don Bosco Szaléziak és a Segítő Szűz Mária Leányai volt növendékeit, hogy „ne felejtsék el terjeszteni az elhivatottságot Mária, a keresztények segítsége iránt... és megvalósítani a bazilika kibővítését.”
A Giulio Valotti szalézi testvér és Mario Ceradini építész által készített projekt alapján fontos templombővítési munkákat készítettek elő, amelyek 1935-től 1942-ig tartottak. Többéves tanulmányozás után 1935. április 29-én megkezdődtek a szentély kibővítésére irányuló munkálatok. A hatalmas bazilika, amit Don Bosco épített, akkorra már kicsinynek, szűknek bizonyult: alig volt elégséges magának a megnövekedett anyaháznak is; hogy volna hát képes befogadni a közelről és távolról, nem csak Torinóból, hanem a világ minden részéről odaözönlő zarándokok tömegét, akiknek száma évről évre növekedett, különösen amióta ott pihentek Bosco Szent János földi maradványai is.
A főbb változások a következők voltak:
1. Egy új oltár, amelyet Bosco Szent Jánosnak szentelnek.
2. A szentély kibővítése, amely során a főoltár hátrébb kerül és megújul.
3. Egy második, 12 m átmérőjű kupola, latin felirattal: "HIC DOMUS MEA INDE GLORIA MEA".
4. A két oldalsó kápolna a hozzájuk kapcsolódó karzattal (a bal oldalon a Piemont templomainak legnagyobb orgonájához kapcsolódó karzat). A két kápolna egy különféle kis oltárokkal ellátott galériával van összekötve, amely a keresztre feszített Krisztusnak és különféle szenteknek vannak szentelve (Cottolengo Szent József, Cafasso Szent József, Don Bosco lelkivezetője, V. Szent Piusz…). Az egész templom díszítését Cussetti festőre bízták.
1935 januárjában Ricaldone rendfőnök levelében, amelyet a szalézi munkatársaknak és a volt szalézi növendékeknek címzett, ismételten kéri, hogy adakozzanak a bazilika kibővítési munkálataira.
1936-ban a Bollettino Salesiano minden számában tájékoztatást találunk a bazilika kibővítési munkálatainak állásáról, valamint a Don Boscónak szentelt oltár felállítására irányuló munkákról és nagy tervekről és biztatást a nagylelkű adakozásra.
1937-ben a magyar Szalézi Értesítő 1-2. száma arról számol be, hogy szépen halad a Segítő Szűz Mária-bazilika kibővítése, és már a második kupola is kezd kibontakozni:
„A régi kupola mögött készen áll már az új kettős kupola betonváza, amely egy 16 oszlopon nyugvó betongyűrűből emelkedik ki. Szakértők véleménye szerint a modern építőművészet remeke lesz ez a kupola, amelynek építéséhez – az alapzattól számítva – 500 m2 betonkavicsot és 480 mm vasat használtak fel. A szokatlanul kedvező időjárásnak köszönhető, hogy részben már a külső faburkolat is elkészülhetett, valamint készen áll a bazilika tömbjét a sekrestyével, gyóntatóhelyiségekkel stb. összekötő árkádos folyosó.”
1938. június 9-én, Don Bosco halála 50. évfordulójának évében megnyitották a kibővített szentélyt.
ANS/Szaléziak.HU
