Mint a kongregáció vikáriusa még jobban kitűnt kezdeményezési hajlama. Képzési központokat nyitott, hogy lelki és társadalmi segítséget nyújtson a fiatal dolgozó nők számára, támogatta és irányította a szalézi nővérek munkájá, bátorította a szalézi munkatársakat és megalapította a Volt Növendékek Világszövetségét és a VDB-t (Don Bosco Önkéntesei).  1922-ben rendfőnökké választották. "Egészen olyan, mint Don Bosco, csak a hangja más" - mondta róla Don Francesia. Azon igyekezett, hogy megújítsa a szaléziak lelki életét és Don Bosco művét a maga korához igazítsa. Biztatta a fiatal szaléziakat, hogy tanuljanak nyelveket, hogy hatásosabban tudjanak evangelizálni a missziókban.  Rinald Fülöp 1856. május 28-án született Lu Monferratóban, Alexandria tartományban. Kilenc gyermek közül ő a nyolcadik. Egész kis gyermek még, amikor megismeri a faluban Don Boscót, aki fiataljaival arrafelé sétál. Tíz éves korában édesapja beíratja a mirabellói kollégiumba, amelyet néhány hónappal később saját elhatározásából otthagy. Don Bosco ír neki, és megpróbálja visszahívni, de Fülöp hajthatatlan. 1874-ben Don Bosco elmegy Lu Monferratóba, hogy meggyőzze, menjen vele Torinóba, de nem jár sikerrel. Végül három évvel később rá tudja beszélni, és Fülöp 21 éves korában elindul a felnőtt hivatások útján. 1880-ban, a noviciátus után magának Don Boscónak a kezeibe teszi le örök fogadalmát. Hála az alapító Szent kitantásának, 1882 decemberében Fülöp válaszol az Úr meghívására, és pappá szentelik. Nem sokkal később a fiatalok Szentje igazgatóvá nevezi ki Mathiba, egy felnőttképzéssel foglalkozó kollégiumba, ami később Torinóba költözik.

Néhány nappal Don Bosco halála előtt Rinaldi atya gyónni szeretett volna nála. Mielőtt feloldozta volna a szent, immár erőtlenül, egyetlen szót mondott neki: „Elmélkedés”.
1889-ben Rua atya Barcelonába nevezte ki igazgatónak: „Meglehetősen kényes dolgokat kell majd elintézned” — mondta neki. Három év alatt, imádsággal, szelídséggel, atyai és lelkesítő jelenlétével a fiatalok között és a szalézi közösségben újjászervezte a létesítményt. Őt nevezték ki tartományfőnöknek Spanyolországba és Portugáliába. 9 év alatt Rinaldi atya 16 új házat alapított, a tiszteletre méltó Dorotea Chopitea anyagi támogatásának is köszönhetően. Rua atyát egyik látogatásakor teljesen lenyűgözte, minek következtében a rend általános vezetői posztját bízta rá. Rinaldi atya új megbízatásában is folytatta a szorgalmas munkát, és soha nem hanyagolta el papi szolgálatát sem. Vezetői feladatát bölcsen, szeretettel és okosan látta el. Rua atya halála után megerősítették elöljárói beosztását, és Albera atya vikáriusa lett. 1921-ben megválasztották Don Bosco harmadik utódjának.

Hatalmas erővel támogatta a missziókat: misszionárius intézeteket, folyóiratokat és egyesületeket alapított. Rektorátusának ideje alatt több, mint 1800 szalézi indult Útnak az egész világon. Rengeteget utazott Olaszországban és Európában. Megalapította a Volt Növendékek Egyesületét, és a Don Bosco Önkénteseinek Világi Intézetét. Elnyerte Xl. Piusz pápa jóindulatát a megszentelt munkára.

A lelki élet mestere volt, aki újra lélekkel töltötte meg a szaléziak belső életét lstenbe vetett feltétlen bizalmával és a Segítő Szűz Mária felé tanúsított határtalan hitével.
1931. december 5-én tért örök nyugalomra, Rua atya életrajzának olvasása közben.

TISZTELETRE MÉLTÓVÁ NYILVÁNÍTJÁK 1987. JANUÁR 3-ÁN
BOLDOGGÁ AVATJA 1990. ÁPRILIS 29-ÉN II. JÁNOS PÁL PÁPA

Covolo-Mocci: Szentek a szalézi családban