szalézi szerzetes pap
1921-2012
Elhunyt Székesfehérváron 2012. február 21-én. 
Utolsó állomása: Óbuda, Szent Alajos Rendház
Örök nyughelye: Péliföldszentkereszt

Maár Zoltán atya Csallóközkürtön született 1921. november 8-án, mélyen hívő katolikus családban. Gyermekkorában megtapasztalta a családi élet melegét, szülei szeretetét. Földművesként dolgozott, majd a Jóisten hívó szavát meghallva, a szalézi életet választotta. Sokszor emlegette, hogy mennyire nehéz volt elhagynia szüleit, faluját, de a hivatásáért meg kellett hoznia ezt az áldozatot. Mosonmagyaróváron ismerkedett meg Don Boscóval és a szaléziakkal, majd jelentkezett novíciusnak. Első szerzetesi fogadalmát 1943-ban tette le Mezőnyárádon. Később Nyergesújfalun és Balassagyarmaton nevelőként tevékenykedett. 1947-ben megkezdte teológiai tanulmányait és 1948-ban örökfogadalmat tett Péliföldszentkereszten. 1950-ben társaival együtt el kellett hagynia a rendet. Haza nem mehetett, így hetekig bolyongott szerte az országban.

Dr. Pétery József váci püspök fogadta be, több rendtársával együtt. Vácon fejezte be tanulmányait. Itt volt pappá szentelése is 1952. június 22-én. 1952-1955 között Isaszegen, 1955-1957 között Kiskunfélegyházán volt káplán. 1957 és 2007 között a Bugac-alsómonostori híveket szolgálta 50 éven át. Nagy buzgalommal járta a tanyavilágot. Egészsége megromlott, ezért 2007-től visszatért a rend kötelékébe és az óbudai Szent Alajos Rendház lakója lett, ahol vidámságával és jó példájával utat mutatott a fiatal rendtársaknak. A közösség nagy szeretettel vette körül. Sajnos egészségi állapota tovább romlott, ezért 2010-től a székesfehérvári Országos Római Katolikus Papi Otthon lakója lett. Nagy türelemmel fogadta és viselte betegségét.

Földi maradványait, kívánsága szerint Péliföldszentkereszten, rendünk sírkertjében helyeztük örök nyugalomra.