Főoldal / Szalézi világ / Olaszország - Mi újság Azerbajdzsánban?

„Azerbajdzsán az elmúlt tizenhat évben gyökeresen megváltozott. Ez egy teljesen új ország: a magas épületek, a modern technológia... Most, amikor az ember Bakuba látogat, úgy érzi, mintha Dubaiban lenne” - mondja Štefan Kormančík 47 éves szlovák szalézi szerzetes, aki 2001 óta szolgál Azerbajdzsánban, életének közel egyharmadát itt töltötte. Csaknem azóta van itt, amióta a katolikus egyház visszatért az országba.

Mivel Ferenc pápa nemsokára apostoli látogatást tesz a kaukázusi országban, Kormančík atya segít nekünk megérteni az azerbajdzsáni valóságot.

Milyen volt Azerbajdzsán 2001-ben, és mi van most?

Amikor megérkeztem, még mindig félelem uralkodott a háborútól a Hegyi-Karabah régióban, az örmény határ közelében. Mintegy 1 millió menekült volt akkor itt, és bár a háború már 7-8 éve véget ért, az emberek még mindig emlékeztek az éhínségre, ami tapasztalható volt a konfliktus idején.

Most, hála egy új csővezetéknek Grúzia és a Földközi-tenger között, minden más. Ha valaki turistaként néhány napra az országba látogatna, alig venné észre, hogy itt létezik szegénység. Pedig szegénység még mindig van, csak sokkal kevésbé látható. Például, az utcagyerekek rendesen vannak felöltözve, mert ha úgy lennének öltözve, mint a koldusok, a rendőrség intézetekbe vinné őket.

Ez az idő alatt hogyan változott az egyház helyzete?

70 év kommunista uralom után az emberek teljesen elvesztették gyökereiket. A lakosok 95% muszlim. Az elején a katolikus egyházról nem tudtak szinte semmit. Minden gyökeresen megváltozott 2002-ben, II. János Pál pápa bakui látogatásával. Azóta a helyzet egyre jobb és jobb, a katolikus egyházat elismerik az emberek és a kormány is, amely lehetővé tette számunkra, hogy földet vásároljunk, engedélyt szerezzük és építsünk egy templomot.

Milyen a kapcsolat más egyházakkal és vallásokkal?

A muszlimokkal nagyon jó a kapcsolatunk. Többször meghívtak, és részt vettem az iszlám ünnepeken és fordítva, a muszlimok jöttek el a mi ünnepeinkre. Amikor épült a templom, a muszlim vállalkozók anyagilag segítettek. Mi csodálkoztunk ezen, de ők azt mondták: „Azt akarjuk, hogy a katolikusoknak Bakuban legyen egy helyük, ahol imádkozhatnak.”

Ugyanez elmondható a zsidó közösségről és más keresztény felekezetekről. Talán máshol a kapcsolat az ortodoxokkal egy kicsit feszültebb, de Azerbajdzsánban kommunikálunk és nyitottak vagyunk.

Mit várnak a pápa látogatásától?

Úgy vélem, ez legalább három lényeges előnnyel jár majd. Először is, a világ hallani fog Azerbajdzsánról, erről a multikulturális és többvallású országról, ahol a különbözőségek boldogan élnek egymás mellett. Az emberek jobban megismerik majd a katolikus egyházat és a mi munkánkat is. Végül, remélem, hogy ez a látogatás ösztönözni fogja, hogy legalább apró lépéseket tegyenek a béke felé, mert a Hegyi-Karabah kérdése továbbra is megoldatlan.

ANS-Róma/Szaléziak.HU

A bakui Szeplőtelen Szűz Máriáról nevezett szalézi templom az egyetlen katolikus templom Azerbajdzsánban. Az ország lakossága 8 millió, akik közül 95% muszlim. 2000-ben a katolikus missziót a Szlovák Szalézi Tartományra bízták. A szalézi közösség, amelynek vezetője Ján Čapla atya, négy szalézi szerzetes papból és két testvérből áll.