A szülők jelentős hatással vannak gyermekük tanulmányi teljesítményére. Természetesen igazuk van abban, hogy a siker döntő része a gyermek kezében van: ő az, akinek tanulnia kell, oda kell figyelnie, erőfeszítéseket kell tennie. hogy a felelősség jó része a tanárokat terheli, a talán nem mindig kiváló felkészültségükkel, a nem mindig dicséretes kötelességtudatukkal, a pszichológiai érzékenységük hiányával. De az is biztos, hogy a szülők is felelősek gyermekük tanulmányi teljesítményéért. Nos, szeretné, ha gyermeke mindig csúcsformában lévő diák lenne? Kövesse ezt a tízparancsolatot: még jól jöhet.
- Teremts nyugodt és békés környezetet
Az otthoni viták, kiabálás, a mindig teljes hangerővel bömböltetett rádió és televízió idegességet, szédülést okoz. Hogyan tud a gyerek odafigyelni az iskolában, amikor az elméje tele van képekkel és úgy ugrál, mint a mobiltelefonja, amelyet délután és este használt?
- Adj neki szilárd motivációt
A gyerekek alapvető problémája: "Miért kell tanulnunk?" A szülőknek egyértelművé kell tenniük az elvárásaikat. Mindenekelőtt bátorítással és példamutatással. Végül is a gyerekeknek tanulniuk kell. A tanulás a felnőtteket érdekli, nem őket. A kicsik tudni akarnak, igen, az biztos. Gyakorlatilag óriási kíváncsiság van bennük, amit az iskola úgy rendszerez és csatornáz, mint az erőműben áramtermelésre szánt vizet. Ez erőfeszítést igényel. Sok gyerek azonban nem tud meggyőző célt látni az iskolai tantárgyak egymásutánjában. Egy mitikus „papírdarab” homályos megjelölése már nem elegendő.
- Hadd aludjon
A gyereknek napi 8-10 óra pihenésre van szüksége. Egy nyugodt, csendes este után, távol az izgató és izgalmas műsoroktól, jó ötlet este 21 óra körül a takaró alá bújni.
Itt is: hogyan maradhat életben egy gyerek az iskolában, ha már holtan lép be, mert este 23 óráig vagy éjfélig vagy tovább ébren volt?
- Tápláld okosan
Reggel, amikor az egész család az asztal körül ül (ez lenne az ideális!) fogyasszon egy bőséges reggelit: tej, kenyér, lekvár, vaj. A délelőtti szünetben aztán egy jóféle szezonális gyümölcs (alma, narancs...) mindig jobb, mint a kifinomultabb nassolnivalók.
Taníts meg egy munkamódszert: az agy annál hatékonyabb lesz, minél hatékonyabban használjuk. A memória annál jobban működik, minél többet dolgoztatjuk. Sok fiatal intelligenciáját fenyegeti az elsorvadás veszélye, pusztán a mozgáshiány miatt. Ahhoz, hogy a gyermek gondolkodni tudjon, meg kell tanítani gondolkodni. Ahhoz, hogy megfelelően tudja használni a memóriáját, meg kell tanítani emlékezni.
- Hadd mozogjon
A gyermeknek természetes igénye van a fizikai mozgásra. A tornaóra minden bizonnyal hasznos, de nem elég. Ebéd után másfél óra lovaglás elengedhetetlen a reggel felgyülemlett feszültség oldásához. Hagyjuk játszani. A gyerek iskolás kora előtt mindig gyerek. Nos, pontosan a játék teszi lehetővé számára, hogy az legyen. Egy gyermek számára a játék soha nem időpocsékolás: minden tapasztalat benne van. A leginkább zavart tanulók gyakran azok, akik nem tudnak játszani, vagy rosszul játszanak. A tanórán kívüli foglalkozásokra igent lehet mondani, feltéve, hogy vállalásuk nem haladja meg a heti maximum 3-4 órát.
- Legyél jelen az iskolai életben
Hogyan remélhetjük, hogy egy gyerek komolyan veszi az iskolát, ha a szüleit nem érdekli? A gyerekek azt érzik fontosnak, amit a szüleik mutatnak, amit fontosnak tartanak. A szülőknek részt kell venniük az értekezleteken, összejöveteleken. Nem úgy, mint az oktatási intézmény egyfajta ellenlábasa, hanem mint a legértékesebb szövetséges. Ne hagyják őket magukra, de ne is helyettesítsék őket. A szülőknek lehetőség szerint kerülniük kell két ellentétes magatartást: a gyerekek helyébe lépnek kötelezettségeik teljesítésében, vagy magukra hagyják őket, legfeljebb „őrzőként” viselkednek.
- Tanítsd meg nekik az időgazdálkodást
Fontos, hogy a szülők segítsenek gyermekeiknek "rendet tartani” a napjukban, hogy hierarchikusan beosztják a kötelezettségeiket. Jó, ha a szülők együtt ellenőrzik a naplót a gyerekekkel. Segíteni nekik olyan tervek elkészítésében, amelyeknek a szórakozást, a játékokat, a sportot és a közös tevékenységeket is integrálniuk kell iskolai kötelezettségeikbe.
- Ne várj túl sokat
(de ne is túl keveset). Ne várd el tőle, hogy az osztályelső legyen. Vannak szülők, akik a vallatás, a rossz megítélés, a kudarc szorongását adják át gyermeküknek. És a kudarc pont ekkor érkezik meg. Kerüld el a kudarc miatti szorongást. Mindig külön kell választani a gyermek személyének megbecsülését a tanulmányi eredményeitől. Az iskolai megítélés gyakran csak az eredményt nézi, és nem veszi figyelembe az esetlegesen elért fejlődést.
- Ne ítélkezz a tanárok felett
a gyerek jelenlétében. Ha valami nem működik, inkább próbálj meg őszintén beszélgetni a tanítókkal és tanárokkal. Minél mélyebb és lojálisabb az iskola és a család közötti megértés és együttműködés, annál több hasznot húz belőle a gyermek.
Otthon a gyerekeknek konkrétan látniuk kell, „mire való az iskola”. Ha az iskola nem kapcsolódik az élethez, fennáll annak a veszélye, hogy haszontalan elnyomásként fogják fel. Gyermekeik iskolai időszaka a szülők legnagyobb befektetése a jövőbe. Olyan befektetés, amelyet minden szempontból védeni kell. Az iskola nem kárhoztatás. Küzdeni kell érte, méghozzá keményen, hogy a gyerekek érezzék a tanulás örömét, az olvasás örömét, a gondolkodás örömét. A könyvek szeretetét például általában otthon tanulják meg.
- Vasárnap...
akkor mindannyian együtt vagyunk: szórakozunk, beszélgetünk, kirándulunk... Íme: ha betartja ezeket a tippeket, fia minden reggel pole pozícióban lesz, csúcsformában jelenik meg az iskolában, felkészült arra, hogy figyelmes, nyugodt, derűs tanuló legyen.
Pino Pellegrino - bollettinosalesiano.it/Szaléziak.HU
