Főoldal / Magyar Tartomány / Örökifjú Nagy Ferenc atya
Örökifjú Nagy Ferenc atya
2010-10-26 Kedd | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Októberben töltötte be 90 életévét a legidősebb szalézi a Magyar Tartományban. A mindig derűs, jóhumorú Ferenc atya, aki tavaly ünnepelte vasmiséjét - papi szolgálatának 65. évfordulóját, 1920-ban született Akasztón, mélyen vallásos tizenegygyermekes családban.
Iskoláit Akasztón, Esztergomban, Újpesten és Kalocsán végezte. Érettségi után két helyre kérte felvételét: a szalézi rend noviciátusába és a kalocsai szemináriumba. Mindkét helyre felvették, de végül a kalocsai teológia mellett döntött. 1944-ben szentelte pappá Grősz József kalocsai érsek - ennek ünnepelte 2009. június 3-án a hatvanötödik évfordulóját.
1948-ban letartóztatták és uszításért egy év tíz hónap börtönre ítélték, majd büntetését megduplázták. Több helyen is raboskodott, a börtönben, és később az internáló táborban is gyóntatott, misézett. 1951-ben szabadult a kistarcsai internáló táborból. Elveit a börtönben és az internáló táborban sem adta fel. Szabadulása után kisegített plébániákon, majd 1971-ben plébánosi kinevezést kapott Kelebiára.
1968-ban úgy döntött, hogy mégis eleget tesz Bosco Szent János hívásának és szalézi lesz; titokban végezte a felkészülést és 1975-ben tett örökfogadalmat.
- Sok nehézséggel kellett megküzdenem, de soha nem keseredtem el. Még akkor sem, amikor a börtönben rám vágták a vasajtót. Bíztam a Jóistenben, és nem voltam hűtlen soha a hivatásomhoz - mondja a 90 éves Nagy Ferenc.
1992-ben került Újpestre, ahol azóta is fiatalos lendülettel és derűvel végzi papi küldetését.
Ferenc atya nagyra értékeli a liturgiát és nagy jelentőséget tulajdonít a hívő családi környezetnek, a gyermekvállalást, különösen a bőséges gyermekáldást nagyon fontosnak tartja.
Bízunk benne, hogy még sokszor fogjuk hallani, amint kezet nyújtva így szól: - Nagy Ferenc vagyok. Nem baj?
1948-ban letartóztatták és uszításért egy év tíz hónap börtönre ítélték, majd büntetését megduplázták. Több helyen is raboskodott, a börtönben, és később az internáló táborban is gyóntatott, misézett. 1951-ben szabadult a kistarcsai internáló táborból. Elveit a börtönben és az internáló táborban sem adta fel. Szabadulása után kisegített plébániákon, majd 1971-ben plébánosi kinevezést kapott Kelebiára.
1968-ban úgy döntött, hogy mégis eleget tesz Bosco Szent János hívásának és szalézi lesz; titokban végezte a felkészülést és 1975-ben tett örökfogadalmat.
- Sok nehézséggel kellett megküzdenem, de soha nem keseredtem el. Még akkor sem, amikor a börtönben rám vágták a vasajtót. Bíztam a Jóistenben, és nem voltam hűtlen soha a hivatásomhoz - mondja a 90 éves Nagy Ferenc.
1992-ben került Újpestre, ahol azóta is fiatalos lendülettel és derűvel végzi papi küldetését.
Ferenc atya nagyra értékeli a liturgiát és nagy jelentőséget tulajdonít a hívő családi környezetnek, a gyermekvállalást, különösen a bőséges gyermekáldást nagyon fontosnak tartja.
Bízunk benne, hogy még sokszor fogjuk hallani, amint kezet nyújtva így szól: - Nagy Ferenc vagyok. Nem baj?
szaleziak.hu
Fotó: P. Csány Péter SDB
