A Bhutáni Királyságban fontolóra vették a keresztények jelenlétének szabályozását az országban, ami jelentős érdeklődést keltett a szomszédos katolikus közösségekben. A figyelmesebb szemlélődők közt van Thomas Menamparampil szalézi, Guwahati érseke.

Az elmúlt hetekben, Dorji Tshering, a “Chhoedey Lhentshog”, vagyis a bhutáni vallási ügyek bizottságának titkára, napirendre tűzte a keresztény közösségek elismerését, mely lehetővé tenné  Bhutánban a nyilvános vallásgyakorlat jogát és templomok építését az apró közösségek (a lakosság 1%-a) számára.

Ezzel a lehetőséggel szembesülve sok szerzetes kifejezte érdeklődését a királyság környékén. A Fides Hírügynökség riportjában Menamparampil érsek megerősítette, hogy “közelről követi a fejleményeket Bhutánban”. Egyházmegyéje Guwahatiban, Assam államban, Észak-Kelet-Indiában szomszédja ennek az országnak, “amelyet mi mindig nagyon figyelmesen személtünk. Szívünk minden vágya, hogy segíthessünk Bhután népének”  - mondta.

Még sok a nehézség: hivatalosan vallásszabadság van, de prozelitizmus (hittérítés) tilos egy királyi kormányi döntés alapján. Csak egy jezsuita pap, a kanadai Kinley Tshering, aki kapcsolatban áll a királyi családdal, felhatalmazott arra, hogy meglátogassa az országot és hivatalosan szentmisét celebráljon saját házában születésnapján, december 24-én.

A buddhizmus az államvallás és az Alkotmány szerint “Bhután lelki örökségét” képezi. Dorji Tshering nemrég kijelentette, hogy “Bhutánban a vallási szervezeteket érintő törvény célja, hogy megvédje és megőrizze Bhután lelki örökségét”, a kereszténység növekedését fenyegetésnek tekintenék a nemzet önazonosságára, amelyet a törvény nem engedhet meg.

Azonban a hindukat, akik a népesség 22%-át alkotják, már képviseli a hindu Dharma Samudaya személye, és lehetséges, hogy ugyanez alkalmazható volna  a keresztényekre is. Minden esetre, fejti ki az érsek, már több keresztény csoport van különböző felekezetekből Bhutánban. A lépés, hogy elismerjék őket hivatalosan, azt jelezné a hatóságok részéről, hogy szabályozni akarják tevékenységeiket.

Menamparampil érsek személye, aki közismert egyezkedő képességéről, ami békét eredményezett különböző konfliktusokban Assam államban, kényes diplomáciai szerepet végezhetne ebben az esetben is.

ANS – Guwahati/szaleziak.hu