Ezt a múltat nem szabad elfelednünk...

2011-01-26 Szerda   |   #Magyar Tartomány   |   ARCHIVÁLT

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját január 27-én tartják, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának évfordulóján. Világszerte előadásokkal, koncertekkel, emlékmenetekkel, gyertyagyújtással, egyéb rendezvényekkel emlékeznek a náci terror áldozataira. "Az emlékezés és a tanítás kötelesség", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. A magyar szaléziak között többen is voltak olyanok, akik ezekben a kegyetlen időkben életeket mentettek, nem kérdezve felekezeti hovatartozásról.

Hamarosan elhagyja a kazincbarcikai nyomdát az a könyvecske, amely P. Kiss Mihály szalézi igazgató1944-45-ben írt naplóját tartalmazza, valamint azoknak a vallomásait is, akik tanúsítják, hány felnőttet és gyermeket (zömmel zsidókat) mentett meg a biztos haláltól, vállalva a kihallgatások, durvaságok, megaláztatások sorát. 1944. októberétől - a nyilaskeresztesek néhány hetes uralma alatt - több zsidó származású üldözöttet fogadott be az óbudai Szent Alajos Házba, megmentve életüket. A téglagyári gyűjtőhely felé menet többen a mindig nyitott kápolnába "ugrottak be". Sajnos nem mindenkit sikerült megmenteni. A nyilasok egy éjjel rátörtek a rendházra, az ott talált zsidó gyerekeket elhurcolták és a Dunába lőttek.
A zsidók szöktetése, bujtatása halállal járt. Kiss Mihály és szerzetestársai többször álltak a nyilaskeresztes pártszolgálatosok puskacsöve előtt. Kiss Mihály ilyen szeretetszolgálatért sok szenvedésben, nemritkán "testi fenyítésben" is részesült. És nem ő volt az egyetlen.

Ádám László atya Magyarország német megszállása idején az akkor még Rákospalotához tartozó Clarisseum igazgatója volt, a háború utolsó szakaszában, 1944-45 telén saját élete kockáztatásával üldözött zsidókat bújtatott. Név szerint is ismerünk sokakat az általa megmentett emberek közül.

v:* {behavior:url(#default#VML);} o:* {behavior:url(#default#VML);} p:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);} v:textbox {display:none;}

 

Külföldi szaléziak közül is említsünk példákat:

Hlond Ágoston szalézi bíboros-hercegprímás Lengyelország történelmének egyik legnagyobb személyisége a zsidópogromok és az antiszemitizmus heves ellenzője volt. Kényszerű száműzetése során lengyel, francia és német zsidók számára szerezte meg a szükséges dokumentumokat, hogy megmentse őket a náci koncentrációs táboroktól,  menedéket kínált fel számukra és segítette menekülésüket az Egyesült Államokba.

A szaléziak között voltak olyanok is, akik életükkel fizettek a náci vérengzésekben. Kowalski  József lengyel atyát 1941. május 23-án fogta el a Gestapo tizenegy másik szalézival együtt, akik Krakkóban dolgoztak. Először a krakkói Montelupich börtönbe került; onnan szállították át az auschwitzi haláltáborba, ahol rabként titokban végezte apostoli hivatását: gyóntatott, misét mondott, rózsafüzért imádkozott, titkos előadásokat tartott például Don Boscóról, ezzel erősítette társait, hogy harcoljanak a túlélésért. Sok szenvedésben, kínzásban és megaláztatásban volt része. Mártirhalálára, amely 1942. július 4-én történt, azért került olyan hamar sor, mert észrevették a kezében a rózsafüzért, és hiába szólították fel, nem volt hajlandó összetaposni. Holttestét először egy pöcegödörbe dobták, később pedig elégették a tábor krematóriumában.

A magyarországi holokausztnak mintegy 550-600 ezer áldozata volt.
- Hála Istennek, ez ma már csak a múlt! - írja Havasi József atya a Kiss  Mihálynak emléket állító könyvecske utószavában. - Ezt a múltat azonban nem szabad elfelednünk, hiszen így megakadályozhatjuk azt, hogy megismétlődjenek ezek az események. Ezeket meg kell ismertetnünk a mai kor fiatalságával, nehogy visszatérjenek ezek a veszélyes idők.

 

szaleziak.hu