Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Magyar Tartomány / Budapest - Felavatták Boldog Sándor István emlékhelyét

Budapest - Felavatták Boldog Sándor István emlékhelyét

Budapest - Felavatták Boldog Sándor István emlékhelyét

2019-10-26 Szombat   |   #Magyar Tartomány

megemlékezés  • Sándor István  • temetés  • emlékhely  •

A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál avatták fel október 25-én Boldog Sándor István emlékhelyét és újratemették mártírtársait. A temetési szertartást és az emlékhely megáldását Erdő Péter bíboros, prímás végezte Ábrahám Béla tartományfőnök atya, számos szalézi szerzetes, polgári tisztségviselő és Boldog Sándor István tisztelői jelenlétében.

Az új emlékhely a 301-es és a 298-as parcellák közötti út végén található: egy süttői mészkőből készült fekvő kereszt, kissé megdöntve, előtte a bazalt burkolatba süllyesztett emléktáblán csupán ennyi áll: „Boldog Sándor István szalézi szerzetes, vértanú emlékére 1914–1953”. A kegyeleti hely ünnepélyes felavatását Sándor István születésének 105 évfordulója előestéjére időzítették, ezzel is tisztelegve emléke előtt.

A sírhelyeknél szerény ravatal, mögötte fejfa Boldog Sándor István mártírtársainak – Zana Albert, Farkas Ferenc, Hautzinger József, Káldy Gyula és Zalatnai Tivadar – nevével. Őket annak idején egy napon végezték ki Sándor Istvánnal, és vele együtt temették jeltelen sírba. Most, 66 év után földi maradványaikat, a Katolikus Egyház szertartásai szerint, méltósággal örök nyugalomra helyezték.

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: Sándor István emlékhelye „minden magyarnak példát mutat arra, hogy meggyőződésünkért és hitünkért kivégezhetnek, elföldelhetnek méltatlanul, de emlékünket nem tudják tömegsírba zárni”. A Rákoskeresztúri Új Köztemető Nemzeti Gyászparkjába ebben az évben is sok diák látogatott el és emlékezett az 1956-os forradalom eseményire. Mától a Nemzeti Gyászparkba látogatásnak még egy oka lehet. A NÖRI főigazgatója reményét fejezte ki, hogy a Sándor István-emlékhely zarándokhellyé válik, mártírtársai pedig békében nyugodhatnak.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: a kommunista hatalomgyakorlók elsőszámú közellenségként tekintettek a vallásos emberre, legyen az pap, szerzetes, apáca vagy a hitét gyakorló egyszerű munkás. „A vallásos, Istent félő embert egy teljes világ választotta el az emberellenes és ezért istentagadó kommunizmustól. És, mert a kommunista hatalomgyakorlók saját világnézetüket kötelező érvényű, abszolút igazságnak tekintették, mindazok, aki ezt visszautasították, veszélyes, elpusztítandó ellenségeknek számítottak” - fogalmazott. Schmidt Mária szerint Boldog Sándor István azonban nem egyszerűen legyőzte gyilkosait, de meg is semmisítette őket, már kivégzése napján. „Azért kellett koholt vádakkal elítélni, mert nála volt az igazság (...), azért kellett törölni az emlékét, tagadni a létét, amíg csak lehetett, mert benne élt az igazság és a fény” - tette hozzá.

A kommunisták a hívő emberekben és az Egyházban egyeduralmuk veszélyeztetőit látták. Ezért ítéltek el koholt vádak alapján sok papot, szerzetest és világi hívőt. Közéjük tartozott Sándor István is, aki „minden tudását a hit és a szalézi rend szolgálatába állította”. Életcéljától semmi nem téríthette el. Amikor értesült várható letartóztatásáról, nem hagyta magára tanítványait. Életének utolsó percéig a krisztusi hit tanúja maradt. „Úgy hiszem, ajándékként kaptuk István testvért azért, hogy soha ne kételkedjünk: az Isten szeretete végtelen” – fejezte be beszédét Schmidt Mária.

Ezt követően került sor Boldog Sándor István mártírtársai  földi maradványainak újratemetésére. A vértanúkat közös koporsóban temették el.

A temetési szertartás végén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megáldotta a Sándor István tiszteletére állított emlékművet, amely előtt mécsesek elhelyezésével tisztelegtek az esemény résztvevői.

A szertartás után kutatási beszámolókat hallgathattak meg a jelenlévők a Nemzeti Gyászpark Látogatóközpontjában. A közönség soraiban a szerzetesek, nővérek tisztelők és érdeklődők között jelen volt Karaszek Ernő, Sándor István egykori tanítványa és Pokorni János, volt cellatársa is.

Radnainé Fogarasi Katalin bemutatta a NÖRI Füzetek sorozat 21-ik kiadványát, amely Boldog Sándor István ereklyéinek felkutatásáról számol be, majd megtekintették azt a kisfilmet, amit a Terror Háza Múzeum Boldog Sándor István emlékhelyének felavatására és mártírtársai újratemetésére készített.

Ábrahám Béla tartományfőnök atya köszöntőjében azt emelte ki, hogy e naptól a 301-es parcella nemcsak a szaléziak, de az Egyház „otthona” is lesz, ahol emlékezhetünk a meghurcolt vértanúkra. Boldog Sándor István életéről szólva elmondta, hogy a fiatal szalézi mindig szolgálatra készen állt: ha kellett, sekrestyés volt, dolgozott nyomdában is, de legszívesebben a fiúk nevelésében vett részt. „Boldog Sándor István nekünk, felnőtteknek a nevelés felelősségét, a fiataloknak a növekedés boldogságát adja tovább” – hangsúlyozta Ábrahám Béla. Elmondta: azokat a csontokat, amelyek a DNS-vizsgálatok alapján biztosan Boldog Sándor István maradványai, egy december elején kezdődő eljárás során a szalézi szerzetes ereklyéiként hitelesítik.

Bertáné dr. Varga Judit történész, muzeológus a Terror Háza Múzeum munkatársa a Sándor István elleni perről beszélt. A koncepció ebben az esetben az volt, hogy Sándor István beépítette embereit az államvédelembe, az információkat, amelyeket tőlük megszerzett, továbbította Ádám László tartományfőnöknek, aki eljuttatta ezeket a Vatikánba, onnan pedig Washingtonba kerültek. A per során – melyet Zana Albert köré építettek – 16 embert ítéltek el. Az ő példájuk azt bizonyította, hogy lehetett nemet mondani még az ÁVO-ra is.

Csány Márton volt az, aki kitartóan szorgalmazta Boldog Sándor István ereklyéinek felkutatását. Mint elmondta, már kora ifjúságától foglalkoztatta Sándor István sorsa, és amikor szembesült azzal, hogy a vértanú pontos nyughelyét nem ismerik, olthatatlan vágyat érzett, hogy megtalálja, és addig biztatta, lelkesítette a szaléziakat, hogy ne adják fel a keresést, amíg kitartó és céltudatos keresését sikerre nem vitte.

Dr. Susa Éva igazságügyi főtanácsos, biológus, antropológus az exhumálás és feltárás vezetője visszaemlékezett rá, hogy Sándor István testvére, Sándor János volt az, aki elsőnek kezdte kerestetni a sírhelyet 1992-ben. Korabeli dokumentumok, szakmai tapasztalatok és logikai következtetések alapján alapos gyanú és komoly remény mutatkozott arra, hogy Sándor István földi maradványait, kivégzett sorstársaival együtt, a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellája 2. sorának 37-es számú sírjában kell keresni. Azt tudták, hogy 1953. június 8-án hat személyt végeztek ki – a börtönadatok csak a kivégzés időpontját rögzítették, helyét nem –, ezen kívül az is kiderült, hogy egy, a börtönben, betegségben meghalt embert is regisztráltak ebben az időben. Ez a személy a 301-es parcellába lett temetve, ezért merült fel, hogy a 2-es sorban keressék Sándor Istvánt és társait. Támpontot nyújtott, hogy a Fő utcai börtönben történt a kivégzés, valamint a temetési rend is – az 5-ös sortól kifelé kezdtek temetni –, ez alapján pedig következtetni lehetett a sír helyére. Kiderült, hogy 1964-ben a 2. sorban exhumálások voltak – eredetileg szociáldemokrata politikusok maradványait keresték –, az ekkor készült dokumentumok is információt nyújtottak. A sír kegyeleti-régészeti feltárása 2018. november 12-én történt meg, és abból a várakozásnak megfelelően hat személy majdnem teljes csontmaradványa került elő.

Az antropológiai és genetikai vizsgálatokat a Nemzeti Szakértő és Kutató Központ (NSZKK) végezte. Nagy Gábor, az intézet főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértők abban az épületben dolgoznak, ahol Sándor Istvánt kivégezték. Dudás Eszter genetikai szakértő, az NSZKK munkatársa a  DNS-alapon történt személyazonosítást és a csontok azonosításának egyes részleteibe avatta be a hallgatóságot. A maradványok beazonosítása a koponyák vizsgálatával kezdődött, amelyeket három korcsoportba soroltak, majd a combcsontoknak a koponyákhoz rendelésével folytatták. Sándor István 1950-es, és testvére, Sándor János 2003-as levélbélyegének nyálmintája volt a DNS-azonosítás alapja. Miután a DNS rendelkezésre állt, ezeket a csontokban is beazonosították. A további ereklyék azonosítása céljából végzett vizsgálatok során Boldog Sándor István két felkarcsontját és két sípcsontját sikerült még azonosítani.Az izgalmas kutatás részletei nagy érdeklődést keltettek.

Utolsónak Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke szólt, aki Sára Sándort idézve  arról beszélt, hogy ma számon kértük a történelemtől az embert. A kommunista diktatúra valódi arcára utal, hogy az áldozatoknak még a sírjait is igyekeztek eltűntetni, a perek során pedig köztörvényes bűncselekményekkel is megvádolták őket, ezzel igyekeztek a hitelüket is lerombolni. Hangsúlyozta, hogy a mi feladatunk nemcsak az, hogy megőrizzük az emléküket, de vissza kell adnunk az erkölcsi tisztaságukat is.

Az előadások lezárásaként a jelenlevők betekintést nyerhettek a NEB által Sándor Istvánról készített kisfilm részleteibe is.

 

Szaléziak.HU

Kapcsolódó cikkek

Rinaldi Fülöp, aki nem tudott ellenállni Don Boscónak

Rinaldi Fülöp, aki nem tudott ellenállni Don Boscónak

#Szalézi világ 2019-12-05, Csütörtök

Égi születésnapján, december 5-én Boldog Rinaldi Fülöpre (Filippo Rinaldi), Don Bosco harmadik utódára emlékezik a Szalézi Család.

Simone Srugi, a modern kor „irgalmas szamaritánusa”

Simone Srugi, a modern kor „irgalmas szamaritánusa”

#Szalézi világ 2019-11-27, Szerda

Égi születésnapján, november 27-én Tiszteletreméltó Simone Srugi szalézi testvérre emlékezik a Szalézi Család. „Jöhet-e valami jó Názáretből?” -..

Margit mama, a Szalézi Család édesanyja

Margit mama, a Szalézi Család édesanyja

#Szalézi világ 2019-11-25, Hétfő

Égi születésnapján, november 25-én Tiszteletreméltó Margherita Occhienára (1788-1856), Bosco Szent János édesanyjára emlékezik a Szalézi Család.

Maddalena Morano, aki megfogadta Don Bosco tanácsát

Maddalena Morano, aki megfogadta Don Bosco tanácsát

#Szalézi világ 2019-11-15, Péntek

November 15-én emlékezik meg az Egyház Boldog Maddalena Moranóról, a Segítő Szűz Mária Leányáról, akit 25 évvel ezelőtt a ma már szent II. János Pál..

Artemide Zatti, aki maga volt a gyógyszer

Artemide Zatti, aki maga volt a gyógyszer

#Szalézi világ 2019-11-13, Szerda

Az Szalézi Család november 13-án Boldog Artemide Zatti szalézi testvérre emlékezik, aki egész életét a leginkább rászorultak gondozására áldozta...

Címkék

28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • Albertfalva • áldozat • állandó • Amerika • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ázsia • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • díj • Don Bosco • Don Bosco Kiadó • Don Bosco Nővérek • Don Bosco Sportközpont • Don Bosco Szakközépiskola • Don Bosco Szalézi Társasága • Egyesült Királyság • egyetemes káptalan • Egyetemes Tanács • együttműködés • életvédelem • elhunyt • ...
Összes címke
< Vértanú és Boldog – a kommunizmus áldozataFülöp-szigetek – Boldog Sándor Istvánt ünnepelték >