Főoldal / Szalézi világ / Egy templom titulusának születése
Egy templom titulusának születése
2022-05-13 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Álmában a Szűzanya azt mondta Don Boscónak: : "Nagy templomot akarok!" Don Bosco mosolyogva válaszolt: "Ha a Szűzanya nagy templomot akar, akkor meg is kapja!"
A Pinardi ház és a Szalézi Szent Ferenc-templom előtt volt egy szántó, ahol mindenféle növényt termesztettek: kukoricát és káposztát, burgonyát és zöldséget. Don Boscónak álmában a titokzatos hölgy egy gyönyörű és nagy templomot mutatott. Letette a lábát, és pontosan jelezte a helyet. A káposztaföldön.
„Furcsa” körülmények között ez a terület a híres Rosmini birtokából Don Bosco birtokába került. Ő pedig egy percig sem késlekedett: üres volt a zsebe, de felhívta a művezetőt, hogy előleget fizessen neki. Fejjel lefelé fordította az erszényt a férfi kezében, és mindenét odaadta, amije volt: nyolc soust.
– Kezdjétek el az alapokat ásni – válaszolt Don Bosco. – Mikor kezdtünk már el úgy munkát, hogy volt elég pénzünk? Hagyni kell valamit a Gondviselésre is.
De a bürokráciának is eleget kellett tenni. Rajzokkal a hóna alatt, Don Bosco felkereste az építészeti hivatalt. Az új templom nem kapott kritikát, sőt egy ígéretet is kapott, „de csak szóban”, hogy ez a templom is meg fogja kapni a szokásos 30 000 lírát a városházától úgy, ahogy a többi plébániatemplom is kap ennyit segélyként az építkezéshez. Ami azonban egyáltalán nem tetszett, az a templom védőszentjének neve: Mária, Keresztények Segítsége.
– Nem tudnák kicserélni ezt a furcsa nevet? Legyen elnevezve a Rózsafüzérről, a békéről vagy a Kármel-hegyi Szűzanyáról. Olyan sok Mária-ünnep van!
Don Bosco mosolygott:
– Önök hagyják jóvá a tervet, a néven majd megegyezünk.
Nem egyeztek meg semmiben: a név maradt.
Don Bosco a szokásos ravasz mosollyal azt mondta: "Ez olyasmi, ami könnyen elfér az oromzaton."
Hagyott eltelni néhány hetet, és újra benyújtotta a terveket a városházának. Máriáról, a Keresztények Segítségéről nem esett szó, csak egy valdoccói templomról. Lelkesen jóváhagyták.
A felszentelés ünnepélyes napján a „Mária a Keresztények Segítsége” felirat uralta a templom oromzatát.
A főépítész rámordult Don Boscóra: – Becsapott!
Don Bosco gyengéden így válaszolt: „De nem! Nem akarta jóváhagyni ezt a címet, és nem is hagyta jóvá; én Neki akartam adni a templomot, és neki is adom. Szóval mindketten boldogok vagyunk.”
Az építész tudta, hogy Don Bosco soha nem mondott volna le erről a címről, mert Mária ezt akarta.
A történetet Bruno Ferrero írta az Életrajzi Emlékiratok VII. kötetének 468. oldalán található részlet alapján.
bollettinosalesiano.it/Szaléziak.HU
