Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Magyar Tartomány / Érdemes tudni – Magyar tartományfőnökök

Érdemes tudni – Magyar tartományfőnökök

Érdemes tudni – Magyar tartományfőnökök

2019-12-30 Hétfő   |   #Magyar Tartomány

tartományfőnök  •

Mivel néhány napja történt Andrásfalvy János atya tartományfőnöki beiktatása, elődeivel kapcsolatban is sok kérdés fölmerült. Megkíséreltük csokorba gyűjteni a legfontosabb tudnivalókat a 12 magyar tartományfőnökről (akik közül nem is volt mindenki magyar nemzetiségű).

Mivel a Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi Tartomány 1929-ben vált önálló tartománnyá, a névsor nem 1913-ban kezdődik, hiszen akkor még más tartományok részei voltak a magyar szalézi művek, hanem 1929-ben.

MAGYAR SZALÉZI TARTOMÁNYFŐNÖKÖK AZ ÖNÁLLÓ TARTOMÁNNYÁ VÁLÁSTÓL AZ ÚJRAINDULÁSIG

  1. Pływaczyk Stanisław (1880-1969)
    az első magyar tartományfőnök
    vizitátor: 1919-1926
    tartományfőnök: 1929-1933

Lengyelországban, Jedlecben született. Mint más honfitársai, akik jelentkeztek szalézinak, jelöltnek Torinóba kerül. Valsalicében kezdte a noviciátust, Foglizzóban 1899-ben tett fogadalmat, 1906-ban Lwówban (Lemberg) szentelték pappá.
Amikor az I. világháború kitört, a péliföldszentkereszti első magyar szalézi intézet igazgatóját, a szlovén származású Walland Ferenc atyát behívták katonai szolgálatra, s mint tábori lelkészt a frontra vezényelték. Az intézet vezetését 1914-ben a lengyel Pływaczyk Szaniszló atya vette át. Ő ugyan még a háború kitörése előtt kinevezést kapott Amerikába, de a háború megakadályozta tengerentúli útját. Így kezdődött Plywaczyk atya magyarországi tevékenysége. 1914-től 1919-ig a legnehezebb háborús években igazgatta a szentkereszti intézetet. Sokszor éjt nappallá téve dolgozott, hogy a rendtársaknak és az egyre szaporodó növendékeknek élelmet szerezzen, férőhelyet biztosítson. Kivívta magának a rendtársak és a kegytemplom búcsúsainak tiszteletét, de az egyházi és világi hatóságok részéről is megbecsülést szerzett a Társaságnak.
1919-ben Nyergesújfalun majd 1920-22-ig Óbudán volt alapító-igazgató, 1922-26 között pedig ismét Szentkereszten igazgató és novíciusmester is. 1926-ban a Magyar Vizitatória élére került, majd 1929-ben, a tartomány önállósulásakor ő lesz az első tartományfőnök. Magyarországot második hazájának tekintette.
1933-ban átadta hivatalát Antal János atyának és visszatért Lengyelországba.
Megértette a magyar mentalitást, tökéletesen megtanulta a nyelvet, belopta magát a magyarok szívébe és elérte, hogy megszeressék. Közel két évtizedes magyarországi munkássága elismeréseként 1935-ben Budapesten állami kitüntetést kapott.
Visszatérése után hazájában is hat éven át tartományfőnök, majd a háború után, 1947-ben a Krakkóban működő filozófiai és teológiai tanulmányi ház igazgatója egészen 1957-ig, amikor kinevezték a Twardagóra Sycowska-i szalézi lelkipásztori központ igazgatójának. 1967-ben visszavonult a kopieci novíciusházba. 90 éves korában távozott az élők sorából.
Azt mondják róla, hogy realista volt, a gyakorlat embere, aki sosem ítélkezett senki felett, inkább hitt mások belső erejében, a végsőkig odafigyelt minden bűnre, de sosem fogta fel tragikusan; optimista, életvidám, jó ember volt, akit a szolgáló szeretet jellemzett, és mindezek a tulajdonságok Don Bosco igazi lelki fiává tették.  

  1. Antal János (1892 - 1967)
    tartományfőnök 1933-tól 1948-ig 

Csőszön született (Veszprém megye) buzgó keresztény családban. Egy lelkes káplán révén megismerte Don Boscót és úgy döntött: őt akarja követni, ezért elhagyta otthonát, és Cavagliába ment, a magyar szalézi intézetbe.
A Jóisten kitűnő nyelvtehetséggel áldotta meg, gyorsan elsajátította az olasz nyelvet, majd a latint is. Elöljárói hamar felfigyeltek erre és Spanyolországba küldték, ahol megtanult spanyolul is. 1919-ben szentelték pappá Madridban. 1920-ban, az I. világháború utáni nehéz időkben tért haza. A nyergesújfalui gimnázium tanára, majd a péliföldszentkereszti Hittudományi Főiskola igazgatója lett. Hamarosan az induló óbudai intézet igazgatója, majd a rákospalotai Clarisseum alapítója, ahová áttelepítette a tartományfőnökséget is. Ezek után nem csoda, ha a főelöljárók őt bízták meg a Magyar Szalézi Tartomány vezetésével. Tartományfőnöksége alatt 1933-tól 1948-ig tartományunk hirtelen fellendülésen ment át. Nevéhez kötődik a rákospalotai Don Bosco Nyomda megalapítása, de az ő vezetése alatt nyíltak meg a szalézi rendházak Mezőnyárádon, Mosonmagyaróváron, Balassagyarmaton, Gyulán, Borsodnádasdon, Pestszentlőrincen, Nagybányán (Románia). Nem csak a házak gyarapodtak, a szerzetesek száma is állandóan növekedett.
Antal János a II. világháború nehéz éveiben a szalézi rendházakat megnyitotta az üldözöttek előtt, ezért nem egyszer zaklatták, elhurcolták és bántalmazták. Életét az akkori pápai nuncius mentette meg. A háború után nagy lendülettel kezdett hozzá az újjáépítéshez és az új házak alapításához. Ekkor nyíltak meg a szalézi házak Cegléden, Miskolcon, Sajóládon és Tanakajdon.
Elöljárói Torinóba hívták, ezért 1948-ban elhagyta szeretett hazáját és új feladatokat kapott. Előbb Pietro Tirone titkára, majd 1951-ben Dél-Amerikába, Equadorba küldik tartományfőnöknek.  Alig egy évre rá az Egyetemes Káptalan megválasztotta őt egyetemes katekistának, azaz a rend lelki-igazgatójának. Így egy magyar került a szalézi világ első emberei közé, az egész világ megismerte. E tisztségében maradt 1965-ig. A következő években keresett gyóntató és lelkivezető. Egyre súlyosbodó agyvérzés miatt a Torinóhoz közeli Piossascóban keresett enyhülést, de váratlanul elhunyt.
Halála után, 1992-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet "Világ Igaza" kitüntetését, mert azon bátrak és igazak közé tartozott, akik a holokauszt alatt életük kockáztatásával mentették a zsidókat. 

  1. Sellye Vince (1907-1983)
    tartományfőnök: 1948-1950 és 1952-56

Elöljárói 1948-ban bízták meg a tartomány vezetésével. A nehéz időkben mély bölcsességgel kormányozta a gondjaira bízott szaléziakat. 1950-ben, mint ismeretes, a magyar kommunista kormány betiltotta a szerzetes rendek munkáját. Sellye Vince augusztusban külföldre szeretett volna távozni, de Kőszegen letartóztatták, és három év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után kétkezi munkásként dolgozott, majd állampolgárságáról lemondva 1964-ben Ausztriába távozhatott. Lan­deck­ben majd Hornban folytatta szalézi munkáját, melyet nagy tisztelet övezett. Hivatásának szolgálatában, mind egyházi, mind világi részről elismerést vívott ki.
1983. szeptember 24-én autóbaleset áldozata lett.

 

  1. Ádám László (1892-1977)
    tartományfőnök 1950-1952

Az itthon kibontakozó szalézi élet fellendítője volt. Sokat fáradozott a Don Bosco Nyomdáért, ipari tanulók hitoktatója volt. Nagy kapacitású, határozott ember volt, akinek szívügye a jó sajtó terjesztése. Forditott, írt, prédikált. Felelősségteljesen vezette a rendtársait, a házakat, s a legnehezebb, zűrzavaros hónapokban az egész tartomány ügyeit is intézte. Don Bosco vidámságával mindig és mindenütt emberi kapcsolatokat épített. A korforduló számára is nehéz időket tartogatott, de nem verte le a börtönben töltött keserves idő. Ismeretségei révén megtalálta a módját, hogy megírja a szalézi rend, a Magyar Tartomány történetét. Idős korára megelégedett egy szerény lakással. Amikor tehette, látogatásaival sok szétszóródott rendtársa számára igyekezett vigaszt és bátorítást nyújtani.
Budapesten született 1892. december 14-én. 1907-től Észak-Olaszországban tanult, 1910-től novícius, 1913-tól már tanított. 1914-16 között itthon szolgált. Teológiai tanulmányait 1916–20 között Oswiecimben majd Foglizzóban végezte, 1920-ban Ivreában szentelték pappá. Irodalmi tevékenysége is jelentős, munkái főleg fordítás, átdolgozás, vagy olaszul írt művek.
Aki járt már Szombathelyen, megcsodálhatta a szaléziak hatalmas templomát: ez Ádám atya műve, munkájának, fáradozásának maradandó gyümölcse. Kitervelte, és vasakarattal végbe is vitte. Közismert az a történet, hogy amikor az emberek meglátták őt Szombathely utcáin, legtöbben sietve elkerülték, hogy ne kelljen Ádám atya kérő, adakozásra biztató szavát meghallgatniuk. Ma csodálattal adózunk neki, tisztelettel és szeretettel köszönjük meg kitartását. Nagy munkabírással és lelkesedéssel áldotta meg őt a Jóisten! Miközben építette és szervezte a templom építését, volt ideje irodalmi tevékenységet is folytatni. Kitűnő stílusban fordította le Lemoyne kétkötetes Don Bosco életrajzát, hogy jobban megismertesse őt a magyar ifjúsággal.
A nagy tehetséggel megáldott Ádám atyát elöljárói mindig kiemelt beosztással bízták meg. Magyarország német megszállása idején az akkor még Rákospalotához tartozó Clarisseum igazgatója volt, életét is kockára téve bújtatott itt sokakat. Mentette a zsidókat, támogatta őket, sokszor szót emelt az érdekükben, és ezért bizony nem egyszer az életével játszott. Ennek elismeréseképpen halála után, 1999-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet "Világ Igaza" kitüntetését. Mind a 40-es, mind az 50-es években is szenvedélyesen kiállt az emberi jogok védelmében és félelmet nem ismerve összetartotta, támogatta az üldözött, földönfutó szaléziakat. Eljárt a fiatalok érdekében, és elérte, hogy néhány megyés püspök befogadja az egyházmegyei szemináriumba a szalézi kispapokat.
1950-től letartóztatásáig a Szalézi Társaság magyarországi tartományfőnöke. A Rákosi-korszakban koncepciós per áldozata lett: 1952. július 28-tól 1956. szeptember 14-ig politikai fogoly. Emberi nagyságát ekkor is kimutatta. Tizenöt év szabadságvesztésre ítélték, de Ádám atyát a börtön sem törte össze. 1956 szeptemberében amnesztiát kapott, kiszabadult. Testileg egy összetört ember jött ki a börtönből, de lelkesedése töretlen maradt, a reménytelenség ellenére is remélt. Sajnos az újrakezdést nem élhette meg. Szombathelyen, az általa építtetett Szent Kvirin plébániatemplom kriptájában helyezték örök nyugalomra 1977-ben. 

  1. Edelényi István (1913-1995)
    tartományfőnök: 1956-1980

Szomódon született, ahová időnként vissza-visszatért a megpróbáltatás éveiben. A legnehezebb időben kapott tartományfőnöki megbízatást, amikor kisemmizett földönfutók lettek Magyarországon a szalézi szerzetesek. Tisztségét huszonöt esztendőn át hűségesen hordozta, csendben, alázattal, megpróbáltatás, megaláztatás, meghurcoltatás közepette.
A sok viszontagságban egészsége megroppant. Utolsó életszakaszában nyugdíjasan, kisegítő lelkipásztori szolgálatot végzett a pesti ferences templomban. Keresett lelkivezető volt, a hívek és rendtársak által tisztelt és megbecsült „Pista bácsi”. Amikor a szalézi házak újra megnyíltak, nagy fájdalmára nem tudta élvezni az áhított közösség családi melegét. A székesfehérvári Papi Otthon kis szobácskájában húzódott meg.

  1. Vámos József (1915-1983)
    tartományfőnök: 1980-1983

 Edelényi István atyát váltotta fel a tartományfőnöki tisztségben. Harasztifalun született. Gyermekként Batthyány-Strattmann László gyógyította megsérült szemét. Diák korában Szombathelyre került s hamarosan az akkor megnyílt Szalézi Intézet növendéke lett. Onnan Péli­föld­szentkeresztre került a noviciátusba. 1932-ben tett fogadalmat. Rómában a Gergely Egyetemen végezte a teológiát. 1940-ben szentelték pappá. Jó előhaladást mutatott fel a zenében. Sok éven át volt tartományi titkár. 1950 után az újpesti Főplébánia kántora és temető káplánja volt élete végéig. Ehhez járult hozzá a Jézus Szíve templom lelkészi teendője és 1980-tól még a tartományfőnöki gondok is. Megterhelt szíve egy rendtársnál tett látogatása alkalmával váratlanul szűnt meg dobogni.

  1. Pásztor János (1914-1990)
    tartományfőnök: 1983-1990

Nyergesújfalun született. Fiatal papi energiáit Pestszentlőrinc-Szemere-telep ifjúságának szentelte, 1946-ban ő lett az egyházközség első plébánosa. A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után még három évig Szemere-telepen maradt, de 1953 őszén az ÁEH nyomására a főpásztor elmozdította. Mint szerzetes, Budapestről és környékéről ki volt tiltva, ezért húsz éven át Kecskeméten, a váci egyházmegyében szolgálta a híveket, de mindig tartotta a kapcsolatot a rendtársaival. 1988-ban, amikor megenyhül a helyzet, Kecskemétről a fővárosba kerül plébánosnak az újpesti Szent József plébániára. 1990-ben részt vett a rendi káptalanon. Az egyre gyarapodó munka megviselte a szívét. A szívinfarktus váratlanul elszólította az élők sorából. Szülőhelyén, Nyergesújfalun nyugszik.

MAGYAR SZALÉZI TARTOMÁNYFŐNÖKÖK AZ ÚJRAINDULÁSTÓL NAPJAINKIG

  1. Havasi József (1929-2019)
    aki már életében legenda lett
    tartományfőnök 1990-2008 között

 Havasi József 1929-ben született egy rákosszentmihályi hatgyermekes családban. Mindig pap szeretett volna lenni, de a szüleinek nem volt pénze a taníttatására, ezért szerzetesrendeknél érdeklődött. Mint cserkész találkozott először a szaléziakkal, később bekerült a Clarisseumba, 1943-ban lett jelölt, de mivel polgáriba járt, Nyergesúj­falura küldték, ahol felkészült a különbözeti vizsgára, majd 1946-ban megkezdte Mezőnyárádon a noviciátust.  A rendek feloszlatása, vagyis 1950 után még két évig tanulhatott a váci szemináriumban, de onnan is eltávolították. Négy évig gyári munkás volt, mint mosolyogva mondja, "építette a szocializmust".
Közben beiratkozott az esti iskolába és diplomát szerzett magyar szakon az akkori tanárképző főiskolán. Végül 1956-ban sikerült külföldre távoznia, és Olaszországban fejezte be a tanulmányait. 1960-ban szentelték pappá.
Ugyanebben az időben az osztrákok kerestek misszionáriusokat, így Bécsbe küldték az elöljárói, ahol harminc éven át, egészen a hazatéréséig egy nagy középiskolai kollégiumban dolgozott, amely később főiskolai kollégiummá alakult.
1990-ben települt vissza Magyarországra, 1991. január 31-én vette át a tartomány vezetését. A tartomány újraindulása, újraszervezése és ismételt felvirágoztatása a nevéhez fűződik. Lelkesedés és optimizmus - ez Havasi atya jelszava.
Havasi atya sosem vesztette el lelkesedését  Bosco Szent János és a szalézi karizma iránt és ezzel fogalommá vált rendtársai számára. A tartományfőnöki feladatokat tizennyolc évig látta el és 2008. november 8-án adta át utódának. Érdemei, elért sikerei, fontos döntései egy könyvet betöltenének.
2013-ban Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Havasi József szalézi atyának a szalézi rend újraindításáért Magyarországon és a Magyar Szalézi Tartomány újjáépítéséért végzett munkája elismeréseként.
Soha nem mulasztotta el hangoztatni, hogy papi élete minden napjára szívesen emlékezik vissza. Mindig dolgozott, soha nem volt ideje unatkozni. Egészen a 2019-ben hirtelen bekövetkezett haláláig az újpest-megyeri közösség aktív tagja és a tartomány életének állandó szereplője volt. 

  1. Van Hecke Albert (1941-)
    a belga, aki egy kicsit magyarrá vált
    tartományfőnök 2008-2010 között

1941-ben született a belgiumi Sleidingeben. A szaléziak vezette Sint-Denijs-Westrem iskola diákja volt, novíciátusi évét Groot-Bijgaardenben töltötte, ahol 1962-ben tett első fogadalmat. Első gyakorlati tapasztalatait mint szalézi a brüsszeli műszaki szakközépiskolában szerezte. Oud-Heverlee-ben szentelték pappá 1970-ben. 1972-ben befejezte teológiai tanulmányait Lovanióban, majd gyakorló pedagógusként több szakközépiskolában és gimnáziumban tanított. 1986-ban kinevezték a hetcheli szalézi közösség igazgatójának, 1989-ben pedig Sint-Denijs-Westrem-i közösség vezetését bízták rá. 1984-től tagja volt a tartományi tanácsnak, 1990-ben tartományfőnökké nevezték ki. 1993-ban a flandriai tartomány főelöljárója lesz. 1996-ban a 24. Egyetemes Káptalan ideje alatt megválasztották az újonnan megalakult Észak-Európa Régió élére, 2002-ben a 25. Egyetemes Káptalan meghosszabbította a megbízatását, majd 12 év római tevékenykedés után a rendfőnök arra kérte, hogy legyen a Magyar Tartomány szolgálatára. Beszél flamandul, franciául, angolul és olaszul, hazánkba érkezve igyekezett magyarul is minél jobban megtanulni. A tartományfőnöki tisztet Havasi József atyától vette át. 2008-tól 2010-ig állt a Magyar Szalézi Tartomány élén, ez idő alatt igyekezett minél több tapasztalatot átadni magyar rendtársainak. 

  1. Manjooran Joseph Chummar Simon (1962-)
    az első indiai szalézi, aki tartományfőnök lett Európában
    tartományfőnök 2010-2012 között

Az indiai Cheraiban (Kerala) született 1962. március 8-án, hétgyermekes családban. Első fogadalmát 1979-ben, örökfogadalmát 1986-ban tette le, 1990-ben sznetelték pappá. Rómában tanult ifjúságpasztorációt és mindig is szeretett volna misszióba menni. Tulajdonképpen szülőhazájában, Indiában is missziós területen dolgozott, 1300 km-re Keralától. Szaléziságának 25-ik évfordulójára azt kérte elöljáróitól, hogy valósan misszióba mehessen, és így kiteljesítse hivatását. Amikor 2005-ben Indiában a szaléziak letelepedésének 100-ik évfordulóját ünnepelték, és ebből az alkalomból 25 misszionáriust adtak a rendnek, Simon atya is köztük volt. Elöljárói határoztak úgy, hogy Magyarországra fog jönni. 2005 őszén érkezett hazánkba, 2006-tól az akkor alapított kazincbarcikai Szent József rendház igazgatója, a Don Bosco Szakiskola nevelési igazgató-helyettese volt. A cigányok között eltöltött éveket élete legnagyobb kihívásának tartotta.  Van Hecke Albert atyától vette át a tartományfőnökséget 2010-ben. Ő volt  az első indiai misszionárius, aki tartományfőnök lett Európában. 2011-ben adminisztratív és egészségügyi okokra hivatkozva visszatért Indiába, majd lemondott a tartományfőnökségről.

  1. Ábrahám Béla (1968-)
    aki nem félt komoly döntéseket meghozni
    tartományfőnök 2012-2019 között

Budapesten született 1968-ban. Találkozása Peisch Ferenc atyával meghatározó volt számára, az ő hatására kezdett érdeklődni Don Bosco iránt. Mivel akkor még nem lehetett szerzetes, iskolai tanulmányai után jelentkezett az esztergomi szemináriumba. Esztergomban szentelik pappá 1991-be, majd amint a rendek elkezdhették működésüket, jelentkezett a szalézi rendbe és az első csoport noviciussal megkezdte szalézi képzését a szombathelyi noviciátusban. Szerzetesi örökfogadalmát 1998-ban tette le.
Több helyen végzett lelkipásztori szolgálatot, 1992-99-ig az albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskola felső tagozatának hitoktatója és lelkivezetője, 1993-1999 között a tartomány ifjúsági referense volt. 1999-2005-ig az óbudai szalézi rendház igazgatója, novíciusmester és a lelkészség vezetője. 2000-2011-ig  tagja a Szent István Magyar Szalézi Tartományt vezető Tanácsnak, ekonómus, tartományi vikárius. 2005-től a péliföldszentkereszti szalézi rendház igazgatója, egyben hittanár a nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskolában, ahol két évig  igazgató is; vezeti az animátorok képzését és szervezettebbé teszi az oratórium munkáját, amely a vezetése alatt nagy fejlődésen megy keresztül. 2007-től a szalézi munkatársak rendi megbízottja volt.
Tartományfőnöksége alatt, 2013-ban ünnepelték a magyar szaléziak letelepedésének centenáriumi évét, ugyanebben az évben járt hazánkban Don Bosco urnája, avatták boldoggá Sándor Istvánt és szalézi fenntartásba került a META-Don Bosco, valamint a SZÁMALK-Szalézi Szakgimnázium. Kívül-belül felújíttatta a péliföldszentkereszti kegytemplomot, tartományfőnöksége alatt épült fel a Don Bosco Sportközpont Kazincbarcikán és a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont Péliföldszentkereszten. Ebben az időszakban függesztették fel a szaléziak jelenlétüket Balassagyarmaton. Ábrahám Béla tartományfőnöksége alatt a Szalimmal együttműködésben életre hívta a Szalézi Part Fesztiválokat, a BoscoFesztet és a Szalézi Zenetábort, pedagógiai téren pedig beindította a Szalézi Pedagógiai Alapképzés – SzAPA képzési programot. Ő bábáskodott a Don Boscóról szóló rockopera és a Sándor Istvánról szóló film, valamint színdarab, a Szaléziak Magyarországon és a Péliföldszentkereszt albumok, számos új szalézi könyv és kiadvány megszületésénél.  Tartományfőnöksége alatt történt többek között Boldog Sándor István földi maradványainak megtalálása és beazonosítása, a Clarisseum épületszárnyának birtokbavétele, a Tedd Képessé program beindítása Kazincbarcikán és az óbudai épületegyüttes felújításának megkezdése.

  1. Andrásfalvy János (1971-)
    tartományfőnök 2019 decemberétől 

1971-ben született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1989-ben. 1991. szeptember 8-án belépett a szalézi rendbe (noviciátus Szombathelyen). 1994-ben tanári diplomát szerzett az ELTE biológia-kémia szakán. 1993-2001 között filozófiai-teológia tanulmányokat folytatott - Kalazantinum, Cremisan (Izrael), Központi Szeminárium (Budapest).
Örökfogadalmat tett 1998. június 28-án Óbudán, pappá szentelte Paskai László bíboros 1999. július 3-án Újpesten. 
2001-ben ifjúságpasztoráció-kateketika szakon teológiai licenciátust szerzett  Rómában, a Pápai Szalézi Egyetemen. Több helyen is szolgált a Magyar Szalézi Tartományban és számos feladatot látott el. A péliföldszentkereszti szerzetesi közösség tagjaként 2001-től, amikor az intézmény ismét a szaléziaké lett, a nyergesújfalui Zafféry Károly Szalézi Középiskola nevelési igazgatóhelyettese volt, 2005-2007 között a szerzetesi közösség vikáriusaként is szolgált. 2008-2010 között Szombathelyen, majd 2010-2011-ig Óbudán volt igazgató. 2011-2019 között Kazincbarcikán szolgált mint a szalézi közösség vikáriusa, a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, majd a Don Bosco Szakközépiskola nevelési igazgatóhelyettese. 2019-ben ismét Óbudára került, mint a Segítő Szűz Mária Lelkészség kápolnaigazgatója. Emellett 2002-2009 között tartományi ifjúságpasztorációs felelős volt, 2009-2011 között, majd 2019 szeptemberétől ismét a formáció felelőse, 2011-től kommunikációs megbízott, 2017-től pedig a szalézi munkatársak megbízottja. Beszél olaszul, angolul, németül és franciául.

Szaléziak.HU

Kapcsolódó cikkek

Szalézi szavak – „Legyél szamár!” – a hivatások világnapjára

Szalézi szavak – „Legyél szamár!” – a hivatások világnapjára

#Magyar Tartomány 2020-05-03, Vasárnap

A legnagyobb ajándékunk, amikor megtudjuk azt, hogy van értelme, van célja az életünknek. Ez valahogy a hivatások körébe tartozik, hiszen aki tudja, hogy mi a..

A tartományfőnök atya üzenete 2020 nagyszombatján

A tartományfőnök atya üzenete 2020 nagyszombatján

#Magyar Tartomány 2020-04-12, Vasárnap

2020 nagyszombatján egy háromrészes videóüzenettel fordult Andrásfalvy János tartományfőnök a Szalézi Csalához. Egy egyszerű, de nagyon fontos kéréssel..

Andrásfalvy János tartományfőnök atya üzenete a hatósági karanténból

Andrásfalvy János tartományfőnök atya üzenete a hatósági karanténból

#Magyar Tartomány 2020-03-27, Péntek

Andrásfalvy János tartományfőnök atya közel két hete érkezett haza a 28. Egyetemes Káptalanról Torinóból, Olaszországból, azóta hatósági karanténban..

Egy új Don Bosco született… Andrásfalvy János atya tartományfőnöki beiktatása

Egy új Don Bosco született… Andrásfalvy János atya tartományfőnöki beiktatása

#Magyar Tartomány 2019-12-29, Vasárnap

Szép és megható ünnep volt december 28-án a kazincbarcikai Szent Család-templomban: beiktatták hivatalába a Szent Istvánról elnevezett Magyar Szalézi..

Az új tartományfőnök ünnepélyes beiktatása

Az új tartományfőnök ünnepélyes beiktatása

#Magyar Tartomány 2019-12-18, Szerda

Sok szeretettel várjuk Andrásfalvy János atya tartományfőnöki beiktatására a fiatalokat, a Szalézi Család tagjait, a szalézi intézmények dolgozóit, Don..

Címkék

 • 1% • 28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • alapítvány • Albertfalva • áldozat • állandó • állás • Amerika • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ázsia • beiktatás • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • digitális oktatás • díj • Don Bosco • Don Bosco Kiadó • Don Bosco Nővérek • Don Bosco Sportközpont • Don Bosco Szakközépiskola • Don Bosco Szalézi Társasága • ...
Összes címke
< Andrea Beltrami, aki tökéletesen megélte a szalézi karizma áldozatos oldalátOlaszország – Egy életre szóló varázslat >