Főoldal / Szalézi világ / Franciaország - "Menj a kúthoz!" - nevelés Don Bosco szerint
Franciaország - "Menj a kúthoz!" - nevelés Don Bosco szerint
2018-08-20 Hétfő | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Amikor a nevelők azzal a panasszal mentek Don Boscóhoz, hogy a fiatalok nem hallgatnak rájuk, és nem tudják, hogyan kezeljék őket, Don Bosco azt mondta nekik: "Menjetek a kúthoz!" Egy falikút volt a valdoccói oratórium udvarán, amely körül ott tolongtak a fiúk, hogy szomjukat oltsák, vagy megpuhítsák a reggelire kapott kemény kenyeret. A tanárok, ha ők is a fiatalok közé keveredtek, meghallgathatták beszélgetéseiket, megismerhették érdekeiket. Don Bosco azt is javasolta, hogy a pedagógus ne legyen túl kemény, hogy „megédesítse” a mindennapi életüket.
Az udvar, vagy játszótér mindig is kiváltságos helyet foglal el Don Bosco megelőző nevelési módszerében, olyan fontos volt, mint az osztályterem, a templom, a szobák vagy az ebédlő. Don Bosco, aki nagyon kevés elméletet hagyott ránk megelőző nevelési módszeréről, életének vége felé, 1884. május 10-én írt egy levelet Rómából, amelyben kifejtette pedagógiai gondolkodását. Mondanivalóját egy álom formájában írja le.
Unalom, fáradtság, rossz hangulat, bizalmatlanság
A régi udvar látványa a következő volt: "A családiasság szeretetet szül, a szeretet pedig bizalmat. Ez megnyitja a szíveket, s a fiúk félelem nélkül mindent feltárnak tanítóik, felügyelőik és az elöljárók előtt. […] Tanulékonyan elfogadják mindazt, amit csak elrendelni akar nekik az, akiről biztosan tudják, hogy szereti őket."
De lassan a dolgok megváltoztak: „Sok fiú mozdulatairól és arcáról unottság, kelletlenség, dacosság, bizalmatlanság rítt le, ami megfájdította a szívemet.” Mások csoportosan lődörögtek, egymás között sugdolóztak, s közben gyanús és gonosz pillantásokat vetettek jobbra-balra. … Innen van az is, hogy sokan nem veszik komolyan a hivatásukat.
Pedig a pedagógusok keményen dolgoznak, de nem megfelelően. Elengedhetetlen, hogy "ne csupán szeressük a fiatalokat, de tudják is, hogy szeretik őket!" És: "hogy szeressék őket a nekik tetsző dolgokban, éspedig úgy, hogy részt vesznek gyermeki kedvteléseikben. Így aztán fokozatosan megértik, hogy szeretik őket azokban a dolgaikban is, amelyek természetüknél fogva kevésbé vannak tetszésükre, mint a fegyelem, a tanulás, az önmegtagadás. Így ezeket is megtanulják szeretettel végezni.” „Szeressék azt, ami az ifjaknak tetszik, akkor ők is szeretik majd, ami az elöljáróknak tetszik.”
A fiatalok "fontos" embereket akarnak az udvaron
Nem elég csupán ott lenni az udvaron. A fiatalok "fontos" embereket akarnak, akik tanári, gazdasági és igazgatói feladatokat látnak el, és akik a játék idején edzőkké és partnerekké válnak. Ezek a felnőttek apának, testvérnek, vagy a bizalmas barátnak számítanak.
Sok oka van annak, hogy a tanárok az iskolákban ne legyenek jelen a szünetekben. De számos eszköz tapasztalható a közelség pillanataiban olyan kezdeményezések során, mint például kulturális kirándulás, sportverseny, vagy hetente egy egyszerű, tizenöt percnyi jelenlét az udvaron.
ANS – Lyon/Szaléziak.HU
