Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Magyar Tartomány / Kazincbarcika – Érzelmi intelligencia a szakképzésben

Kazincbarcika – Érzelmi intelligencia a szakképzésben

Kazincbarcika – Érzelmi intelligencia a szakképzésben

2020-09-28 Hétfő   |   #Magyar Tartomány

Tedd Képessé program  • pedagógia  • interjú  •

A Kazincbarcikán szeptemberben beindított Tedd képessé program megalkotásánál fontos szempont volt, hogy a leendő mentoroknak olyan képzést nyújtsanak, ami abban segíti őket, hogy a diákokat motiválni tudják: a tanulóinknak szüksége van a személyes törődésre, arra, hogy a pedagógus, a szakoktató határozottan, de szeretettel, az egyéni adottságokat és élethelyzeteket is figyelembe vevő hozzáállással forduljon feléjük. Ebbe a koncepcióba remekül illeszkedik az az organikus pedagógia, amit Magyarországon Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató neve fémjelez. Nem véletlen tehát, hogy őt kérték fel a mentorok képzésére.

Az alábbi interjúban a közös munka tapasztalatairól, az érzelmi intelligenciának a szakképzésben játszott szerepéről, Don Bosco megelőző módszeréről olvashatnak:

 

Milyen szerepét látod az érzelmi intelligenciának a szakképzésben?

 

Egy példával válaszolnék: elviszed az autódat egy szervízbe. Két esetet nézzünk meg, mindkettőben jó szakember nyúl az autódhoz.

Az egyik esetben ugyan megjavítják, de közben valami jó alkatrészt kicserélnek egy alig működőre, úgyhogy rövidesen újból jöhetsz, most a kicserélt alkatrész miatt.

A másik esetben közlik veled, hogy az árajánlathoz képest kevesebbet kell fizetned, mert az egyik feltételezett hiba nem bizonyult valódinak.

A kettő közötti különbség a kiműveletlen és a kiművelt érzelmi intelligencia miatt van.

Mindkét példában valamire használja a szaktudását a szerelő: az elsőben arra, hogy több pénzt keressen rajtad, a másodikban meg arra, hogy neked takarítson meg pénzt, hogy szolgáltatóként a legjobbat nyújtsa neked.

Az, hogy mire használja valaki a tudását, a pozícióját, a lehetőségeit, az érzelmi intelligenciájától függ. Ami ott kezdődik, hogy egy nagy egység előmozdító, felelős részeként értelmezi magát, azaz tisztában van azzal, hogy vannak az önös érdekeinél fontosabb, a saját személyén túlmutató dolgok. Magyarul képes arra, hogy a saját érdekein túl lásson.

A másik nagy funkciója éppen a tanulást segítő lehetőségében áll. Freund Tamás agykutató a memóriakutatási eredményeit összegezve röviden így fogalmaz: semmilyen ismeret nem jut a hosszú távú memóriába, csak az, amit az érzelmi háló, a belső világunk lepecsétel.

Sokszor nem elég fejlett az érzelmi háló, vagyis egyáltalán nincs mivel „pecsételni”, mert az érzelmi reakcióképesség szinte nem működik. Ennek akkor az a következménye, hogy SEMMILYEN ismeret nem jut el a hosszú távú memóriába, tehát adott esetben nem tudjuk alkalmazni a megszerzett tudást…

Másrészt pedig az érzelmi intelligencia számos olyan készséget jelent, amire az életünk minden területén szükségünk van. Empátia, indulatkezelés, kitartás, kreativitás, önuralom, asszertivitás, együttműködés, rugalmas problémamegoldás, döntésképesség, vezetés, önmenedzsment – és még sorolhatnám.

Összefoglalva tehát azért van pótolhatatlan szerepe a szakképzésben IS, mert szakEMBERT és nem egy mechanikus tevékenységre alkalmas szerszámot szeretnénk nevelni.

Úgy is szoktuk mondani, hogy az érzelmi intelligencia úgynevezett tartó- vagy alkalmazó készség együttes, tehát ez dönti el, ez határozza meg, hogy a tudásunkat – ha ugyan eljutott a hosszú távú memóriába –, hogyan fogjuk alkalmazni, mire használjuk. Építünk, vagy rombolunk vele? Egymást, magunkat, a közösséget, a társadalmat, a környezetünket, a munkakörélményeinket építjük, gazdagítjuk-e, vagy éppen ellenkezőleg, a tudásunkat csak az önös érdekeinkre használjuk.

 

Az általad propagált organikus pedagógia nekünk úgy tűnik, hogy nagyon rímel az iskoláinkban alkalmazott nevelési alapvetésre, Don Bosco megelőző módszerére. Te is így látod?

 

Azt hiszem, minden nagy pedagógus a gyökerekben találkozik, ott, ahol a pedagógiájuk arra támaszkodik, hogy hogy működik az ember – jelen esetben úgy is fogalmazhatunk, hogy működik a Teremtés.

Don Bosco megelőző módszere is ezt a logikát követi. Jól ismeri az embert, jól ismeri a korosztályt, jól látja a veszélyforrásokat, és nem rövid távú sikert akar elérni, hanem a teljes embert kívánja eljuttatni a saját eredeti küldetésének beteljesítéséhez.

Josef Kentenich pedagógiai rendszere – amire az organikus pedagógia épül – szintén ezeket a célokat képes megvalósítani – egyébként sokszor hivatkozik is Kentenich Don Boscora.

 

Mondhatjuk, hogy az alap valahol közös mindkét módszerben?

 

Hogyne. Mindkettő a személyes kapcsolatokban gyökerezik, ami komolyan épít a bizalom erejére, ezért képes a nyer-nyer megoldásokra. Kentenich is vallja, hogy kötődés, sőt szövetségi szintű szeretetkapcsolat nélkül nem jöhet létre nevelés. Az organikus pedagógiai eljárások pedig csakúgy, ahogyan Don Bosco nevelési módszere, a növendékek eredetiségére támaszkodik, azt akarja kibontakoztatni, tehát nem tömegembereket, vagy csupán egy gépezetbe jól illeszkedő parancsvégrehajtó „csavarokat” nevelnek a közösség számára.

 

Sokszor azonban sajnos mindennek ellenére kudarcot vallunk. Mégis, hogyan motiváljuk az iskolarendszerből kiégett, kiábrándult, távozni akaró gyerekeket, milyen módszereket javasolsz?

 

Csakis a teljes emberrel személyes kapcsolatba kerülve elképzelhető, hogy ez a folyamat valahogyan visszafordíthatóvá váljon. Úgy, ahogy Don Bosco is nevelt.

Élet- játék- és munkaközösségben. Ha meg tudjuk őket szólítani, ha valóban érdekli a pedagógusainkat és a vezetőiket az egyén sorsa, adottságai, lehetőségei, és ezt a fiatalok megtapasztalják, hiszem, hogy elindulhat a növekedés. Ám tudnunk kell, hogy minden élet lassan, a saját tempójában növekedik, sajnos nem várhatunk gyors sikert.

Ilyen röviden nehéz lenne a motivációs eszközöket kifejteni, a lényegnél maradnék: csakis személyes kapcsolatban megszerzett tapasztalatokkal lehet valamit elérni.

A diáknak meg kell tapasztalnia, hogy alkotni jó és lehetséges, hogy értékes és fontos a léte számunkra, hogy feladata és felelőssége is van, amit képes elvégezni és beteljesíteni, hogy számítanak rá… Ezt kicsiben és nagyban is éreznie kell. El kell juttatni a kézzel fogható sikerekhez a munkában, az önnevelésben, a kapcsolataiban, a tanulásban.

 

A Tedd képessé program, a műhelyiskola képes lehet erre?

 

Szerintem a program nagyon ígéretes, és egyben hiánypótlónak is nevezhető. Nagyon nagy szükség van arra, hogy ezek a fiatalok magukra találjanak, és valóban legyenek embereik, akik képessé teszik őket arra, hogy alkotó módon éljenek.

 

Vannak a számunkra esetleg tanácsaid?

 

Talán az, hogyha lehet, ne csak a végképp leszakadókkal foglalkozzunk, ne várjuk meg, míg idekerül… Ez mindenkinek eredményesebb lenne, pedagógusnak, diáknak és a közösségnek is.

 

Illetve valamilyen szűrő mentén megpróbálnám mérlegelni, hogy a nagyon „nehéz” esetekben valóban erre a programra, és inkább nem terápiára, vagy ahhoz hasonló egyéb irányú speciális segítségre van-e szüksége az illetőnek.

Ez utóbbi egyébként része is a programunknak, a csapatunk tagjai között van pszichológus, gyógypedagógus és életvezetési tanácsadó is, akik a tanulók egyéni fejlesztésével, illetve szükség esetén akár terápiájával is foglalkoznak.

 

Az állami rendszerű, nem világnézeti alapon működő szakképzőkben szerinted majd hogyan lehet a programunk lényegét adó Don Boscó-i megelőző módszert alkalmazni? Hogyan tudjuk az állami pedagógusokat, szakoktatókat a legjobban megszólítani?

 

Erről először Böjte Csaba jut eszembe, aki sokszor elmondja, hogy „Isten nem teremt selejtet. Az én gyermekeim nagyon nehéz helyzetben kerülnek hozzám. Őket sokan genetikai hulladéknak nevezik, én azt mondom nekik: Isten drága remekművei vagytok, csodák, amiket elsősorban magatoknak kell megcsodálnotok.”

Ha ezt a lelkületet, hozzáállást, Don Boscó-i hitet és meggyőződést kivesszük a programból, akkor a szívét vettük ki.

Don Bosco rendszerének és Kentenich atya koncepciójának is szerves része az Istenkapcsolat, a nevelő és a diák tekintetében egyaránt. Úgy gondolom, ez a perspektíva egy plusz erőforrást jelent mindazoknak, akik tudnak/akarnak vele élni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nem világnézeti alapról induló nevelés-oktatás ne tudná alkalmazni ezt a szemléletet, hiszen, mint a fentiekben már szóltunk róla, magáról az emberről szól mindkettő.

Ezen túl pedig úgy tapasztaltam, hogy az állami rendszerben és más világnézetű pedagógusok között is találunk ilyen beállítottságú, ilyen „tüzes lelkű” pedagógusokat – és valljuk be, a világnézeti alapon működő iskolákban sem mindenki ilyen… Egyszóval ez sem „varázsszer”, nem automatikus hatásrendszer, mindig attól az embertől függ, aki műveli. Tanártól, szülőtől, igazgatótól, szakoktatótól stb.

 

Ezek szerint fontos szerepe lehet a műhelyiskolai programban majdan részt vevő pedagógusok, szakoktatók képzésének, hogy mindenki visszataláljon a pedagógus hivatásának a leglényegéhez?…

 

Abszolút így van és ez is az organikus pedagógia egy sarkalatos pontjára mutat rá véleményem szerint, miszerint a nevelőnek is rá kell találnia az eredeti küldetésére, hangjára. Talán nem mindenkinek ehhez a réteghez szól a hivatása, de vannak, akiknek kifejezetten ez a kihívás az életfeladatuk.

Ilyen volt pl. édesapám is, aki állami szakképzésben töltötte szinte az egész tanári pályafutását, humán szakosként, sőt kórusvezetőként… Szívügyének tehát sem tantárgya, sem becsülete nem volt, mégis ebből született a Kulcs a muzsikához taneszköz-rendszer – az „inasok” között! – amit ma egyetemtől a zeneiskoláig használnak sok-sok iskolában.

De jól emlékszem, hogy gyerekkoromban még az otthoni „csapból is” az folyt, hogy jó embereket kell nevelni!

Nem elég, ha tudják a szakmai fogásokat, jó embert akarunk nevelni…

Talán módszertanilag a hejőkeresztúri módszer KIP elemei segíthetnek legtöbbet, és a művészetek, a természetben végzett közös munka, a személyes alkotás lehetősége – és felelőssége, valamint a családi életre nevelés önismereti, társas intelligenciát is fejlesztő moduljai.

De az életüket megosztó misszionáriusokra ott is szükség van, világnézeti hovatartozástól függetlenül…

 

Hogy érezted magad köztünk, a képzés során, mik a személyes élményeid, tapasztalataid?

 

Fokozatosan találtunk rá egymásra… Nem könnyű a programba belépők helyzete, hiszen úttörő megoldásokra kell vállalkozniuk. Nyitott emberek, „könnyű” volt egymásra hangolódni, úgy éreztem, egyre inkább megértettük, mit kíván tőlünk ez az együttműködés, mit adhatunk hozzá egyénenként, és összekapaszkodva. Élmény volt számomra a közös útkeresés, és a megfeszített közös munka is. Hálás vagyok a lehetőségért.

 

teddkepesse.hu/Szaléziak.HU

Kapcsolódó cikkek

Európában továbbra is jelen van Don Bosco karizmája – interjú a régióvezetővel

Európában továbbra is jelen van Don Bosco karizmája – interjú a régióvezetővel

#Szalézi világ 2020-10-18, Vasárnap

Az északkelet-európai szalézi régiónak új megbízottja van. P. Tadeusz Rozmuś helyét egy másik lengyel pap, a Lengyelország északi részéről származó..

Kazincbarcika – A gyaloglás világnapján

Kazincbarcika – A gyaloglás világnapján

#Magyar Tartomány 2020-10-10, Szombat

Kazincbarcikán a Don Bosco Szakképző Műhelyiskolája október 8-án a város története során először rendezte meg a Gyaloglás Világ(hó)napja..

Kazincbarcika - Ytong kaland és Trilak festékbemutató a Műhelyiskolában

Kazincbarcika - Ytong kaland és Trilak festékbemutató a Műhelyiskolában

#Magyar Tartomány 2020-10-05, Hétfő

Október első hetében a kazincbarcikai „Tedd képessé” szakképzés fejlesztési mintaprogram keretein belül a halmajugrai Ytongot, Magyarország egyik vezető..

Kazincbarcika – A műhelyiskolások első kirándulása

Kazincbarcika – A műhelyiskolások első kirándulása

#Magyar Tartomány 2020-09-22, Kedd

A műhelyiskolai program fontos eleme, hogy péntekenként a tanulók csoportos és egyéni tréningeken, foglalkozásokon, sport- és művészeti eseményeken vesznek..

Kazincbarcika - Negyven diákkal indul az ország első Műhelyiskolája

Kazincbarcika - Negyven diákkal indul az ország első Műhelyiskolája

#Magyar Tartomány 2020-08-31, Hétfő

Augusztus 26-án 38-an, majd két napra rá még ketten iratkoztak be a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakképző, Technikum és Kollégium szeptember..

Címkék

 • 1% • 28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • alapítvány • Albertfalva • áldozat • állandó • állás • Amerika • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ázsia • beiktatás • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • digitális oktatás • díj • Don Bosco • Don Bosco Kiadó • Don Bosco Nővérek • Don Bosco Sportközpont • Don Bosco Szakközépiskola • Don Bosco Szalézi Társasága • ...
Összes címke
< Stefano Ferrando szalézi püspök születésének 125. évfordulójáraNyergesújfalu - Templombúcsú és bérmálás >