Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Szalézi világ / Luigi Variara, a leprások apostola, egy egyedülálló szerzetesrend alapítója

Luigi Variara, a leprások apostola, egy egyedülálló szerzetesrend alapítója

Luigi Variara, a leprások apostola, egy egyedülálló szerzetesrend alapítója

2020-01-15 Szerda   |   #Szalézi világ

szentség   • megemlékezés  •

Január 15-én Boldog Luigi Variarára emlékezik a Szalézi Család, akit mint a leprások apostolát ismerünk. De nem csak minden áldozatra kész szalézi szerzetes volt, hanem ő maga is alapított egy egyedülálló szerzetesrendet, a Jézus és Mária Szentséges Szívének Leányai Kongregációt (HHSSCC), amely ma mintegy 400 tagot számlál.

Amikor 1894. augusztus 6-án Luigi Variara szalézi szerzetesnövendék misszionáriusként megérkezett a kolumbiai Agua de Diosba, még csak 19 éves volt. A „fájdalom városában” akkor 2000 beteg lakott, ebből 800 leprás. Abban az időben a lepra félelmetes szó volt, mert a betegség egy életre elszigetelte a beteget mindenkitől. Ide jönni olyan volt, mintha életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték volna. Még azokat, akik gyógyították a betegeket, vagy a leprások egészséges gyermekeit sem fogadta vissza a társadalom. A betegek legnagyobb ellensége a kétségbeesés volt, a részegség normális állapot, az öngyilkosság pedig nagyon gyakori.

Hamar kiderült, hogy Don Luigi nemcsak kiváló pap és jó zenész, de kitűnő lelkivezető is. A lepratelepen végzett munkája mellett gyakran napi 4–5 órát gyóntatott. 1905-ben befejezte a „Don Unia Otthon” építését, egy olyan bentlakásos intézményt, amely 150 árvát és leprást képes befogadni, munkalehetőséget biztosít számukra, és segíti majdani beilleszkedésüket a társadalomba.

Agua de Diosban, a Gondviselés Leányai mellett 200 lánnyal létrejött a Mária Leányai Társaság. Alajos atya volt a gyóntatójuk. A gyóntatószékben, ahová Isten megbocsátását vitte, találkozott a legtitkosabb nyomorúsággal és a legnagyobb nagyszerűséggel, és meghatározó szerepe volt néhány szerzetesi hivatás kialakulásában. A fiatal pap rájött, hogy nagyon sokan szívesen szentelnék magukat az Úrnak, de ezt lehetetlen álom volt, mert egyetlen szerzetesrend sem fogadott be leprásokat, vagy akár egy leprás gyermekét. Így született meg az a merész terv, amely egyedülálló az Egyházban, egy olyan szerzetesrend létrehozására, amely leprás betegeket, vagy azoknak leszármazottait is a tagjai körébe fogadja. 1905. május 7-én Aqua de Diosban megalapította a Jézus és Mária Szentséges Szívének Leányai Kongregációt (HHSSCC). Küldetésük a szegények, elsősorban a leprában szenvedő gyermekek és fiatalok evangelizálása plébániákon, iskolákban, műhelyekben és ad gentes misszióban a gyermekek, fiatalok és betegek között.

Kezdeményezésüket és szabályaikat közölték Bogota érsekével, aki ezt jóváhagyta, és biztatta őket, hogy legyenek szerzetes nővérek. Don Rua, Don Bosco első utóda is bátorította Variarát, hogy folytassa az alapítást. De sajnos más vallási intézetek, sőt, néhány rendtársa is bírálta és tévesen ítélte meg, és megkérdőjelezték, hogy ez az új kezdeményezés megfelel-e az alapító, Bosco Szent János szalézi karizmájának. Akadályozták, rágalmazták, nehézségeket gördítettek az útjába. Sokat kellett szenvednie az emberek és néhány feljebbvalójának meg nem értése miatt, akik azt gondolták jónak, ha eltávolítják Agua de Diosból. A legfőbb megpróbáltatás az volt számára, hogy Venezuelába helyezték, de Don Boscóhoz hasonlóan ő is példát mutatott az engedelmességben. Csendben, türelmesen szenvedett, nem válaszolt a hamis vádakra, de a fájdalom életének utolsó tíz évében felemésztette a szívét.

1921-ben a venezuelai Táribába költöztették, ahonnan továbbra is tartotta a kapcsolatot Lozano anyával, az intézet társalapítójával. Biztosította, hogy "nincs mitől félni: ha Isten műve, akkor megmarad". Ahogy közeledni érezte az utolsó óráját, Táribából Cúcutába vitték, ahol egy kolumbiai olasz család fogadta be, mert az volt a szándéka, hogy azon a földön haljon meg, amelyért életét adta. Luigi Variara 1923. február 1-jén halt meg Cucutában, magányosan, mindenkitől távol, mindenkitől elfeledve, ahogy az engedelmesség megkívánta. Mindössze 48 éves volt. Földi maradványait Agua de Diosba szállították, a nővérek anyaházának kápolnájába.

De 1964-ben VI. Pál pápa hivatalosan elismerte az általa alapított rendet, amelynek akkor már több mint száz tagja volt. Jézus és Mária Szentséges Szívének Leányai Kongregáció 1981-ben lett hivatalosan is a Szalézi Család egyik ága. A rend jelenleg 12 országban van jelen: Kolumbiában, Ecuadorban, Peruban, Venezuelában, Bolíviában, Brazíliában, Kamerunban, Mexikóban, Spanyolországban, Olaszországban, a Dominikai Köztársaságban és az Egyenlítői-Guineában működik a szegények és betegek szolgálatára.

Szent II. János Pál pápa Luigi Variarát 2002. április 14-én avatta boldoggá, Artemide Zatti testvérrel és Maria Romero nővérrel együtt. Boldoggáavatásakor azt mondta róla, hogy „a társadalom legelszigeteltebb és időnként leginkább elfeledett” rétegét szolgálta. "Élete arra hív minket, hogy mindenkinek segítséget nyújtsunk, senkit ne vessünk meg és ne utasítsunk el" – mondta a pápa, majd hozzátette: „Ma Kolumbiában, ahol élt és Isten kegyelmével a legjobbat adta magából, Jézus Krisztus e tanúja példájával egy nagyobb testvériségű és szolidaritású társadalom felé mutatva segítséget nyújthat az évek óta tapasztalt nehéz helyzet leküzdésében.”

 

Szaléziak.HU

Kapcsolódó cikkek

Boldog Romero Meneses Mária és a csodatevő csapvíz

Boldog Romero Meneses Mária és a csodatevő csapvíz

#Szalézi világ 2020-07-07, Kedd

Július 7-én Romero Meneses Máriát ünnepeli a Szalézi Család. Maria egy kirobbanó erejű lélek volt, akárcsak szülőhelye, Nicaragua, a negyven vulkán..

A gyermekek megváltoztatják a szentségről alkotott képünket

A gyermekek megváltoztatják a szentségről alkotott képünket

#Egyház 2020-07-02, Csütörtök

A francia püspökök június 10-én megindították a nyolcéves Anne-Gabrielle Caron boldoggá avatását, aki 2010-ben halt meg egy rendkívül ritka rák..

Cafasso Szent József, Don Bosco lelkivezetője

Cafasso Szent József, Don Bosco lelkivezetője

#Szalézi világ 2020-06-23, Kedd

Június 23-án emlékezünk meg Cafasso Szent József áldozópapról, akiről Don Bosco ezt írta: „Hiszem, hogy még a szentek között is ritkán található olyan,..

A „Poznańi Boldog Ötök”

A „Poznańi Boldog Ötök”

#Szalézi világ 2020-06-12, Péntek

Június 12-én emlékezünk meg arról az öt fiatalról, akiket Lengyelországban „Poznańska Piątka” (Poznani Ötök) néven ismernek. 1940 szeptemberében..

Hogyan lett egy munkás fiatalból vértanú? Boldog Sándor István emlékezete

Hogyan lett egy munkás fiatalból vértanú? Boldog Sándor István emlékezete

#Magyar Tartomány 2020-06-07, Vasárnap

Június 8-án a 2013-ban boldoggá avatott Sándor István vértanú szalézi testvérről emlékezik meg az Egyház. A harminckilenc évesen ártatlanul kivégzett..

Címkék

 • 1% • 28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • alapítvány • Albertfalva • áldozat • állandó • Amerika • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ázsia • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • digitális oktatás • díj • Don Bosco • Don Bosco Kiadó • Don Bosco Nővérek • Don Bosco Sportközpont • Don Bosco Szakközépiskola • Don Bosco Szalézi Társasága • Egyesült Királyság • Egyetemes Káptalan • ...
Összes címke
< Róma – A szalézi egyetemes ekonómus a Szentszék diplomatái között >