Kitüntetés P. Szőke János szalézinak

2010-10-22 Péntek   |   #Magyar Tartomány   |   ARCHIVÁLT

Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Szőke János szalézi atyának, a Don Bosco Kiadó igazgatójának, több évtizedes lelkipásztori, oktatói és karitatív tevékenységéért, a keresztényi értékek következetes képviseletéért, életútja elismeréseként. A kitüntetést november 23-án Navrancsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adta át a Magyar Tudományos Akadémián.

Szőke János szalézi atya 1927. február 13-án született a Békés megyei Csorvás községben. Szüleinek tizenharmadik gyermeke. Csorváson, majd Gyulán, a Wenckheim kollégiumban tanult. Papi hivatása már kora gyermekkorában megmutatkozott, és Gyulán a Don Bosco nevelési szellemében dolgozó szalézi atyák kollégiumában egészen határozott irány vett. Nem volt kétsége a papi hivatása felől.

1943-ban került Mezőnyárádra a novíciátusba, első fogadalmát 1944-ben tette le. A gyakorlati éveket Nyergesújfalun és Óbudán töltötte, majd tanulmányait Olaszországban, Torinóban folytatta 1948-tól 1954-ig, ahol filozófiából és teológiából licenciátust szerzett. 1950-ben szerzetesi örökfogadalomat tett, 1954-ben szentelték pappá. A papszentelés után még két évet Alassióban, a Liguriai tengerparton töltött egy szalézi gimnáziumban mint tanár és látogatta Génuában a Balbi egyetem latin és olasz szakát.

1956 fordulatot hozott életében. A nevelői pálya elején a lelkipásztori munkát választotta a magyar menekültek között. Végül 1958-tól Svédországban nyolc éven át a magyar menekültek lelkipásztora volt. 1965-ben Stuttgartba került. A befogadó német egyházmegyében hosszú éveken keresztül választott tagja volt a papi szenátusnak és a városi katolikus tanácsnak. A hétvégi magyar iskola megszervezése és a cserkészmunka is kiválóan működött. Megalapította az Életünk c. katolikus havilapot, amelynek hosszú éveken át gazdasági vezetője és főszerkesztője volt.

1970-ben, az erdélyi nagy árvíz idején kapcsolatba került Márton Áron püspökkel. Ez volt a kezdete annak a hosszú folyamatnak, melynek eredményeként a lelkipásztori munkát Márton Áron és Mindszenty bíboros kezdeményezésére felcserélte a karitatív munkával.

Stuttgartból 1975-ben Rómába került, ahol az Üldözött Egyházak Segélyszervezete működött. Féléves római tartózkodás után a Szervezet áttette székhelyét a Majna melletti Frankfurt közelébe, Königsteinbe. Itt lett P. Szőke a Keleti Osztály vezetője. 19 év alatt 175 alkalommal járt különböző országokban. A rá bízott területen évente több mint 10 millió dollár segítséget nyújtottak a katolikus Egyháznak, hogy át tudják vészelni az üldözés időszakát. A főként vidéki papoknak juttatott Trabantok közül vélhetőleg nem pöfög már egy sem, de a templomfűtő berendezések közül, amelyek a hetvenes-nyolcvanas években az Európa keleti felének egyházát segítő egyházi szervezet adományaként kerültek hozzánk, még ma is működik jó néhány.

Amikor 1975-ben Mindszenty bíboros meghalt, felmerült az igény boldoggá avatásával kapcsolatban. Meg kellett várni az előírt öt esztendőt, közben elkezdték az anyaggyűjtést és főleg szemtanúk kihallgatását, nehogy halálukkal az ismeretüket is a sírba vigyék. Mindezt titokban kellett tenni, nehogy a Magyar Egyházügyi Hivatal megtudja, és lépéseket tegyen ellene. Az öt év elmúltával, 1980-ban Szőke atya hivatalosan is elvállalta a bíboros boldoggá avatási eljárásának a vezetését, majd ezt követően több jeles magyar (például Bogdánffy Szilárd nagyváradi, titokban szentelt püspök, Romzsa Tódor görög katolikus ungvári püspök) ügyét is elvállalta. Salkaházi Sára szociális testvér boldoggá avatási ügye mellett ő készítette elő Boldog Meszlényi Zoltán Lajos ügyét is. A következő években vagy évtizedekben boldoggá avatásra váró magyarok névsora, akiknek az ügyét Rómával kapcsolatot tartva Szőke János képviseli: Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek, Márton Áron erdélyi püspök, Bálint Sándor néprajztudós, Marton Boldizsár karmelita szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Györgypál Albert nagyváradi lelkész, Orosz Péter és Chira Sándor kárpátaljai görög katolikus püspök. Bogdánffy Szilárd nagyváradi vértanú püspök boldoggá avatását október 30-án hirdetik ki a nagyváradi római katolikus székesegyházban, Scheffler János szatmárnémeti püspök boldoggá avatásának kihirdetése pedig 2011. július 3-án lesz.

Mindezek mellett P. Szőke János a szerkesztője Vértanúink - Hitvallóink című folyóiratnak, amely a Mindszenty Alapítvány gondozásában a boldoggáavatási eljárások részleteiről tudósít és mintegy harmincezer példányban jelenik meg magyar nyelvterületen. 1996-tól a Don Bosco Kiadó igazgatójaként számos szalézi művet ültetett át magyar nyelvre, több  könyvet szerkesztett és írt. Az első könyve a Vándorúton címmel Münchenben jelent meg, amelyet a Göröngyös úton című életrajzi ihletésű követett, legutóbbi munkái az Ez a mi hitünk és A mosolygó Isten. P. Szőke János 2004. szeptember 5-én ünnepelte aranymiséjét Budapesten, a belvárosi főplébánia-templomban.

 

szaleziak.hu