Elhunyt Szőke János atya

2012-01-06 Péntek   |   #Magyar Tartomány   |   ARCHIVÁLT

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy hosszú, türelemmel viselt szenvedés után január 6-án az esti órákban életének 85-ik, áldozópapságának 58-ik évében elhunyt Szőke János szalézi szerzetes pap, szatmári és nagyváradi kanonok és kolosmonostori apát.

Szőke János atya Csorváson született 1927. február 13-án, első szerzetesi fogadalmát 1944-ben tette le Mezőnyárádon, majd 1950-ben örökfogadalmat tett Torinóban. Pappá szentelése 1954. július 1-jén volt Torinóban.

1956. fordulatot hozott életében. A nevelői pálya elején a lelkipásztori munkát választotta a magyar menekültek között. Végül 1958-tól Svédországban nyolc éven át a magyar menekültek lelkipásztora volt. 1965-ben Stuttgartba került. A befogadó német egyházmegyében hosszú éveken keresztül választott tagja volt a papi szenátusnak és a városi katolikus tanácsnak. A hétvégi magyar iskola megszervezése és a cserkészmunka is kiválóan működött. Megalapította az Életünk c. katolikus havilapot, amelynek hosszú éveken át gazdasági vezetője és főszerkesztője volt.

1970-ben, az erdélyi nagy árvíz idején kapcsolatba került Márton Áron püspökkel. Ez volt a kezdete annak a hosszú folyamatnak, melynek eredményeként a lelkipásztori munkát Márton Áron és Mindszenty bíboros kezdeményezésére felcserélte a karitatív munkával.

Stuttgartból 1975-ben Rómába került, ahol az Üldözött Egyházak Segélyszervezete működött. Féléves római tartózkodás után a Szervezet áttette székhelyét a Majna melletti Frankfurt közelébe, Königsteinbe. Itt lett P. Szőke a Keleti Osztály vezetője. 19 év alatt 175 alkalommal járt különböző országokban.

Amikor 1975-ben Mindszenty bíboros meghalt, felmerült az igény boldoggá avatásával kapcsolatban. Meg kellett várni az előírt öt esztendőt, közben elkezdték az anyaggyűjtést és főleg szemtanúk kihallgatását, nehogy halálukkal az ismeretüket is a sírba vigyék. Mindezt titokban kellett tenni, nehogy a Magyar Egyházügyi Hivatal megtudja, és lépéseket tegyen ellene. Az öt év elmúltával, 1980-ban Szőke atya hivatalosan is elvállalta a bíboros boldoggá avatási eljárásának a vezetését, majd ezt követően több jeles magyar például Scheffler János szatmárnémeti püspök, Bogdánffy Szilárd nagyváradi, titokban szentelt püspök, Romzsa Tódor görög katolikus ungvári püspök ügyét is elvállalta. Salkaházi Sára szociális testvér boldoggá avatási ügye mellett ő készítette elő Boldog Meszlényi Zoltán Lajos ügyét is. A következő években vagy évtizedekben boldoggá avatásra váró magyarok névsora, akiknek az ügyét Rómával kapcsolatot tartva Szőke János képviselte: Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek, Márton Áron erdélyi püspök, Bálint Sándor néprajztudós, Marton Boldizsár karmelita szerzetes, Sándor István szalézi szerzetes, Györgypál Albert nagyváradi lelkész, Orosz Péter és Chira Sándor kárpátaljai görög katolikus püspök.

Mindezek mellett P. Szőke János a szerkesztője volt a Vértanúink - Hitvallóink című folyóiratnak, amely a Mindszenty Alapítvány gondozásában a boldoggáavatási eljárások részleteiről tudósít és mintegy harmincezer példányban jelenik meg magyar nyelvterületen. 1996-tól 2010-ig a Don Bosco Kiadó igazgatójaként számos szalézi művet ültetett át magyar nyelvre, több könyvet szerkesztett és írt.

1996-tól  1997-ig Szent Istvánról nevezett magyar tartomány tartományi tanácsosa, majd 1997-től 2002-ig tartományfőnöki vikárius.

2004. szeptember 5-én ünnepelte aranymiséjét Budapesten, a belvárosi főplébánia-templomban.

2010. október 23-án Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét adományozta és 2010. november 23-án Navrancsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adta át a Magyar Tudományos Akadémián.

A temetésről később értesítjük a közösségeket és a rokonokat.



Budapest, 2012.  január 7.



P. Depaula Flavio SDB/szaleziak.hu