Főoldal / Magyar Tartomány / Elveszett nemzedék - A fiatalok helyzete a munkaerőpiacon
Elveszett nemzedék - A fiatalok helyzete a munkaerőpiacon
2012-02-12 Vasárnap | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
A fiatalok szociológiai helyzete és különleges problémái központi kérdésnek számítanak nem csupán hazánkban, hanem az európai közgondolkodásban is. Az Európai Unióban ötmillió 25 év alatti fiatalnak nincs munkája. A statisztikák szerint a tagországokban a 25 éven aluli lakosság 20%-a nem tud elhelyezkedni. Ami ennél is nagyobb baj, hogy sok helyen kilátásuk sincs arra, hogy a közeljövőben sikerüljön munkához jutniuk.
A jelenség nyilvánvalóan nem egyik napról a másikra alakult ki, hogy minden ötödik fiatal munkanélküli. A mai huszonévesek a nyolcvanas-kilencvenes években születtek, európaszerte ugyanazokon az amerikai rajzfilmeken szocializálódtak, ugyanazokat a ruhamárkákat hordják és ugyanazokat a zenéket hallgatják. Már korábban kiérdemelték az „elveszett nemzedék" elnevezést (ezt a kifejezést egyébként korábban az irodalomtörténetben az első világháború utáni reményvesztett fiatalságra használták). Unottak, semmi nem érdekli őket, semmit nem akarnak - tartották róluk szüleik és tanáraik.
A The Guardian című lap "Európa elveszett generációja: milyen érzés fiatalnak lenni és küzdeni az EU-ban" címmel körképet közöl az európai helyzetről. Fiatalnak lenni soha nem könnyű, de egy huszonvalahány éves fiatal európai élete ritkán volt ennyire stresszes, mint manapság. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint az euro-zóna 17 országában 16.3 millió a fiatal munkanélküliek száma. A történet egy elveszett nemzedékről lassan botránnyá érik a kontinensen. Spanyolországban a 16-24 éves korosztály 51,4% , Görögországban 43%-a munkanélküli. Az olasz 16-24 éves fiataloknak több mint a negyede (28%) munkanélküli. Mások azért küzdenek, hogy fizetés nélküli gyakornoki állást vagy rosszul fizetett munkát találjanak. Nem sok körülmény kedvez napjainkban a fiataloknak.
A Der Spiegel szerint Spanyol- és Görögország után Szlovákiában és Litvániában a legnehezebb munkához jutniuk a fiataloknak. A 24,8 százalékos munkanélküli aránnyal a magyar ifjúság helyzete is rosszabb az EU-s átlagnál, és a felnőtt lakosság többségéhez képest is. A számok ugyanakkor nálunk nem teljesen pontosak: a feketegazdaság miatt nehéz felmérni, ténylegesen hányan élnek kereső tevékenység nélkül. Hollandia után Ausztriában és Németországban a legjobb a helyzet, ezekben az országokban 7,1 és 9,1 százalék között mozognak a számok.
Magyarországon 2010-ben a 15–29 éves népesség létszáma 1 millió 880 ezer fő volt. Ez a korosztály a munkaerőpiacon potenciális munkaerő-kínálatot jelentő 15–64 éves népesség 27,8%-át tette ki. A rendszerváltozás utáni gyors társadalmi-gazdasági változások talán legszembetűnőbb demográfiai következménye – a születések számának radikális csökkenése – az elmúlt években már a fiatalok munkavállalási korú korcsoportjaiban is éreztette hatását, a korosztályból kilépőket jóval kisebb létszámú csoport váltotta fel. Ily módon 2010-ben 5,0 százalékponttal (mintegy 370 ezer fővel) volt alacsonyabb a 15–29 éves fiatalok 15–64 éves népességen belüli aránya, mint az 1998. évi „demográfiai csúcs” idején, ezen belül a 15–24 évesek körében 342 ezer fős csökkenés (4,8 százalékpontos aránycsökkenés) következett be.
2010-ben 298 ezer 15–24 év közötti fiatal volt aktívan jelen a munkaerőpiacon, a 25–29 éves kor közöttiek közül pedig 528 ezren. Ez a megfelelő korú fiatal népesség 24,9, illetve 77,2%-át jelentette. A 15–24 évesek aktivitása az oktatásban való növekvő részvételből adódóan jelentősen visszaesett. A 15–19 évesek aktivitási aránya 1998 és 2010 között 15%-ról 3,7%-ra, a 20–24 évesek körében pedig 60,6%-ról 44,8%-ra csökkent, míg a 25–29 éveseké 72,8%-ról 77,2%-ra emelkedett.
Magyarország foglalkoztatási szintje Európában az egyik legalacsonyabb. A fiatalok foglalkoztatása terén pedig napjainkban már különösen jelentős a lemaradás. Míg 2000-ben a magyar fiatalok 15–24 éves korcsoportját az EU-27-nél „mindössze” 3,9 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatási rátaérték jellemezte, addig 2010-re a különbség már 15,8 százalékpontra nőtt.
Magyarországon 2010-ben a munkaerő-felmérés szerint a 15–29 éves munkanélküliek létszáma 155 ezer fő volt. Ez a potenciális munkaerő-kínálatot jelentő 15–29 éves népesség 8,2%-át, a gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség 18,7%-át tette ki. Míg a teljes gazdaságilag aktív sokaságon belül minden kilencedik, addig a fiatalok közül minden ötödik saját bőrén tapasztalja meg a munkanélküliség gyakran hosszú távra szóló, demoralizáló hatását.
Egy szimpla érettségivel nem jut messzire az ember. S hogy mit kellene tanulni? Jó kérdés. Ha ma egy fiatal friss felsőfokú végzettséggel szeretne elhelyezkedni a munka világában, akkor rengeteg akadályba ütközik. Sajnos a legtöbb munkahelyen több éves tapasztalattal rendelkező embereket alkalmaznak előszeretettel. A jobb munkahelyeken ez a minimum elvárás a diploma és a nyelvvizsga mellett. A gond csak az, hogy ha valakinek megvan a képesítése, de nincs szakmai tapasztalata, akkor az nem igazán tudja, mit tegyen.
Ha gyakorlatot szeretne szerezni, akkor arra sok cég nyújt lehetősséget. A probléma csak az, hogy arra az időszakra egy fillért sem fizetnek. Ez egy gazdag családi háttérrel rendelkező számára talán nem is jelent akkora gondot. Mi van akkor azokkal – a végzettek nagy százaléka ehhez a csoporthoz tartozik - akiknek a szülei nem vagy csak csekély mértékben képesek támogatást nyújtani gyermeküknek. Akkor azok, hogy menjenek el fizetés nélkül dolgozni? Az illető elmegy valami egyszerű munkát végezni és a tanult szakmájához talán soha nem lesz köze és valószínűleg feleslegesen ült évekig az iskolapadban. Sok cég azért alkalmaz előszeretettel gyakornokokat, mert így jó ingyen munkához jutnak. Ez számukra teljesen kifizetődő biznisz.
A legtöbben, akik befejezik tanulmányaikat, komolyan fontolóra veszik, hogy elhagyják Magyarországot. Ugyanakkor ott vannak a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal felnőttek, ugyan azon követelményrendszeren esnek át, mint diplomás szakon levő társaik a különbség, hogy egy évvel hamarabb fejezik be tanulmányaikat, de nem kapnak diplomát, annak ellenére, hogy záróvizsgát írnak és írásbeli valamint szóbeli vizsgát tesznek. Az ő megítélésük a munka világában még rosszabb, mint diplomás társaiké. Sokak szerint nem diploma kell, hanem szerencse és ismeretség...
Források:
www.guardian.co.uk
www.ksh.hu 2011. október
www.hiretek.hu
