Főoldal / Szalézi világ / Megmenteni a fiatalokat - a gyermekmunka elleni világnap

 Több mint 215.000.000 gyermek a világon kénytelen dolgozni a túlélése érdekében. Ez az egyik a riasztó adat, amelyre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) hívja fel a figyelmünket. És 115 millió - több mint fele "veszélyes munkát" végez, ami a testi és lelki egészségét veszélyezteti.

Az ILO szerint 60%-a a gyermek dolgozóknak végez mezőgazdasági munkát, 7% az iparban és 26%-a szolgáltató iparban dolgozik. Háromból ketten (68%) még csak nem is vannak megfizetve, mivel általában a családjukat illeti, amiért dolgoznak. Csak 21%-át a gyermek dolgozóknak fizetik.

 Az UNICEF becslései szerint az ázsiai és csendes-óceáni régióban a legtöbb gyermek munkavállaló: több mint 100 millió. A szub-szaharai Afrikában 58 millió, majd a következő észak-afrikai és közel-keleti régió, ahol a gyermekek 15%-a dolgozik. Latin-Amerikában és a Karib-szigeteken ez az arány valamivel alacsonyabb, 10%. Azonban a gyermekmunka nem csak egy gonosz, ami a világ déli féltekét és a fejlődő területeket sújtja. A nagy nyugati városokban, vagy néha a szegény vidéki területeken még jelentős a gyermek munkások száma.

Nincs egyetlen ok, ami elvezet a gyermekek és a kiskorúak foglalkoztatásához, a legtöbb esetben számos tényező játszik közre: nem csak a szegénység van az első helyen, hanem a családok felbomlása, emellett az egyenlőtlenség, a jó oktatás hiánya, konfliktusok, természeti csapások; ezenkívül a helyi hagyomány is közre játszik, az ismeretek és a gyermekek személyes méltósága tiszteletének hiánya, ami bizonyos összefüggésekben létrehozza a gyermek dolgozók iránti keresletet.

 A világ számos pontján harcolnak az emberek a gyermekmunka terjedése ellen és segítik a gyerekek megmentését és visszatérését az életbe. Íme néhány szalézi példa:

 Togo - Pyalo 7 éves, ő az egyike a több ezer kislánynak Togóban, akiket "bonne"-nak, vagyis házi rabszolgának értékesítettek a szülei egy gazdag családnak. Togóban, mint sok más nyugat-afrikai országban ez normális, hogy a vidéki családok a gyermekeik eladásával szereznek néhány frankot. A "bonne" a gazdag családok számára státusz szimbólum és társadalmilag elfogadható. A szaléziak Togóban küzdenek a jelenség ellen: egyrészt, hogy a lányos családoknak más lehetőségük is legyen, másrészt befogadják a Don Bosco Központba a lányokat, akik bátran elmenekültek a rabszolgaságból.

 Benin - Kofi 9 éves és minden nap dolgozni megy a Porto Nuovo-i Oando piacra. Cipeli a megvásárolt holmit és nem jár iskolába. Egyike a sok dolgozó gyereknek Beninben, ahol minden harmadik gyerek átlagosan napi 8 órát dolgozik, kilencből egy pedig az egészségre és a biztonságra súlyosan veszélyes anyagokkal teszi ezt. A Speciális Iskola a gyermek munkások számára Porto Novoban lehetőséget kínál arra, hogy valamennyi 10 és 17 év közötti munkavállaló gyermek, akik nem jártak iskolába, vagy kimaradtak, utolérjék társaikat, visszatérjenek a normál iskolába, és általános iskolai bizonyítványt szerezzenek.

 India - Bala 8 éves és minden napját a passori téglagyárban tölti. Naponta 250 téglát gyárt saját kezével és ezért kevesebb mint 1 Eurocent fizetést kap. Gyermekek milliói az éhezés határán dolgoznak a 500-nál több indiai téglagyárban, esély nélkül, hogy iskolába járhassanak és javítsanak a maguk személyes és társadalmi helyzetén. Tavaly az Új-Delhi Szalézi Tartomány a Szalézi missziók támogatásával egy szociális központot nyitott ezek a fiatalok számára. Itt egy biztonságos helyet találhatnak, ahol tudnak enni és pihenni, megtanulnak írni és olvasni, és lehetőséget kapnak bizonyos technikai képzésre.

 Afrikai Unió - George most 18 éves, de úgy néz ki, mint egy normálisan fejlett 8 éves. Ő a legidősebb a három testvér közül. Édesanyjuk meghalt, amikor ő még csak három éves volt, nem is emlékszik rá. Az anya halála után apja számtalan mostohát hozott a házhoz, akiket George nem kedvelt, gyakran veszekedtek, megverte őt, édesapja is ütötte minden kis hibáért. Mindig volt otthon konfliktus, ezért amikor 14 éves volt, elhatározta, hogy elszökik. Egy jobb élet reményében végül az utcán kötött ki. Azt mondja, az élet az utcán sokkal jobb volt, mint otthon. "Az utcán aludtam, vagy a boltok verandáin, és arra ébredtem reggel, hogy lökdösnek, menjek el. Mindent, ami ehető volt, azt felszedtem és megettem. Sörös dobozokat gyűjtöttem a bárok körül és eladtam, vittem az emberek poggyászát, kéregettem..." - mondja George. "Néha akár 500 Sh is meg tudtam keresni, és ha valaki okosan tudja használni a pénzt, meg lehet élni." Tárgyalt az őrökkel, akik az éttermeket őrizték, hogy adják neki az ételmaradékot. Majdnem 3 hónapig élt az utcán. Végül George csatlakozott a szaléziak által vezetett Don Bosco Boys projekthez, amely keretében  2008 óta foglalkoznak az utcagyerekekkel. Amikor egy szociális munkás és egy önkéntes rátalált, céltalanul bolyongott Nairobi utcáin. A Don Bosco házban felfedezték a tehetségét. Ő és a barátai csoportja az iskolában részt vettek a kenyai Nemzeti Zenei Fesztiválon, amely a legnagyobb tehetségkutató Kenyában, és megnyerték az első díjat a néptánc kategóriában. Ugandai Bagisu néptáncot mutattak be. Ott voltak a 25 kiválasztott iskola között is, akik az elnök előtt táncolhattak Nairobiban - ez egy ritka kiváltság. Most már látja magát, mint énekest, mint amilyen a példaképe, a híres énekes, Tony Nyadundo Kenyában.
George tehetséges éneklésben, táncban, dobolásban, és még írásban is. "Szeretnék keményen tanulni és ügyvéd lenni, de egyúttal szeretném kinevelni a tehetségemet is. " George most az iskolai szünetben haza ment, és nagy erőfeszítést tett, hogy egyik testvérét felvegyék a Bosco Boys iskolába. George azt mondja, hogy az élet a Bosco Boys Nairobiban változtatta meg. Szellemileg, lelkileg és érzelmileg is fejlődött, különösen értékeli azt a tényt, hogy képes kihasználni a tehetségét.

 A gyermekmunka elleni világnapot 2002-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére indították el. A szervezet minden olyan fiatalt gyermekmunkásnak tekint, aki tizenkét éves kor alatt dolgozik. A 12 és 18 év közöttieket pedig abban az esetben, ha heti 14 óránál többet dolgoznak. Az ILO az ennél magasabb heti munkaidőt a fiatal jövőbeni munkaerő-piaci kilátásainak romlása és az életesélyeinek csökkenése miatt károsnak tart. Igaz, 2000 óta csökken a gyermekmunka aránya a világban. Főleg a fejlődő országokban mindennapos a gyermekmunka, itt gyakran már ötéves korukban elhagyják a szülői házat a gyerekek, hogy pénzt keressenek a család számára. Így azonban nincs lehetőségük sem az iskolába járásra, sem pedig a játékra, ráadásul gyakran alultápláltak és betegek is.

 Magyarország ugyan nem tartozik a gyermekmunkával leginkább fertőzött országok közé, bár sajnálatos módon a gyermekmunka valamennyi formája jelen van hazánkban is, a gyermekprostitúciótól a gyermekek kábítószer-kereskedelemben való felhasználásán át az illegális foglalkoztatásig. Ez utóbbi főleg a nyári időszakban jellemző, amikor üdülőterületeken és a mezőgazdaságban sok olyan gyermek végez munkát, aki a jogszabályok szerint erre még nem lenne jogosult. Magyarországon jelenleg csak 16 éves kor felett szabad csak dolgozni, 15 éves kortól azonban diákszövetkezeteken keresztül a nyári szünetben diákmunkát lehet vállalni. A diákmunkások azonban nem túlórázhatnak, nem dolgozhatnak éjszaka, és veszélyes munkakörben sem.

UNICEF/KamaszPanasz/ANS-Róma/szaleziak.hu