Főoldal / Szalézi világ / A szalézi testvér nem csak nyomdász vagy asztalos
A szalézi testvér nem csak nyomdász vagy asztalos
2013-10-25 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Össze tudná röviden foglalni, miről szólt ez a találkozó?
A rendezvény az észak-európai régió támogatásával jött létre, de nyitott volt minden Európában tevékenykedő szalézi testvér számára. Az én előadásom középpontjában a szalézi testvéri hivatás állt, Sándor István példájával megihletve, és arra ösztökélve, hogy elgondolkozzunk a jelenről. Volt egy nagyon érdekes és hasznos párbeszéd az idősebb testvérekkel, akik megtapasztalták a huszadik század totalitárius rendszereit, és a fiatal testvérekkel, akik telve vannak lelkesedéssel.
Van különbség az egykori és a mai testvérek között?
A múltban a szalézi testvér személyazonosságát a munkával határozták meg: nyomdász volt, vagy asztalos...de az evangelizálás szempontjából gyakran figyelmen kívül hagyták, mint hitoktatót és a fiatalok barátját. Ma újra fel szeretnénk fedezni ezeket a szempontokat, mert ezek központi helyet foglalnak el a szalézi testvér hivatásában. És rá kell mutatnunk, hogy a testvéri identitás nem feltétlenül kapcsolódik a munkához. Ma a testvér szerepe sok esetben megváltozik. Kapcsolatba kerül a kormányokkal, politikusokkal, az Egyházzal... Mivel a munka világából jön, szoros kapcsolatban áll a hétköznapi emberekkel, és egy újabb szerepet is betölt, mint ügyvéd.
Természetesen nem szabad elfelejtenünk a szakmai szerepét sem. Sőt, ez most még fontosabb, mint régen, hiszen a fiatalok számára hasznosítható szakmákat kínálhat fel és gondoskodik róla, hogy a szalézi szakmai képzési központok produktívak legyenek.
Milyen megfigyeléseket tett az egyetemes formációs felelős?
Don Cereda megismételte azt, ami a Ratio felülvizsgálatában áll, azaz, hogy mielőtt folytatnák a képzésüket, a testvéreknek el kell végezniük a poszt-noviciátust, majd utána egy filozófiai kurzust. A hangsúly mindig ugyanott van: a Társaság elsősorban mint egy felszentelt vallási közösség tagjának az életminőségére összpontosít, és nem csak a munkára.
És ez kapcsolódik a hivatások témájához is. Hivatások ott vannak, ahol a testvérek jó modelljei vannak, akik tisztában vannak önazonosságukkal, és teljes egészében megélik sajátos hivatásukat.
És ön miről beszélt?
Az én beszédemet a közelmúltban a pápával folytatott beszélgetés ihlette. Arról beszélgettünk, hogyan éljük meg hivatásunkat ma. Az engedelmesség a testvér számára elérhetőséget jelent. Ha én azért vagyok, hogy találkozzak a fiatalokkal, akkor meg kell tanulnom, hogy elérhetővé tegyem magam az ő számukra. És hasonlóképpen, készen kell állnom arra, hogy ha a közösségnek szüksége van rám, akkor vállaljam a felelősséget. Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet értelmezni a tisztaságot, a mi tisztaságunk egy gyümölcsöző szüzesség, amely az apa alakját formázza a fiatalok között, elkíséri őket és segíti a választásaikban ... A szegénység pedig nem csak a pénzről szól, hanem mindenről, amit csinálunk, arról, hogyan kezeljük és használjuk a javakat. Az elv az, hogy az anyagiakat a küldetésünk javára kell fordítani.
ANS-Róma/Szaléziak.HU