Főoldal / Magyar Tartomány / Ladik Fesztivál a HungaRión

Az idei Ladik Fesztivál első napja, július 25., csütörtök volt. A fesztivál a nagy meleg ellenére igazi fesztiváli hangulatban telt. A találkozó fiataljai három koncerten keresztül élvezhették a keresztény könnyűzenét, egész délután együtt énekelhettek a zenekarokkal. A ZöldGomb együttes ifjú tagjai lelkesítették először az ebédtől elpilledt résztvevőket, ahol személyes hangvételű számaikkal hamar sikert értek el. „Ez az a perc amit vársz, addig lépj, amíg léphetsz” – dalolta együtt az énekesekkel a színpad előtt csoportba verődő tömeg. Volt minden, ami a célkorosztálynak kell: lírai szólók és pörgős rock dalok váltották egymást a forró sportcsarnokban. Hatásukra nemcsak a közönség, hanem a sárga mellényes rendezők is táncra perdültek.

Őket váltotta Iváncsits Tamás és barátainak koncertje. Az ITB az „Istenem, Tebenned Bízom” rövid imával is feloldható. A fesztiválos tombolás után üdítő volt egy kicsit lejjebb venni a hangerőt, leülni és elmélyedni a dalokban. Az együttes vezetője feltette a kérdést: Mi az akadálya annak, hogy most, itt a HungaRión megtérjünk? Ha nincs ilyen, akkor ne tétlenkedjünk! Adjuk át életünket Krisztusnak! A védjeggyé vált Szeretethimnusz és a nagyon aktuális Kamasz Blues is helyett kapott a zenés repertoárban.

A napot Sillye Jenő és barátai zárták. Minden a Szentlélek hívásával kezdődött, ugyanis mindnyájunknak tűzre van szükségünk ahhoz, hogy éljünk, hogy Krisztus tanúi legyünk. A közismert dalok ugyanazzal fiatalos lendülettel töltötték be a Sportcsarnokot, a csapat új tagjai a színpadon, a közönség velük szemben ugrált. A koncerthangulat az első naphoz méltóan a tetőfokára hágott. A Szállj, dalom, szállj kezdetű éneket a közönség állva, teli torokból énekelte Sillye Jenőékkel és vastapssal köszönte meg a művészek játékát.

 Dalokba foglalt imáktól zengett egész délután a csarnok, mindenki megtalálta az ízlésének legmegfelelőbb stílust. A Ladik fesztivál pénteken és szombaton is folytatódik a sportcsarnokban.

A Ladik Fesztivál második napján, július 27-én, pénteken a rockzenéé volt a főszerep. A fellépő együttesek és zenészek becsülettel megmozgatták a kis létszámú, de annál lelkesebb közönséget. A fesztiválhangulat most sem hagyott alább, a délutáni meleg közepén töretlen hévvel tomboltak a résztvevők.

Elsőként a Szalézi Ifjúsági Mozgalom bansoló fiataljai vállalkozott arra, hogy az ebéd utáni pilledtséget legyőzze, és – mint utólag kiderült – sikerrel jártak. A beszélgetéssel egybekötött produkció minden igényt kielégített. Megismerkedtünk a szalézi animátorsággal és betekintést nyerhettünk tevékenységükbe. Kérdés-felelet formájában kifejtett ars poétikájuk előtt, közben és után pedig mi is belekóstolhattunk módszerükbe. Pörgős zenei aláfestésre táncoltak egyszerű, de fantáziadús koreográfiákat a csapat tagjai, melyet a színpad előtt igyekezett a közönség leutánozni. Mindenki szívébe belopták magukat! Jó hír, hogy az utolsó napon is találkozhatunk velük egy még hosszabb és még izgalmasabb koncert keretében.

A második program a fesztivál házigazdáinak együttese, az apostagi Ladik Ifjúsági Egyesület zenekara volt. Több közös koncert után magukat alázatosan a Borka Band előzenekaraként aposztrofálták. A keményebb, rockosabb számokat líraiak is követték, a közönség táncolt, sálakat lengettek jókedvük kifejezéseként. Különböző élethelyzeteket vázoltak fel a dalok hitről, hazáról, és így bíztattak bennünket arra, hogy „nagyon szeressünk, mert az út nem tart soká”.

A második nap zárásaként a Sillye Jenő gitárosaként is ismert Borka Zsolt lépett fel, aki fiatal barátaival állt színpadra. Hallhattunk idézetet Ady Endrétől, Weöres Sándortól és Arkhimédésztől is, és visszaköszöntek a dalokban bölcsességeik. Véleménye szerint az ember egy állat akinek angyal szárnyai vannak: a földből nő ki és az égbe tart. De mi tudjuk-e még, hogy az égbe tartozunk? Rockzenébe öltöztetett közel egy órás hitvallásnak lehetett tanúja minden jelenlévő.

A Ladik Fesztivál harmadik, egyben utolsó napján, július 27-én, szombaton 14-17 óra között a bevezető szalézi bans után Rőmer Károly és Márton Gábor, a Ladik zenekar, végül pedig Csiszér László lépett fel a sportcsarnok színpadán.

Ismét bebizonyították az együttesek, hogy a közönség számától függetlenül is tudnak tökéletes fesztiválhangulatot varázsolni, és a rock műfajával is meg lehet érinteni embereket. A keresztény zene minden nyelven és minden hangon hitvallás Istenről, akár forró sportcsarnokban, akár csendes templomban hangzik fel.

Forrás: HungaRio 2013, Magyar Kurír