Főoldal / Szalézi világ / Savio Domonkos, a jó posztó
Don Bosco új életrajzából így ismerhetjük meg az eseményt:
Don Bosco, mint minden esztendőben, ebben az évben is hazament Becchibe a Rózsafüzér Királynője ünnepére. Míg otthon volt, fölkereste egy szemináriumi társa, Don Cugliero, aki Mondonióban volt tanító:
- Légy szíves válaszolj! - mondta néhány üdvözlő szó után. - Nekem azt mondták, hogy a kis csintalan és huncut gyermekek mellett olyanokat is fölveszel az Oratóriumba, akik papok szeretnének lenni. Itt Mondonióban van egy ilyen. Domenico Savio a neve. Olyan jó szívű, hogy fogadni merek, ilyen gyermekkel még nem találkoztál. Ez igazi Szent Alajos.
- Ne túlozz! - mosolygott Don Bosco. - Mindenesetre szeretném látni. Néhány napig itt maradok, kérlek, tedd lehetővé, hogy találkozhassak vele és édesapjával. Beszélgetünk, és majd meglátom, milyen posztóból készült.
1854. október 2-án találkoztak. Don Boscóra igen jó benyomást tett, mert olyan részletesen mesélt el mindent, mintha egy filmfelvételt készített volna róla. A nyelvezet olyan, amit az 1800-as években használtak, de a jelenet olyan eleven volt, mintha a szemünk előtt peregne le:
"Október első hétfője volt, korán reggel, látom, ahogy egy fiú közeledik édesapjával, hogy beszéljenek velem. Arca vidám, mosolyog, ugyanakkor tiszteletet is sugároz, szinte magához vonzza a tekintetemet.
- Ki vagy? - kérdeztem tőle. - És honnan jössz?
- Domenico Savio vagyok, akiről Don Cugliero beszélt Önnek és Mondonióból jövünk.
Gyorsan szót értettünk, beszéltünk a tanulmányairól, milyen volt az eddigi élete. Hamar elmondtunk mindent, őszinték voltunk egymáshoz: ő hozzám, és én őhozzá.
Ebben a gyerekben az Úr lelkületét fedeztem fel, és elcsodálkoztam rajta, hogy milyen nagy dolgot művelt benne az isteni kegyelem már ilyen fiatal korban.
Mielőtt még az apjával is beszéltem volna, ezeket a szavakat intézte hozzám:
- Mi a véleménye? Magával visz Torinóba tanulni?
- Úgy látom, hogy jó posztó vagy, akit lehet alakítani.
- És mit akar ezzel a posztóval?
- Készítek belőle az Úrnak egy szép ruhát.
- Tehát, én vagyok a posztó, és Ön a szabó. Tényleg magával visz és készít belőlem egy szép ruhát az Úrnak?
- És, ha befejezted a latin tanulmányaidat, mit akarsz kezdeni az életeddel?
- Ha az Úr megajándékoz kegyelmével, minden vágyam az, hogy pap legyek.
- Rendben van, de meg akarok róla győződni, hogy van-e elegendő képességed a tanuláshoz. Itt van egy kis könyv (a Katolikus olvasmányok egyik kötete), tanuld meg ezt az egy oldalt még ma, holnap visszajössz és felmondod.
Hagytam, hogy elmenjen, és az édesapjával kezdtem el beszélgetni. Nem telt el nyolc perc, amikor Domenico visszatért és mosolyogva mondja:
- Ha akarja, felmondom azt az oldalt.
Kezembe vettem a könyvet és csodálkozva állapítottam meg, hogy nemcsak szóról szóra megtanulta a kijelölt részt, hanem meg is értette a tartalmát.
- Nagyszerű - mondtam neki -, te előbb megtanultad az oldalt, és én hamarabb adom meg a választ: magammal viszlek Torinóba, s ezennel kedves gyermekeim közé fogadlak. Mostantól fogva te is imádkozzál Istenhez, hogy mindketten az ő szent akaratát valósítsuk meg.
Nem tudta, hogyan fejezheti ki a legjobban boldogságát és háláját, így hát megfogta a kezem, megszorította, többször megcsókolta és ezt mondta:
- Remélem, tudok majd úgy viselkedni, hogy Önnek soha nem lesz panasza rám."
Visszaemlékezve Don Cugliero szavaira, Don Bosco megállapította, hogy nem volt túlzás, amit mondott. Ha Szent Alajos Monferrato dombos vidékén születik, nem lehetett volna más, mint az a mosolygó fiú, akinek az volt a vágya, hogy „az Úrnak szánt szép ruha legyen belőle”.
(Teresio Bosco - Don Bosco új életrajza, Don Bosco Kiadó 2010)
Savio Domonkos és Bosco János olyan mély benyomást tettek egymásra, hogy 1854. október 29-én Domonkos belépett Don Bosco valdoccói oratóriumába. Don Bosco kiváló képességű fiúnak ismerte meg őt, aki kimondott vezéregyénisége lett a fiataloknak és ezért gyakran bízott rá más fiatalokat is. Ő lett a megelőző nevelési módszer legszebb gyümölcse, melyet Don Bosco nevelt, és aki mestere nyomán maga is pedagógussá és apostollá vált társai között, amiért a mai animátorok elődének tekinthetjük.
Szaléziak.HU
