Főoldal / Magyar Tartomány / Falka József szalézi atyára emlékeztek Mogyoródon

Falka József szalézi szerzetes 50 éve érkezett Mogyoródra és 20 éve hunyt el. Egészséges székely humorú ember volt. Erdélyben, Baczán született, az elemi iskola elvégeztével, 1931-ben, öccsével együtt Esztergomtáborba került, majd onnan Szentkeresztre novíciusnak. 1937-ben tett fogadalmat, 1947-ben szentelték. 1950 után kántorként és hitoktatóként működött előbb Cinkotán, majd 1964-től haláláig, 1994-ig Mogyoródon.

Falka atya kiváló zenei tehetség volt. Budapesten elvégezte a Zeneakadémiát. Zenekara a rádióban is szerepelt, templomi hangversenyeivel országos hírnévre tett szert, és bár a rendek működésének betiltása után Magyarországon nem működhetett, de külföldön jól ismerték és elismerték tevékenységét.

A mogyoródi emberek lelkében Falka József atya mély nyomot hagyott. Hosszú évek távlatából még ma is hálával emlékeznek rá, hiszen sokat tett a falu hagyományainak megőrzéséért is. Bár szerzetesi közösségben nem élhetett, a tiltás ellenére megmaradt szerzetesnek, a hívekből bensőséges, hitben gyökerező közösség mintáját formálta meg. A szalézi munkatársak máig igyekeznek követni munkásságát.

(Archív felvétel)

A kiállításon az iratoktól és értékes kottáktól kezdve a személyes jellegű tárgyakon, képeken és számos újságcikken át az atya lelki naplójáig sok minden látható. A rengeteg diát - Falka atya hagyatékának részét - az énekkarosok digitalizálták, így folyamatos vetítés során megtekinthetőek. Sokan ismerik fel gyerekkori önmagukat a megelevenedő régi felvételeken.

Tóth József Miklós plébános elmondta, hogy a kiállítást a mogyoródiak szeretnék szeptemberben a Templomok éjszakáján újra megrendezni, hiszen ez az év Falka atya Mogyoródra érkezésének ötvenedik évfordulója is.

A mogyoródi Szent Mihály templom énekkara, a Falka József Kórus indítványozta, hogy a mogyoródi katolikus templom előtti, jelenleg név nélküli teret nevezzék el Falka József szalézi szerzetes papról, aki a szocializmus ideje alatt az üldöztetés ellenére is folytatta áldásos szalézi tevékenységét a településen.

Aki egyetért ezzel a kezdeményezéssel, támogathatja a megvalósulását a http://www.peticiok.com/falka_jozsef_ter internetes oldalon levő űrlap kitöltésével.

Szaléziak.HU

Falka Józsefről:

A mogyoródi egyházközség történetében ezt olvashatjuk róla: „Falka József atyát Babicz János plébános hozta községünkbe, akivel már korábban Budapesten baráti kapcsolatban volt, mivel együtt laktak a mátyásföldi plébánián. Amikor megüresedett a mogyoródi kántori állás, Babicz atya őt javasolta kántornak. Sok gyereket és fiatalt hívott az általa alapított énekkarba. Az énekkarba járás fogalommá vált abban az időben, hiszen nemcsak próbákat, templomi fellépéseket jelentett, hanem ennél sokkalta többet. Igazi szalézi papként szívvel-lélekkel foglalkozott mindenkivel. Az első időszakban az énekkarosok „Karámkórus”-nak nevezték magukat, ugyanis, mint egy karámban a plébánia udvarán próbáltak. Itt folytak az óriási játékderbik, a labdajátékok –felhajtott reverendában Falka atya is rúgta a port.

Az énekkari próbák befejezése sem a szokványos módon zajlott. Kántor atya ugyanis folytatásos regényt mesélt fejből. Olyan meggyőző erővel, hogy szájtátva hallgatta mindenki."

Vajon mi lehetett az Ő titka? Mitől volt, a szó legnemesebb értelmében nevelő? Személyiségének ereje, őszinte, mélyről jövő szeretete mindenki iránt megnyilvánult. Nem tett különbséget, nem rangsorolt. Nem sokat magyarázott, hogy gyerekek ezt ne csináljátok, azt nem szabad…, hanem helyette játékokat szervezett. Mindenkiben észrevette a jót, az értéket, s ezt el is mondta, így tudatosította, erősítette bennük jó tulajdonságaikat. Szalézi nevelőként, zenepedagógusként, zeneszerzőként, népnevelőként egyaránt kiemelkedő személyiség volt!

A Don Bosco Nővérek 1992. december 8-án érkeztek Mogyoródra Máthé György akkori plébános hívására, és abban a házban telepedtek le, ahol a kommunizmus alatt kántori teendőket ellátó Falka József szalézi atya lakott, ezt az épületen levő emléktábla is hirdeti.

A képgaléria felvételeit  Hrutka Mihályné készítette