Főoldal / Szalézi világ / Szaléziak a Közel-Keleten
Szaléziak a Közel-Keleten
2014-09-11 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
A Közel-Keleti Szalézi Tartományt több mint száz évvel ezelőtt alapították, ma már hét ország területén található. A Szalézi Társaság összes tartománya közül az egyik legösszetettebbet a tartományfőnök, Abuna Munir El Rai atya mutatja be.
Nagy különbségek vannak a kultúra és a nyelv, a történelem és a hagyományok területén a tartományban. Különböző keresztény felekezetek és keleti egyházak vannak jelen, a különböző országokban állandó konfliktusok zajlanak, megoldatlan a palesztin kérdés és a muzulmán többség jelenléte.
A tartomány számos olyan helyet foglal magába, amelyek szentek a három nagy monoteista vallás számára. Mintegy 100 szalézi szerzetes él és dolgozik tizenhárom közösségben, hét országban: Palesztina, Izrael, Szíria, Libanon, Egyiptom, Törökország és Irán területén.
Vannak oratóriumok, iskolák, plébániák, szakképzési központok és a szalézi munkatársak helyi központjai, mint sok más tartományban, és itt van a Ratisbonne Teológiai Intézet. Itt találhatóak Beitgemal szent helyei, fontos kapcsolatokkal Szent István vértanúhoz és Tiszteletreméltó Simon Srugi testvérhez, Beitgemal és Cremisan híres pincészetei, a Művészeti Központ, a Születés Nemzetközi Múzeuma és a pékség Betlehemben.
A közel-keleti tartomány határai egybeesnek azzal a régióval, amelyen 2010 végén és 2011 elején tiltakozási hullám vonult át, valamint zavargások voltak és erőszak az arab társadalom minden területén (társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, vallási, nevelési...).
Ez az a környezet, amelyben a keresztény közösségek és a szalézi közösségek élnek. Tanúságot tesznek a közösségről és a testvériségről, túl a kulturális, a korbéli és nevelési különbözőségeken.
A szalézi nevelési közösségek mindig örömmel fogadják a különböző keresztény felekezetekhez és rítusokhoz tartozó fiatalokat, felnőtteket, és egyre nagyobb figyelmet kényszerülnek szentelni a kitelepített személyeknek és menekülteknek.
Fontos kiemelni munkájukat a párbeszéd építésén, különösen az iszlámmal – az oktatási szolgáltatásokon keresztül, amelyet a fiatal keresztényeknek és muzulmánoknak együttesen kínálnak fel, amikor csak lehetséges.
A szaléziak és a keresztény közösségek autentikus kisebbség, amelynek bátran és áldozatkészen kell szembenéznie számos kihívással. Az első ezek közül az a kihívás, hogy építsék fel az egységet, amelyet a katolikus pátriárkák sürgetnek: „Keleten vagy egységesek leszünk, mint keresztények, vagy nem leszünk keresztények.” Problémát jelent a keresztények elvándorlásának növekedése: a statisztikák azt mutatják, hogy egyes egyházak (örmény, asszír, melkita, maronita, szír ortodox) nagyobb számban élnek diaszpórában (50-70%), mint a saját eredeti területükön. Mintegy 12 millió közel-keleti keresztény él külföldön, míg 15-16 millió a régióban.
Ugyanakkor növekedőben van a bevándorlás. Vannak külföldi munkavállalók, különösen az indiai szubkontinensről, a Fülöp-szigetekről és Etiópiából. Sokan közülük (körülbelül kétmillió) keresztény.
A nehézségek ellenére a stabilizálódás pozitív jeleit fedezhetjük fel Egyiptomban. A három szalézi közösség még mindig képes fenntartani iskoláit és az oratóriumok is működnek.
Szíriában nincs semmi új, túl a nyugtalanságon és az erőszakon, ami már jól ismert. A helyzet nagyon problematikus. Megkíséreljük tenni azt, ami a legjobb, és amit lehet a napi bizonytalanságok közepette.
Cremisan borospincéi és olajfaligetei
A szaléziak tevékenységeit a Szentföldön leginkább a cremisani pincészet és az itt folyó olajbogyó termesztés bevételeiből fedezik.
Cremisan egy ízletes szőlőt termő völgy a Szentföldön, 850 m tengerszint fölötti magasságban, közel Betlehemhez és Jeruzsálemhez, egy korábban szinte elfeledett területen, Ciszjordánia és Jeruzsálem határán. Az utóbbi időkben sajnos felkerült a híroldalakra az ide tervezett izraeli biztonsági fal miatt, amely elválasztja a környező falvakat a völgytől, szőlőket, olajfa- és gyümölcsfaligeteket tesz tönkre, elválasztja a családokat a földjeiktől és a Don Bosco Nővérek műveit is hátrányosan érinti. A tervezett fal útvonalának háromnegyed része kívül esik a Zöld Vonalon, a nemzetközileg elismert demarkációs vonalon, amely az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalt területeket és Izraelt elválasztja.
A szaléziak kolostorának fő épülete 1885-ben épült egy hetedik századbeli bizánci kolostor romjain, kőburkolata kopott, fényes a használattól, boltíves mennyezete magas. A falak több méter vastagok, védenek a téli hidegben és a nyári melegben. Korábban itt nemzetközi teológiai és formációs központ működött az egész világról érkező fiatal szaléziak számára, napjainkban lelkigyakorlatos házként szolgál. A hétköznapi látogató számára attrakciónak számít a magas, boltíves borospince, amely tele van tölgyfa hordókban érlelődő borral és pálinkával, valamint a szomszédos üzlet, amely a kolostor épületétől néhány száz méterre található.
1891 óta vannak jelen Cremisanban a szaléziak, és készítenek bort az olasz testvérek közvetlen szakértői irányítása alatt. A borok íze természetes, kellemes, testes, élvezetes. A feldolgozott szőlő több környékbeli szőlőültetvényről származik, csak a bor 2%-a készül helyben termő szőlőből.
De Cremisan nem csak borairól híres, hanem elsőrangú olíva olaja miatt is. 2012-ben állítottak fel a kolostor pincéiben a VIS és az olasz jótevők jóvoltából egy olajmalmot, amellyel így már helyben is fel tudják dolgozni a mintegy ötszáz mázsa olajbogyót, amit a környéken termelnek. A malom üzembe helyezése nagy könnyebbséget jelent, tekintettel a nehézségekre a szabad mozgás terén a térségben uralkodó feszültségek miatt.
ANS-Cremisan/cremisan.org/Szaléziak.HU
