Főoldal / Szalézi világ / Margit mama, a keresztény édesanyák példaképe

II. János Pál pápa szerint az első hittankönyv a kicsinyek számára maga az édesanya, illetve a szülők. Tegyük fel a kérdést: Milyen tankönyv állt a Szalézi Társaság alapítója, Bosco Szent János előtt?

André Fossard, francia filozófus és újságíró II. János Pál pápa hitét „bölcsőbeli hitnek” nevezi. Ez elmondható Bosco Szent Jánosról is, akit édesanyja, „Margit mama”, már születésekor a Boldogságos Szűznek ajánlott. Ez az egyszerű, de lélekben gazdag, természetes bölcsességgel megáldott parasztasszony nemcsak édesanyja, hanem nevelője is volt a XIX. század legnagyobb nevelőjének, Bosco Szent Jánosnak.

Nem rendkívüli módon, hanem a legnagyobb egyszerűséggel tette mindezt; a hit és a kegyelem irányításával.

Margitot minden ismerőse „a keresztény anyák példaképének és gyöngyének” nevezte.

A keresztény anyai szeretet mindig megtalálja a nevelésben a helyes utat és módot, és a saját jó példájának bizonyító ereje is megszeretteti gyermekével azt, amit szóval tanít.

Férje halála után nagyon kedvező házassági ajánlatot kapott, de ő erről hallani sem akart. Minden gondolata a gyermekeié volt, akiket hithű katolikusoknak és becsületes állampolgárnak akart nevelni.

Hogyan is tette?

Tudta, hogy gyermekeinek nevelését már egészen kicsi korban el kell kezdeni. Ennek pedig az a feltétele, hogy nagyon rá kell figyelni a gyermekre. Meglátni benne a jó és helytelen tulajdonságokat, vagy az olyan képességeket, amelyekből esetleg rossz jellembeli tulajdonságok fejlődhetnek ki.

Észrevette, hogy a kis Jancsiban nagy nyíltság, őszinteség, ítéletei megalkotásában pedig önállóság és elhatározásában állhatatosság van. Ebből az utóbbiból könnyen válhat nyakasság.

Éppen ezért az okos édesanya feltétlen engedelmességre szorította, és nem engedte önzését kifejlődni. Sőt, úgy nevelte, hogy minden parancsának önként vesse alá magát. Nem kényeztette, hanem a szeretet keménységével fogta.

Margit mama életében nem fogunk rendkívüli dolgokat találni, csak egy egyszerű asszonyt, aki állhatatos volt a jó gyakorlásában, aki gondosan nevelte fiait, megadással tűrte az élet csapásait és a legnagyobb határozottságai teljesítette kötelességeit.

Nem volt gazdag, de szíve királynői szív volt. A világi tudományokban sem volt jártas, de el volt telve Isten szeretetével és gyermekei lelkét megmentette a kárhozattól. Egyszerű asszony volt, nem törődött a külsőségekkel, a szórakozással, de gyermekeit becsületes embereknek, jó keresztényeknek nevelte. Nem alkotott világraszóló dolgokat, de az emberiség egyik legnagyobb jótevőjével ajándékozta meg a világot. Nem akart hódítani, de megnyerte magának mindenki szívét, mert igazi anya volt.

Élete egy tiszta kis patak folyásához hasonlítható, amely halkan fut medrében és éltető vízzel üdíti fel a partján élő növényeket és virágokat, majd csöndben eltűnik a nagy folyam hullámai között. Idős korából, amikor napjai már lassan-lassan közeledtek az örök pihenéshez, nemcsak a maga erényeinek színpompás csokrát hagyta ránk a kedves Margit mama, hanem számtalan más virág magját is elvetette, melyek csak halála után kezdtek kikelni, illatozni és fenséges gyümölcsöt teremni.

Jézus, add, hogy mint Margit mama, mi is tudjuk, hogyan tanítsuk meg gyermekeinknek és minden gyermeknek, hogy szeressék Istent, aki lát minket, és irányítja életünket!

Szaléziak.HU