Főoldal / Szalézi világ / Boldog Alexandrina Maria da Costa halálának 60. évfordulóján

A fatimai zarándokok közül sokan veszik útjukat Balasar felé, ami Fatimától néhány kilométerre található. A város 1832-ben vált ismertté, amikor egy különös csoda történt: egy nagy darab föld a kereszt formáját vette fel, amely még mindig látható a kápolnában, amit fölé építettek. Ez a csodás jel volt a beharangozása annak az eseménynek, amely mintegy száz évvel később következett be, és Alexandrina Maria da Costára, és az ő szenvedéssel teli életére utalt.

Alexandrina élete egészen hétköznapian kezdődött: 1904. március 30-án született, eleven, barátságos kislány volt, akinek szilárd katolikus neveléséről édesanyja gondoskodott. Szokatlanul erős gyermek volt, már kicsi korában segített családjának a mezőgazdasági munkákban a földeken.

Tizennégy éves korában sorsdöntő tragédia következett be az életében, amikor tisztasága védelmében támadói elől kiugrott az ablakon és megbénult. Élete végéig ágyhoz volt kötve. Sokáig imádkozott gyógyulásért, de amikor felismerte, hogy hivatása a szenvedés, teljességgel belenyugodott Isten akaratába.

Első látomása 1931-ben következett be, 1936-ban az Úr azt mondta neki, hogy közvetítse a fatimai üzeneteket. 1938-tól kezdve évekig minden pénteken átélte Jézus szenvedéseit. Életét az emberek szeme elől rejtve élte, de 1942-ben egy újságcikk jelent meg róla, ami után a zarándokok özönleni kezdtek hozzá.

1942 nagypéntekén kezdte el különös böjtjét, aminek gyorsan elterjedt a híre, így még többen jöttek, hogy lássák őt. Sokan bizalmatlanul fogadták a hírt és csalással vádolták, ezért Alexandrina beleegyezett, hogy orvosi felügyelet alá helyezzék, ahol igazolták, hogy a jelenség orvosilag megmagyarázhatatlan.

Erős kapcsolat fűzte a Szalézi Családhoz, szalézi gyóntatója javaslatára 1944-ben Alexandrina tagja lett a Szalézi Munkatársak Egyesületének. Fájdalmát és imáit a lelkek üdvösségéért, különösen a fiatalok lelki üdvéért ajánlotta föl. Boldog Alexandrina Maria da Costa egyedülálló példája a szalézi karizma önfeláldozó dimenziójának.

A portugáliai Balasarban ma is odaadóan ápolják Boldog Alexandrina Maria da Costa emlékét. Ezen a napon még többen zarándokolnak el ide, hogy lássák a szobáját, ahol élete nagy részét töltötte és a balasari templomban található sírjához.

Október 12-én, hétfőn, az ünnep előestéjét gyertyás körmenettel kezdték, majd szentségimádással zárták a napot. Kedden, október 13-án az ide zarándokoló betegek már kora reggel együtt mondták a reggeli dicséretet, majd előadást hallgattak meg a boldogról. A szentmisét 10 órakor Jorge Ortigam, Braga érseke mutatta be, majd a zarándokok és hívek személyes imádságban fordulhattak a balasari boldog közbenjárásáért.

Az ünnep délutánján ismét egy előadás lesz, majd közös imádság. A vesperást követi az esti ünnepi szentmise, amelyet Dario Pedroso atya mutat be. A papok egész nap gyóntatnak, és egész nap követhető az események élő közvetítése az interneten keresztül

Egész földi élete során Alexandrina az égre emelte tekintetét, és kívánta az örök életet a mennyben és az Istennel való közösséget. 1955. október 13-án, az utolsó fatimai jelenés évfordulójának estéjén, hosszú szenvedés után abban a meggyőződésben lehelte ki lelkét, hogy már megvan a helye Jézusnál, a mennyországban. „Boldog vagyok, mert a mennyországba megyek”- mondta.

www.alexandrinadebalasar.com/Szaléziak.HU