Főoldal / Szalézi világ / Zenével felébreszteni a fiatalok lelkét

Miután 2012-ben Don Bosco erekyléjét követve tettek egy nagy körutat minden szalézi házban, a Don Bosco Zenekar most arra készül, hogy megünnepeljék Don Bosco születésének bicentenáriumát. A hetvenhárom éves Andrés Randisi szalézi testvér Patagóniában (Argentína) fontos szerepet játszott sok fiatal elkísérésében és oktatásában. Most ő az egyik felelőse a fiatalok oktatásának a Don Bosco Sambizanga iskolában.

Amióta 2008-ban elkezdett dolgozni a Don Bosco zenekarral Luandában, sok fiatalnak felkeltette a figyelmét, akik felfedezték szenvedélyüket a zene iránt. A fiatalok most bemutatják, hogy a zene - énekelve, vagy hangszeren játszva - egy jó módja a találkozásnak Istennel és önmagukkal. Egyikük azt mondta: „Ha Andrés testvér nem ismertetett volna meg egy nap a trombitával, az életem ma teljesen más lenne. Azon a napon, amikor találkoztam Andrés testvérrel, rájöttem, hogy a zene a szenvedélyem.”

A Don Bosco zenekar székhelye Lixeira, Luanda egyik leghátrányosabb helyzetű térsége. (Lixeira portugálul azt jelenti, „szemétlerakó”, nevét arról a hatalmas mennyiségű szemétről kapta, ami ott található.) A Don Bosco Iskola minden nap több ezer fiatalt fogad, de sokan közülük, sajnos, nem részei az iskolarendszernek.

A szalézi jelenlét a körzetben sokat tett azért, hogy felhívja a figyelmet ezekre a fiatalokra, és megmentse őket az utcáról, és az egészségre káros tevékenységektől. A zenekar egyike azoknak a projekteknek, amelyeket az iskola működtet. Amióta a szaléziak Lixeirában jöttek és a Don Bosco Zenekar megkezdte működését, sok fiatalt, akik korábban a szabad idejüket az interneten, vagy a népszerű piacokon és az utcán töltötték semmittevéssel, megtanítottak énekelni vagy egy hangszeren játszani, és most már úgy érzik, hogy a zenekar részei.

Don Bosco azt szokta mondani: „A szalézi ház zene nélkül olyan, mint egy test lélek nélkül." Ha valaki erre a gyakorlatból akar bizonyítékot, akkor nagyon jó példa rá a szalézi mű Lixeirában, ahol a szaléziak az életüket Istennek és a fiataloknak szentelik. Ma Luandában nyolcvan fiatal tanul a Don Bosco Iskolában, hatvan Vianában, harminc Palancában, és a másik hatvan fiatal pedig Calulo városában.

Az alig több mint kilencvenöt hangszerrel továbbra is napi rendszerességgel csodákat lehet tenni. „Egy fiatallal kevesebb az utcán, az egyik fiatallal több Istennek” - mondja Randisi testvér, aki továbbra is örömmel és szenvedéllyel oktatja és neveli a fiatalokat.

ANS – Luanda/Szaléziak.HU