Ferenc pápa levele a fiatalokhoz
2017-01-14 Szombat | #Egyház | KIEMELT | ARCHIVÁLT
Ferenc pápa • fiatalok •
Levélben fordult a fiatalokhoz a Szentatya január 13-án, a püspöki szinódus következő, 2018-ban esedékes rendes közgyűlésére készített munkadokumentum bemutatásának alkalmából.
Kedves fiatalok!
Örömmel hirdetem nektek, hogy a püspöki szinódus 2018 októberében a „Fiatalok, hit és hivatástisztázás” témájával foglalkozik majd. Azt akartam, hogy ti legyetek a figyelem középpontjában, mert szívemben hordozlak titeket. Ma mutatják be a szinódus munkadokumentumát, amelyet „iránytűként” ehhez az úthoz nektek is ajánlok.
Azok a szavak jutnak eszembe, amelyekkel Isten Ábrahámhoz fordult: „Menj el földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked” (Ter 12,1). Ezek a szavak ma hozzátok is szólnak: egy Apának a szavai, amelyek elindulásra hívnak titeket, arra, hogy elrugaszkodjatok egy nem ismert, de biztos megvalósulást hozó jövő felé, egy olyan találkozás felé, amelyhez ő maga kísér el titeket. Hívlak titeket, hogy halljátok meg Isten hangját, mely a Szentlélek fújása által felhangzik szívetekben.
Amikor Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy „menj el”, vajon mit akart mondani neki? Biztosan nem azt, hogy meneküljön el övéitől vagy meneküljön ki a világból. Egy erős hívást kapott, egy hivatást, hogy hagyjon ott mindent, és menjen egy új föld felé. Mi lehet számunkra ez az új föld, ha nem az az igazságosabb és testvériesebb társadalom, amelyre mélyen vágytok, és amelyet építeni szeretnétek egészen a világ határáig?
De sajnos manapság a „menj el” mást is jelent: törvényszegést, igazságtalanságot és háborúzást. Sok fiatal ki van téve az erőszak zsarolásának és kénytelen elmenekülni szülőföldjéről. Kiáltásuk felszáll Istenhez, mint a fáraó elnyomása alatt, szolgaságban szenvedő Izraelé (vö. Kiv 2,23).
Azokra a szavakra is szeretnélek emlékeztetni titeket, amelyeket Jézus mondott a tanítványoknak, akik azt kérdezték tőle: „Mester […], hol laksz?” Ő azt válaszolta: „Jöjjetek, és nézzétek meg” (Jn 1,38–39). Jézus felétek is odafordítja tekintetét, és hív, hogy menjetek hozzá. Kedves fiatalok, találkoztatok-e ezzel a tekintettel? Meghallottátok-e ezt a hangot? Éreztétek-e ezt az indítást, hogy útnak induljatok? Biztos vagyok abban, hogy bár látszólag a lárma és a kábulat uralkodik a világban, ez a hívás továbbra is ott hangzik szívetekben, hogy megnyissa azt a teljes öröm előtt. Ez annyira lesz lehetséges, amennyire képesek vagytok elkezdeni – hozzáértő vezetők kísérését is felhasználva – hivatásotok tisztázását, Isten életetekre vonatkozó tervének felfedezését. Ha utatokon bizonytalanok vagytok és elestek is, az irgalomban gazdag Isten kinyújtja kezét felétek, hogy felemeljen.
Krakkóban, amikor elkezdtük a legutóbbi ifjúsági világtalálkozót, többször is kérdeztem tőletek: „Meg lehet-e változtatni a dolgokat?” Ti pedig harsányan, együtt kiáltottátok, hogy igen. Az a kiáltás a ti fiatal szívetekből fakad, mely nem tűri az igazságtalanságot, nem enged az eldobás kultúrájának, és nem hajlandó megadni magát a közömbösség globalizálódásának. Halljátok meg ezt a bensőtökből fakadó kiáltást! Akkor is, amikor tudatosodik bennetek, miként Jeremiás prófétában, fiatalkorotok tapasztalatlansága, Isten bátorságot önt belétek, hogy menjetek oda, ahová hív titeket: „Ne félj […], mert veled vagyok, és megoltalmazlak” (Jer 1,8).
Jobb világot azért is építhetünk, mert ti vagytok, mert változást akartok és nagylelkűen cselekszetek is ennek érdekében. Ne féljetek hallgatni a Lelket, aki merész döntéseket sugall nektek, ne habozzatok, amikor lelkiismeretetek azt kéri, hogy kockáztassatok és kövessétek a Mestert! Az egyház is szeretné meghallani hangotokat, meghallgatni érzékenységeteket, hiteteket; de kételyeiteket és kritikáitokat is. Hallassátok kiáltásotokat, hangozzék csak fel közösségeitekben, és érjétek el, hogy eljusson pásztoraitok fülébe is! Szent Benedek arra kérte az apátokat, hogy a fiatalokat is kérdezzék meg minden fontos döntés előtt, mert „gyakran épp a legfiatalabbnak tárja fel az Úr a legjobb megoldást” (Szent Benedek regulája, III, 3).
Így, a szinódusnak ezen útján keresztül is, én és püspöktestvéreim szeretnénk még inkább „örömötök munkatársaivá” válni (2Kor 1,24). A Názáreti Máriára bízlak titeket, erre a hozzátok hasonló fiatal lánykára, akihez odafordította Isten az ő szerető tekintetét, hogy fogja meg kezeteket, és vezessen el benneteket a teljes és nagylelkű „itt vagyok” örömére (vö. Lk 1,38).
Vatikán, 2017. január 13.
Atyai szeretettel:
Ferenc
Fordította: Tőzsér Endre SP
www.magyarkurir.hu/Szaléziak.HU
