Főoldal / Szalézi világ / Savio Szent Domonkos 160. égi születésnapján
Savio Szent Domonkos 160. égi születésnapján
2017-03-09 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
szent • évforduló • Savio Domonkos •
Savio Szent Domonkos a világ legfiatalabb nem vértanú szentje egy hónap híján 15 évesen 160 éve, 1857. március 9-én mosollyal az arcán távozott a mennyországba. Utolsó szavai ezek voltak: „Milyen szépet látok...”
Savio Domonkos tanítómestere, Don Bosco iskolájában megtanulta, hogy az Urat szolgálni és Őt másokkal megszerettetni mily nagy örömet jelent. Példája nem egy divatra hívja fel a figyelmet, hanem az életszentségre tanít.
1954. december 8-án IX. Piusz pápa hittételként kihirdette, hogy Szűz Mária, létének első pillanatától mentes volt az „eredeti bűn” szennyétől. Savio Domonkos, az oratóriumi ünnepség egyik szünetében bemegy a Szalézi Szent Ferenc templomba, letérdel a Szűzanya oltára előtt, kihúz a zsebéből egy cédulát, amelyen néhány sor írás állt: önfelajánlása az Istenanyának. Az a rövid imádsága, amely híressé lesz az egész szalézi világban:
„Mária, neked adom a szívemet. Add, hogy mindig a tied maradjak. Jézus és Mária, ti legyetek mindig a barátaim. De Isten Irgalmára, hagyjatok inkább meghalnom, semhogy szerencsétlenségemre csak egyetlen bűnt is elkövessek.”
Don Bosco egyszer névnapján meg akarta örvendeztetni a fiúkat és így szólt:"Mindenki írja fel kívánságát egy papírszeletre!" Domonkos csak e pár szót írta: "Óhajtom, mentse meg lelkem, neveljen szentté!" Don Bosco komolyan vette kérését, magához hívatta és így szólt: "Figyelj csak! Légy vidám, teljesítsd híven kötelességeidet a tanulásban és a jámborságban, tégy jót másokkal! Így az életszentség útján fogsz járni!" Domonkos minden követelménynek megfelelt. Azonban Isten iránti szeretete, a lelkekért lángoló buzgalma korán felőrölték testi egészségét.
Teresio Bosco így írja le az ifjú szent életének utolsó napjait:
1857 februárjában Torinóban csikorgó hideg volt. Savio Domonkos egyre sápadtabb lett. Nehéz köhögés támadta meg és ereje rohamosan gyengült. Don Bosco aggodalmaskodva Jó orvosokat hívott hozzá, hogy vizsgálják meg. Vallauri professzor a gondos vizsgálat után így nyilatkozik:
- Gyenge alkata és a folytonos szellemi feszültség, mint valami reszelő, rongálják életerejét.
- Mit tehetek az érdekében? - sürgeti Don Bosco.
Vallauri reményvesztetten vállat vont. Gyógyszer, akkoriban, gyakorlatilag nem létezett.
- Küldje vissza szülőföldje levegőjére, és egy kis időre függessze fel nála a tanulást.
Amikor Domonkos tudomást szerzett az orvos döntéséről, belenyugodott. De nagyon sajnálta, hogy abba kell hagynia a tanulást, elhagynia társait, de leginkább Don Boscót.
- Mégis, miért nem örülsz, hogy visszatérhetsz szüleid társaságába?
- Mert itt szeretném befejezni az életemet az oratóriumban.
- Ne mondj ilyent! Te most szépen hazamész, felgyógyulsz, aztán visszatérsz ide.
- Nem - mosolygott Domonkos, a fejét rázva. - Én elmegyek, és nem térek többé vissza. Don Bosco, ez az utolsó alkalom, hogy beszélgethetünk. Mondja meg nekem, mit tehetek még a jó Istenért?
- Ajánld fel neki gyakran a szenvedéseidet.
- És még mi egyebet?
- Ajánld fel neki az életedet.
- A mennyországból láthatom majd az oratóriumi társaimat, a szüleimet?
- Igen - mormolta Don Bosco meghatottsággal küszködve.
- És... eljöhetek meglátogatni őket?
- Ha a jó Isten úgy akarja, eljöhetsz...
Március 1-én, vasárnap érzékeny búcsút vett a „Szeplőtelen Társulata” tagjaitól. Aztán megérkezett édesapja csézája, hogy Mondonióba vigye. Az utcasarokról még búcsút Intett az oratóriumnak, a barátoknak, Don Boscójának, akit mély fájdalom öntött el a távozó kocsi láttán. Elment a legjobb növendéke, a kis szent, akit a Szűzanya három évre oratóriumának ajándékozott.
Szinte váratlanul hunyt el 1857. március 9-én. Édesapja volt mellette. Alig volt ereje elmormolni:
- Isten vele apám... a plébános azt mondta... de nem emlékszem már... Milyen szépet látok...
XII. Piusz pápa 1954. június 12-én szentté avatta.
Savio Domonkos 160-ik égi születésnapja alkalmából adjunk hálát az Úrnak, hogy megmutatta, hogy a fiatalok körében is teremnek szentek, és kérjük a gyerekek és a fiatalok számára a hit örömét!
Szaléziak.HU
Fotók: Andrea Cherchi
