Főoldal / Szalézi világ / Vatikán - Jól halad Isten Szolgája Elia Comini ügye
Vatikán - Jól halad Isten Szolgája Elia Comini ügye
2017-04-10 Hétfő | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
szentség • Olaszország •
A Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának teológiai bizottsága különleges ülésén április 4-én pozitív véleményt adott Isten Szolgája Elia Comini (1910-1944) szalézi szerzetes pap ügyében, amely szerint hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket.
Elia Comini 1910. május 7-én született Calvenzanóban, Bologna tartományban, Claudio és Emma Limoni gyermekeként. Szalézi iskolába járt Finale Emiliában, ahol Elia felvételét kéri a szaléziak közé. A Castel de’Brittiben töltött noviciátus után, 1926-ban leteszi első szerzetesi fogadalmát. Ugyanabban az évben meghal Elia édesapja. Attól a perctől kezdve Salvaro érseke, Fidenzio Mellini (aki ismerte Don Boscót) tölti be életében az apa szerepét. Tanulmányait Torino-Valsalicében fejezte be, majd a milánói állami egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. 1935. március 16-án pappá szentelték.
Elia atya pap volt és tanár, a fiatalok apostola, aki nevelőként dolgozik a chiari és trevigliói szalézi iskolákban. Rendkívül jól elsajátítja Don Bosco lelkipásztori szeretetét és a szalézi szeretetreméltóságot, amelyet jóságos, kedves és mosolygós jellemével közvetít a fiatalok felé.
1944 nyarán visszatér Salvaróba, hogy idős édesanyját ápolja, és segítsen Mellini püspöknek. A terület a szövetségesek, partizánok és németek közötti háború központjává vált, ami a nép terrorizálásával és majdnem teljes pusztulással járt. A salvaróiak és az odatelepítettek mindig számíthattak Elia atyára. Gyóntatott, lelkiismeretesen prédikált, továbbá ügyesen kamatoztatta zenei képességeit, hogy vidámabbá tegye a liturgiákat. Martino Capelli atyával együtt látogatta és segítette a menekülteket, gyógyította a sebesülteket, temette a halottakat; békét közvetített a nép, a németek és a partizánok között, gyakran saját életének kockáztatásával.
1944. szeptember 29-én Capelli atyával együtt letartóztatták, miközben úton voltak Creda felé, ahol 69 embert meggyilkoltak. Az SS kémeknek tartotta őket, ezért megkínozták és arra kényszerítették őket, hogy más fogvatartottakkal együtt többször le-fel mászva egy hegyre szállítsák a lőszert. A két pap megmentésére tett kísérlet sikertelen volt, mert Comini atya azt mondta: „Vagy mindenki megmenekül, vagy senki.”
1944. október 1-én, 44 másik férfival együtt kivégezték.
ANS – Vatikán/Szaléziak.HU