Főoldal / Pályázatok / A nyergesújfalui Szent Mihály Plébánia táborai - EKCP-KP-1-2021_1-000742
A nyergesújfalui Szent Mihály Plébánia táborai - EKCP-KP-1-2021_1-000742
2021-09-14 Kedd | #Pályázatok | ARCHIVÁLT
tábor • Nyergesújfalu • pályázat •
A pályázatot a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tette közzé az Egyházi közösségi célú programok 2021. évi támogatására, amelyen a Nyergesújfalui Szent Mihály Plébánia 400 E forintot nyert.
A nyergesújfalui Szent Mihály Plébánia családos tábora Őriszentpéteren és napközis hittanos tábora Nyergesújfalun - EKCP-KP-1-2021_1-000742
CSALÁDOS TÁBOR ŐRISZENTPÉTEREN
A nyergesújfalui egyházközség 2021.július 3-10. között tartotta szokásos családos táborát Őriszentpéteren, a Vadása Kempingben mintegy 110 fő részvételével. A táborban az egyházközség fiataljai is nagy számban részt vettek.
A szombati érkezést követően jártunk a szőcei tőzegmohás lápréten, vasárnap pedig a szentgotthárdi Hársas-tónál tettünk egy hosszabb túrát, aminek keretén belül röviden megemlékeztünk Brenner János rábakethelyi káplánról, vértanúról, a Jó Pásztor kápolnánál.
Hétfőn a Pityerszeri Skanzenbe látogattunk, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes megtekintése mellett kézműves foglalkozásra is volt lehetőség: sok gyerek fazekaskodott, de nem maradt el a tökmagolaj ütés sem.
Zarándoknapunkon, kedden, a pusztacsatári Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhelyen tartottunk szentmisét.
Szerdán az Őrség déli részén jártunk, autós túra keretében, meglátogatva a magyarszombatfai fazekasházat, Veleméren a Szentháromság-templomot, illetve a szentgyörgyvölgyi református templomot is.
A csütörtöki és pénteki napot nagy részben a kempingben töltötte a csapat, sport- és játékos vetélkedővel, kézműves délelőttel és közös főzéssel, palacsinta sütéssel. Az estéket is tartalmas programokkal töltöttük meg: néztünk vetítést korábbi táborokról, táncoltunk táncházban, szórakoztató vetélkedőn mérettük meg műveltségünket, énekeltünk tábortűz körül, számháborúztunk. A közös programokat lehetőség volt számos fakultatív programmal kiegészíteni, kinek-kinek tetszése szerint: mehettünk például élménystrandra, kézműves csokiműhelybe. Táborunk ebben az évben is remekül sikerült, megerősítő szerepet játszott a közösség összetartásában mint mindig...
Vetélkedő
Veleméri templom
Pusztacsatári kegytemplom
Pityerszeri Skanzen
Hársas-tavi kirándulás
Tőzegmohás láprét
HITTANOS TÁBOR, Nyergesújfalu, 2021. július 26-30.
„ Rendben! Mikor kezdünk el már végre jót tenni?”
Hittanos táborunkat idén is napközis jelleggel szerveztük meg, melyre 100 gyermek és 23 közép-főiskolás, sőt felnőtt segítő, csoportvezető jelentkezett. Jelmondatként Néri Szent Fülöp mondását választottuk: „ Rendben! Mikor kezdünk el már végre jót tenni?”
Erre kerestük a választ, mindennap más-más szentet hívtunk, hogy segítsenek ebben.
Táborunk 8 csoportban élte meg a mottót, akik korosztály szerint kerültek egybe. Lisieux-i Kis Szent Teréz segítségével rácsodálkoztunk a körülöttünk lévő világra, magunkra. Szent Lőrinc „kincseink” felfedezésére bíztatott. Néri Szent Fülöp példája nyomán megkezdtük a vándorlást önmagunk felé. Lellisi Szent Kamill az élet/játékról tanított. Végül Bosco Szent János megmutatta, hogy mindent, hogy tegyünk vidámsággal a szívünkben.
1.nap- Lisieux-i Kis Szent Teréz - A RÁCSODÁLKOZÁS
Az első napunk az ismerkedés jegyében telt. A tábornyitás után egy nagy közös játék segítségével próbáltunk beilleszkedni a 123 fős tömegbe, hogy majd ennek részeként megélhessük a közösséget.
Ezután a kiscsoportok, akik színek alapján 8 csoportba különültek, különféle játékokon keresztül ismerték meg egymás nevét ill. egyre több dolgot egymásról.
A templomban megismertük a mai napunk szentjét, Lisieux-i Kis Szent Terézt és az ő életpéldáján keresztül azt, hogy tudunk rácsodálkozni minden nap az élet apró örömeire, meglepetéseire.
Tízórai után újra csoportba gyülekeztünk, ahol egy-egy kis rigmus, csatakiáltás született, amit be is mutattunk egymásnak. Rácsodálkoztunk, hogy mennyi ügyesség, bátorság rejtőzik a csapatokban.
Naponta szánunk időt a táncra, hogy a hét végére mi is részesei legyünk a Jerusalema tánckihívásnak, itt is rácsodálkozva a gyerekek beleállására.
Délután számháború helyett kínai háborút játszottunk. Ahol a két csapat elrejtett zászlóit kellett megtalálni, miközben mindenkinek volt egy katonai rangja, és amelyben valakit elfogva titokban derült ki, hogy ki győzedelmeskedik a másik felett. Természetesen volt mire rácsodálkozni: leleményesség, taktika, logika, önfeledtség.
Végül rácsodálkoztunk Boka Gábor vándorkomédiás színházában Toldi Miklós történetére, a művész gyermekekre való nyitottságára, a gyerekek aktív szereplésére.
Zárásként azza indultunk haza, hogy folytassuk ezt a rácsodálkozást a hétköznapokban is, hogy felfedezzünk magunkban, másokban azt az isteni csodát, ami mindenkiben ott rejtőzik.
2.nap- Szent Lőrinc – KINCSEINK
Kedden már ismerősként köszöntöttük egymást, otthonosan mozogtunk plébánia udvarán és egymás között.
A köszöntés után a templomban kezdtük a napunkat, hogy megismerkedjünk azzal a szenttel, aki a mai napon vezet minket a jóban.
Szent Lőrinc Valerianus császár keresztényüldözése idején élt. A pápa Lőrincre bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza szét az egészet a szegények között. Mihelyt megtudták, hogy Lőrinc a vagyon őrzője, elfogták őt is, és követelték tőle a kincseket. Ekkor Lőrinc elővezette a betegeket és a szegényeket, mondván, hogy ők az egyház kincsei. Ezután megkínozták Lőrincet, és fogságba vetették. Itt is gyógyított és keresztelte a megtérteket és végig Istent magasztalta.
Végül izzó rostélyra fektették, lángra lobbanni nem engedték, hogy továbbtartson a szenvedése. A legenda szerint amikor már egy darabig mozdulatlanul feküdt a parázs fölött, vidáman szólt: „most már megfordíthatnál; ez az oldalam eléggé megsült." Az ő kincsei Jézus és a szegények voltak.
A bennünk lévő kincsek felfedezésére szántuk a napot.
Délelőtt a Nyergesújfalui Önkéntes Tűzoltó Egyesület volt a vendégünk, hiszen bár Flórián a tűzoltók védőszentje, de a tűzzel dolgozók védőszentjének Lőrincet tartják számon.
A velük való beszélgetésben megismerhettük azt a szolgálatot, amit ők végeznek önkéntes alapon, de kipróbálhattuk egy tűzoltó ruha nehéz viseletét és bepillanthattunk a tűzoltóautó felszerelésébe, működésébe. Az önkéntesség, lemondás, szolgálatkészség, segítségnyújtás, másokra figyelés, gyorsaság, készenlét kincseit mutatták fel előttünk. Hálásak vagyunk gyerekközpontú bemutatójukért.
Az ebéd után a szülők és a templomba járó nénik finom süteményeit fogyaszthattuk, majd szabad játék után újra kincskeresésbe kezdtünk.
Kovács Gábor muzsikus volt a vendégünk, aki a gyermekek zenés- énekes nevelését fontos személyiségfejlesztésnek tartja. Zenés műsorát egy kreatív rész követte, PETpalackból, sörösdobozból és szívószálakból – szájorgona, mankóból – fuvola, biciklipumpából – furulya, portörlőből – klarinét… és még több tucatnyi „muzsikáló szerszámot készített és szólaltatott meg, majd a gyerekeket is hangszerkészítésre ösztönözte, amivel otthon a koncert folytatódhatott.
Új kincsekben gazdagodtunk: kreativitásban, ügyességben, leleményességben, összetartásban.
3. nap - Néri Szent Fülöp – VÁNDORLÁS
Harmadik nap reggele a szokásos módon kezdődött, majd folytatódott is, azzal a különbséggel, hogy szerdán Néri Szent Fülöpöt hívtuk segítségül napunk kezdetén. Fülöp az 1500-as évek elején élt. A kis „Pippo buono”, így nevezték, mindenki kedvence volt, közvetlenség, dús fantázia és nagy lelkesedni tudás jellemezte. Rendkívüli érzéke volt a tréfákhoz, miközben nagyon mély lelkületű volt. Rómában az utcaapostolkodásnak szentelte napjait és elhatározta, hogy végig látogatja minden évben a város nagy templomait.
Ezért a mai napon mi is a vándorlásra helyeztük a hangsúlyt. Vándorolásra, de nem csak a szó szoros értelmében vett úton levésre, hanem arra, hogy a tegnap megszerzett "kincseket", hogy találjuk meg önmagunkban, társainkban.
A délelőtt folyamán mi is elindultunk, igaz, nem Róma, hanem Nyergesújfalu utcáin és négy sportágat hívtunk segítségül, hogy megtaláljuk magunkban azt az ismeretet, erőt, lemondást, vidámságot, amely fejleszt, önismeretre vezet.
Nagyon ízletes ebéd és a jégkrém desszert után a vándorlást nem a lábainkon, hanem az ügyességünkön keresztül folytattuk. A kézművesdélutánban olyan vándorláson mehettek keresztül, ami eljuttatta őket egy alkotásig: gyöngykarkötő, agyagedény - és hangszer, festett kavics, körmönfont karkötő, kötélveréssel készült karkötő, papírsárkány, ceruzatartó, hűtőmágnes remekművek készültek egy kis arcfestéssel feldobva. Köszönet plébániánk tagjainak és önkéntes segítőknek, akik szívesen jöttek és segítettek a gyerekek közt.
4. nap - Lellisi Szent Kamill - ÉLET(JÁTÉK)
Táborunk 4. napján a templomban megismerkedtünk a hét 4. szentjével. Lellisi Szent Kamill édesapja nyomdokaiba lépve először katona volt, majd továbbkeresve a hivatását, szerzetes lett. Mind katonaként, mind szerzetesként nagy szerepet játszott életében a játék. Kezdetben a szerencsejátékok, majd később azt kereste, hogy tudja az életét úgy élni, mint egy játék, hogy a neki osztott lapokból a legjobbat kihozni az életében.
A délelőtt folyamán meghívtuk a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár és a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred alakulatokat, hogy bemutassák a mai katonák szolgálatát. A bemutatkozások nagyon komoly, elkötelezett, szolgálatkész, de egyben gyakorlatias feladatról adtak számot. A tűzsszerészek által használt robot és a különféle eszközök kipróbálása, a BHD alakulata általi rögtönzött akadálypálya, fegyverbemutató, a szent koronát szállító páncélozott jármű felfedezése és az airsoft lövészet hatalmas élmény volt mindannyiunk számára.
Finom ebéd után szabadon játszottunk, majd játékra hívtuk a várost. A tábori jelmondatunkkal, logónkkal díszített fatáblácskákat a város különféle pontjaira vittük, hogy a megtalálókat is arra hívjuk, hogy mottónk által kapcsolódjanak be a jótettek továbbadásába azáltal, hogy megosztják a plébánia facebook oldalán.
Végül ismét egy történettel zártuk a napot, bíztatva a gyerekeket, hogy a kapott jót, örömet, játékosságot, életkedvet adják tovább mindenkinek, akivel csak találkoznak.
5. nap- Bosco Szent János- VIDÁMSÁG
A tábor utolsó napja mindig a szomorúság, búcsúzás, elköszönés napja, mi mégis a vidámságot választottuk e nap mottójául és Don Boscot, aki ezen a napon végig vezet bennünket. Ezért indultunk zarándoklatra Péliföldszentkeresztre, hogy a szaléziak bölcsőjében ismerkedjünk meg a nap szentjével. Megküzdve a távval, a kánikulával először a bajóti plébánián, majd a Lourdesi barlangnál pihentünk meg, ahol a csoportok összegezték a a hét során kapott kincseiket. Ebéd után 4 helyszínen 4 szalézi atya ill. testvér segített minket abban, hogy közelebb kerüljünk Don Boscohoz. Gábor atya, Derossi atya, Jakab atya és Marci testvér egy-egy helyszínt választva játékosan, vidáman tette mindezt.
Nagy öröm volt, hogy a záró szentmisére sokan eljöttek a szülők közül, velünk adva hálát a hét ajándékaiért, a gyerekekért.
Végül a Jerusalema örömtánc kovácsolta eggyé a táborunkat, hogy innen hazaindulva megtegyük azt, amit egész héten kérdeztünk magunktól: " Rendben! Akkor mikor kezdünk el jót tenni?”
MOST!
Köszönjük Magyarország kormányának az „Egyházi Közösségi célú Programok Támogatása” keretében biztosított vissza nem térítendő támogatást!
