Főoldal / Szalézi világ / A remény szárnyain - a rendfőnöki vikárius üzenete
A remény szárnyain - a rendfőnöki vikárius üzenete
2024-09-15 Vasárnap | #Szalézi világ | KIEMELT
üzenet •
Miközben az elkövetkező hónapokban csendben, nagyon egyszerűen és teljes folytonosságban végzem a vikáriusi szolgálatomat, a rendfőnököt helyettesítve vezetem a Kongregációt a 2025. február 29-én kezdődő 29. Egyetemes Káptalanig .
Kedves Olvasó!
Félve írom ezeket a sorokat, ugyanis gyermekkorom óta rendszeres olvasója vagyok a Szalézi Értesítőnek, ám ezúttal a másik oldalon találtam magam: a rendfőnöknek fenntartott helyre kell megírnom az első cikket.
Örömmel fogadtam ezt a megtisztelő feladatot, mert így lehetőségem van, hogy hálát adjak Istennek Ángel Artime atyánkért, aki immár az Anyaszentegyház bíborosa, és aki a 2014-es 27. Egyetemes Káptalanon történt megválasztása óta most fejezte be tízéves szolgálatát a Kongregáció és a Szalézi Család élén.
Tíz évvel azután a nap után mostanra teljes mértékben a Szentatya szolgálatában áll. Szívünkben hordozzuk és hálaimával kísérjük őt azért a sok jóért, amit értünk tett. Az ő személyes története történelmi esemény mindannyiunk számára.
Távozása – azért, hogy az Egyház még nagyobb szolgálatára legyen kánoni értelemben – egy mindig velünk és bennünk maradást jelent.
Teljes folytonosságban
És most Kongregációként és Szalézi Családként hogyan megyünk tovább? Egyszerűen, csendben és teljes folytonosságban. A rendfőnök vikáriusának a Szalézi Alapszabályok szerint az is feladata, hogy szükség esetén helyettesítse a rendfőnököt. Így lesz ez a következő Egyetemes Káptalanig.
Az Alapszabályok ezt pontosabban fogalmazzák meg, de az alapkoncepció a következő. A további hónapokban vikáriusi szolgálatomban maradva helyettesítem a rendfőnököt egészen a következő Egyetemes Káptalanig, azaz 2025. február 16-ig.
Ez egy komoly feladat, amelyhez azonnal kérem imáitokat és a Szentlélek segítségül hívását, hogy hűen tudjuk követni Don Boscó-i szívvel Jézus Krisztust.
A nevem Stefano
Mielőtt rátérnék a fontos dolgokra, néhány szóban bemutatkozom: a nevem Stefano, Torinóban születtem egy, a mi vidékünkre jellemző, átlagos családban. Édesapám szalézi voltnövendék, aki ugyanabba az iskolába akart küldeni engem, ahová annak idején ő is járt, édesanyám tanítónő, aki szintén egy katolikus iskola diákja volt. Tőlük kaptam az életet és a hitet. Így nőttünk fel ketten a húgommal.
A szüleim már a mennyben vannak, Isten kezében, és egész biztosan vidáman mosolyognak, amikor látják, mi történik a fiukkal... biztosan megjegyzik majd: dun Bosch tenje nà man sla testa! (Don Bosco tartsa a kezét a fején!)
Ami a szalézi életemet illeti, mindig is a Piemont–Valle d’Aosta Szalézi Tartományhoz tartoztam, amíg a 27. Egyetemes Káptalanon fel nem kértek, hogy koordináljam a Mediterrán Régiót (az összes szalézi jelenlétet a Földközi-tenger körül, három kontinensen, beleértve Portugáliát és Kelet-Európa néhány országát is).
Csodálatos szalézi élmény volt, amely megváltoztatott, nemzetközivé tett abban, ahogyan látom és érzékelem a dolgokat. A 28. Egyetemes Káptalanon felkértek, hogy legyek a rendfőnök vikáriusa, és most itt vagyunk! Tíz év don Ángel oldalán, amely idő alatt megtanultam, hogy halljam a világ szívének dobbanását egy olyan kongregáció számára, amely valóban jelen van az egész Földön.
A közeljövő
Az elkövetkező hónapok szolgálata tehát 2025 februárjáig az, hogy elkísérjem a Kongregációt a következő Egyetemes Káptalanig, amelyet 2025. február 16-tól tartunk Torino-Valdoccóban.
Kedves barátaim, az Egyetemes Káptalan a legnemesebb és legfontosabb pillanat a Kongregáció életében, amikor a tartományok képviselői összegyűlnek (több mint 250 rendtársról beszélünk), lényegében három dolog miatt: hogy megismerjék egymást, hogy imádkozva elgondolkodjanak a Kongregáció jelenéről és jövőjéről, és hogy megválasszák a következő rendfőnököt és a tanácsot.
Nagyon fontos esemény tehát, amely számára Don Ángel a következő központi témát választotta: „Szenvedélyes szeretetet Jézus Krisztus iránt a fiatalok szolgálatában.”
Ez a téma, amelyet a Kongregáció számára a rendfőnök választott, három különböző és egymást kiegészítő aspektusból épül fel: Krisztus központi szerepe személyes életünkben, az Istennek szenteltség; közösségi hivatásunk dimenziója a testvériségben és a laikus társfelelősségben, amelyre a küldetés megbízatása szól; kongregációnk intézményi aspektusai, az animáció és a vezetés felülvizsgálata a Kongregáció elkísérésében. Három szempont egyetlen témához.
Kongregációnknak nagy szüksége van erre az Egyetemes Káptalanra, amely oly sok, mindannyiunkat érintő esemény után következik. Gondoljunk csak arra, hogy a legutóbbi Egyetemes Káptalan a pandémia idején került megrendezésre, és a Covid miatt hamarabb is lett vége.
A remény építése
Egy Egyetemes Káptalan megünneplése a remény ünneplése, a remény építése az intézményi és személyes döntéseken keresztül, amelyek lehetővé teszik Don Bosco „álmának” folytatását, hogy a Kongregációnak jelene és jövője legyen.
Minden egyes ember arra hivatott, hogy egy álom legyen Isten szívében, egy megvalósult álom.
A szalézi hagyományban ott van az a gyönyörű mondat, amelyet Don Bosco mondott Don Ruának, akit visszahívtak Valdoccóba, hogy átvegye Don Bosco helyét: „Don Bosco voltál Mirabellóban. Most itt, az Oratóriumban leszel az.”
Ez az, ami igazán számít: „Ma Don Boscónak lenni”, és ez a legnagyobb ajándék, amit ennek a világnak adhatunk.
www.infoans.org/Szaléziak.HU
