Főoldal / Szalézi világ / A szalézi munkatársak világszintű koordinátorának húsvéti üdvözlete
A szalézi munkatársak világszintű koordinátorának húsvéti üdvözlete
2020-04-15 Szerda | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
"Az egészségügyi vészhelyzet, amelyet napjainkban tapasztalunk, megváltoztatja napi szokásainkat. A számos országban bevezetett korlátozások olyan társadalmi elszigetelődésre késztetnek bennünket, amire soha nem gondoltunk. Mindannyian részesei vagyunk - a család, a munka, az Egyesület szintjén - és mindez nem hagy minket közömbösen. De nem szabad elveszítenünk a bátorságunkat " - így kezdődik a húsvéti jókívánságokkal teli üzenet, amelyet Antonio Boccia, a Szalézi Munkatársak Egyesületének világszintű koordinátora küldött a szalézi munkatársaknak az egész világon.
Levelében a szalézi munkatársak koordinátora rámutat arra, hogy a szalézi munkatársaknak ez a vészterhes korszak kihívásai között sem szabad megfeledkezniük a munkatársi ígéretükről. Kiemeli, hogy több cél, amelyeket a 2018. évi Római Kongresszuson kitűztek maguk elé és kötelezettség,, amelyet vállaltak, ebben az időszakban is érvényes.
„Figyeljünk a családokra, kiindulva a saját családuntól, legyünk a remény hirdetői a körülöttünk élők számára, figyeljünk rájuk, hogy mindenük megvan-e, amire az élethez szükségük van, hiszen sok család elvesztette a bevételét. Gondoskodjunk az idősekről és betegektől, hogy jelenlétünk azt sugallja, hogy ezt mindenki megteheti.
Figyeljünk azokra a fiatalokra, akik zavartságot éreznek ezekben a pillanatokban. Olyan életstílusra kényszerülnek, ami idegen számukra és távol áll attól a vágyuktól, hogy együtt legyenek kortársaikkal. Referenciapontokká válunk számukra, mint hívő felnőttek, akik átadják nekik a jövő reményét. Beszéljünk nekik a múltban átélt hasonló tapasztalatokról (földrengés, háború…), így segítve nekik megérteni, hogy együtt és meggyőződéssel leküzdjük még ezeket a nehéz napokat is. Számukra különösképpen fontos a remény felindítása, amely valóban igazolja a hitünket abban, hogy minden rendben lesz ".
Ne feledkezzünk meg a gondoskodásról a saját szalézi munkatársi csoportunkról, a delegátusokról, jelöltjeinkről, hogy elkerüljük az elhagyatottság érzését, amelye kialakulhat a miatt, mert nehézzé vált a kommunikáció és az egymással való találkozás. Közeledjünk azokhoz a családokhoz, amelyek a járványban elvesztették szeretteiket.
Tartsunk élő kapcsolatot a Szalézi Család többi tagjáról, hiszen ők is a mi családunk tagjai, és rájuk is oda kell figyelnünk.
Üdvözöljük Ferenc pápa szavait, aki a szeretet kreativitására hív bennünket, hiszen a szalézi kreativitás a mi jellemző vonásunk.
A mai kommunikációs eszközök segítenek minket (video-chat, közösségi hálózatok, ...). Használjuk őket a remény terjesztésére.
Szánjunk időt az imádságra, az alakításra, a formálódásra, a kapcsolatok életben tartására, még akkor is, ha mindez csak telefonon történik.
Találjunk új módszereket, hogy közel kerüljünk mindenkihez, akit ismerünk, még gazdasági szolidaritással a helyi beavatkozások révén is. Jelenleg sokkal hatékonyabb a kapcsolattartás azokkal a helyzetekkel, amelyeket az egyes központokban jól ismernek.
Nem múlhat el a nap anélkül, hogy aktív szereplőként élnénk azokon a helyeken, ahol vagyunk, a rendelkezésünkre álló eszközökkel, az otthonunkban maradva és tiszteletben tartva a különféle kormányok által bevezetett szabályokat. Ez is egy módja annak, hogy „jó keresztényeknek és becsületes állampolgárok” legyünk.
Boccia úr ezekkel a gondolatokkal zárja a szalézi munkatársaknak küldött húsvéti üdvözletét:
„ A lelkesedés, az öröm és a remény, amelyet ebben a pillanatban képesek leszünk átadni, azon a bizonyosságon alapul, hogy az Úr nem hagy el minket.
Most is köztünk van, bár néha nehéz észrevenni a jelenlétét, támogat minket és reményre hív.
Ő, aki nagypénteken végigjárta a keresztutat, továbbra is azt mondja nekünk, hogy nagypéntek után következik a feltámadás vasárnapja. Ez a szeretet kreativitása, amelyet manapság ki kell hoznunk mindennapi életünkből.
Kívánok mindenkinek boldog húsvéti ünnepeket, szeretteivel együtt.
Krisztus valóban feltámadt.”
ANS-Róma/Szaléziak.HU
