Főoldal / Szalézi világ / Boldog Alberto Marvelli születésének századik évfordulója
Boldog Alberto Marvelli születésének századik évfordulója
2018-03-20 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
megemlékezés • szentség •
Alberto Marvelli 1918. március 21-én született Ferrarában. Ettől a távoli naptól már 100 év telt el, és a világ megismerte az életét: elkötelezettségét a nevelés, a karitatív munka, a társadalom és politika iránt. Ő az első volt szalézi növendék, akit az Egyház a boldogok sorába emelt. Boldoggá avatása 2004-ben felhívás volt mindenki számára: megtalálni a szentség felé vezető utat a családban, a munka és a politikai élet terén. Példája egyben még egy elismerése annak, hogy Don Bosco szalézi módszerével szenteket lehet nevelni.
Pierluigi Cameroni szalézi atya, a Szalézi Család szenttéavatási ügyeinek posztulátora így ír róla:
Alberto Marvelli a szalézi óratórium diákja volt Riminiben, Savio Domonkos példáját követve érlelte hitét ezzel a mindent döntő választással: "Az én programomat egyetlen szóban lehet összefoglalni: szent". Mindössze 28 év alatt elérte a "teljes értékű" életet: mindet Isten és felebarátai iránti szeretetben élte le.
Amikor élete tragikusan megszakadt 1946. október 5-én, sokan azt hitték, hogy örökké elvesztették őt, és hogy elkötelezettsége, támogatása és példája örökre elmúlt. De nem így történt: a szenteknek van egy "posztumusz" életük. Alberto Marvelli ma is él és tevékeny, jobban, mint valaha: a jó, amit földi élete során tett, időben és térben tovább bővült. Példamutató szentsége modellként szolgál azoknak az elkötelezett világiaknak, akik keresik a keresztény identitást és a koherenciát a hittel. Megnyitott egy új utat, amely mindenki számára járható. Tanúságtételének elterjedése a világon és a sok fiatal, akik őt tekintik példaképüknek, a biztos jelei annak, hogy személye még mindig köztünk él és dolgozik.
Centenáriumának ünneplése ebben a különleges évben, amelyet az Egyház a fiataloknak szentel, nemcsak a megemlékezést, hanem ennek a jelenlétnek az elismerését jelenti, amint Szent II. János Pál pápa a boldoggá avatásának napján, 2004. szeptember 5-én megjegyezte: " Rajtatok, világiakon múlik, hogy tanúságot tegyetek a hitről olyan erényeken keresztül, amelyek rátok jellemzőek: a családon belüli hűség és a gyengédség, a kompetencia a munkában, az állhatatosság a jóléti szolgálatban, a szolidaritás a társadalmi kapcsolatokban szolidaritását, a kreativitás a kötelezettségvállalásban az evangelizálás és az emberiség javát szolgáló művek előmozdítása terén - szoros kapcsolatban a lelkipásztorokkal - megmutassátok, hogy az evangélium időszerű, és hogy a hit nem vonja ki a hívőt a történelemből, hanem még mélyebben belevonja abba."
Szülőhelyén, Riminiben születésének századik évfordulójának megünneplésére programsorozattal készülnek. A rimini egyház nem szorítkozik arra, hogy kifelé ünnepeljen, hanem ösztönzi Alberto Marvelli életének és írásainak ismertté tételét szélesebb körben, amelyek tükrözik egy másokért élt élet értékét, figyelembe véve a szinódus témáját is. A következő kezdeményezésekkel készülnek:
Március 17.: Alberto bemutatása a Katolikus Akció alapításának 150. évfordulója alkalmából rendezett programokon.
Március 18.: a szalézi Segítő Szűz Mária-templomban megáldják a kereszthajóban elkészült új ólomüveg ablakokat, amelyek közül az egyiken Alberto Marvelli látható, amint imádkozik.
Március 21.: konferencia az "Alberto Marvelli" Vallástudományi Intézetben „Csak a szentek hagynak nyomot – Alberto Marvelli szellemi öröksége” címmel. Előadók prof. Gabriele Gozzi, Ardea Montebelli, Cinzia Montevecchi.
Március 22.: Riccione, "Punto Giovani" Alberto emlékének szentelt nap és szentmise.
Március 23 : 21 órakor a Szent Ágoston templomtól indul a keresztút Rimini központjában, Boldog Alberto Marvellivel kapcsolatos szövegekkel és helyeken.
Március 24.: Alberto Marvelli tanúságtételének bemutatása az Ifjúsági Világnap előkészítése során.
Ezek mellett tervezik Alberto Marvelli naplójának és leveleinek angol nyelvű kiadását, az Albertónak címzett (eddig nem publikált) levelek kiadását és egy Alberto Marvelliről szóló rádióműsort.
Boldog Alberto Marvelli (1918–1946)
Alberto Marvelli 1918. március 21-én született Ferrarában, hét gyermek közül ő volt a második. Amikor családjuk Riminibe költözött, járni kezdett a szalézi oratóriumba. Mindig szolgálatkész hitoktató és szervező lett, a szaléziak jobbkeze. Példaképeinek Savio Domonkost és Pier Giorgio Frassatit tekintette.
Belépett az Actio Catholica oratóriumi csoportjába, amelynek nem sokkal később vezetője lett a plébánián, majd egyházmegyei alelnöke Riminiben. Bolognában mérnöknek tanult és aktív tagja lett az Olasz Katolikus Egyetemisták Szövetségének. 1942 júniusában diplomázott és a torinói Fiat-gyárban kezdett dolgozni. Katonai szolgálatát Triesztben teljesítette, és sok társát sikerült az Oltáriszentséghez vonzania.
A második világháború alatt apostolként segített a kitelepítetteknek, és igazi támasz volt a szegények számára. A szövetségesekhez való csatlakozás után kinevezték Riminiben a községtanács tagjának az elszállásolásokkal és újjáépítésekkel foglalkozó irodába, és a polgári műszaki szolgálat vezető mérnöke lett. „A szegények jöjjenek először, a többiek tudnak várni” – mondogatta.
Elfogadta, hogy részt vegyen a választáson a Keresztény Demokraták listáján. Mindenki szorgalmas keresztény embernek ismerte, aki egyáltalán nem pártoskodó senki irányába, olyannyira, hogy egyik kommunista ellenfele így nyilatkozott: „Az én pártom akár veszíthet is. A lényeg, hogy Marvelli mérnök úr legyen a polgármester.”
Máriához való ragaszkodása és az Oltáriszentség alkották életének alappilléreit: „Micsoda új világ nyílt meg előttem Jézust szemlélve az Oltáriszentségben – írja naplójában. – Akárhányszor szentáldozáshoz járulok, akárhányszor Jézus belép hozzám istenségében és emberségében, kapcsolatba kerülve a lelkemmel, szent elhatározások születnek bennem. Egy láng, amely éget és emészt, de nagyon boldoggá tesz!”
1946. október 5-én halt meg, elütötte egy katonai teherautó. Jó keresztény és becsületes állampolgár volt, aki az egyházban és a társadalomban is szalézi szívvel tevékenykedett, ahogyan Don Bosco szerette volna. Magáévá tette a mottót: „Vagy felfelé haladva élni, vagy meghalni.” 2004. szeptember 5-én avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa.
ANS – Róma/chiesa.rimini.it/Szaléziak.HU
