Főoldal / Szalézi világ / Boldog Rua Mihály: egy sikeres tanítvány
2026. október 29-én este Boldog Michael Rua liturgikus megemlékezésén Fabio Attard rendfőnök atya jó éjszakát kívánt a Szent Szív közösségének a szalézi tartományfőnökségen.
A Szentatya levele
Attard atya megosztotta a közösséggel az Államtitkárság október 21-i keltezésű köszönőlevelét. Ez válasz volt arra az üzenetre, amelyet a rendfőnök a Kongregáció és a Szalézi Család nevében küldött a Szentatya nemrégiben történt kórházi kezelése alkalmából. XIV. Leó pápa nagyra értékelte a szeretetteljes támogatást, és szívből jövő háláját fejezte ki a tanúsított törődésért és a mielőbbi felépüléséért mondott imákért. Az öröm és a béke ajándékait kérve apostoli áldását küldte mindazoknak, akik csatlakoztak az üzenethez. A levelet Monsignore Paolo Rudelli, az általános ügyekért felelős helyettes írta alá.
Rua atya, egy „sikeres tanítvány”
A rendfőnök Don Bosco első utódjára emlékezett, hivatkozva Aldo Giraudo atya és Francesco Motto atya által a 2010-ben megrendezett, Rua atyáról szóló nemzetközi kongresszuson bemutatott tanulmányokra. Giraudo atya azt írja, hogy Rua atya megmutatta az Egyháznak és a Szalézi Családnak, hogyan él egy „sikeres tanítvány”. Ezt az önmaga teljes és örömteli önátadásával, a részletek iránti figyelemmel, valamint a szabályok nagylelkű betartásával tette, melyet az alapító iránti szeretetből fakadó engedelmességként élt meg.
A szalézi szentségnek három fő eleme van:
- Feltétel nélküli odaadás Istennek az oratóriumi hivatásban, a fiatalok üdvösségéért, örömteli és kitartó szeretettel megélve. Attard atya tisztázta, hogy ez se nem érzelgősség, se nem önközpontú kielégülés, hanem személyes és intézményi szinten egyaránt lelki és karizmatikus következményekkel jár.
- Egy folyamatosan Isten jelenlétében élt élet. A boldoggá avatási eljárások tanúi állandó misztikus feszültséget írnak le benne, amely az imádságból, az elmélkedésből és az Eucharisztia szolgálatából áll, ami az ő intenzív tevékenységének forrása.
- Aszkézis és józanság a küldetés szolgálatában. Rua atya számára az aszkézis a karizma egyik dimenziója, nem pedig személyes preferencia vagy választás. A rendfőnök arra hívott minket, hogy az egyre felszínesebbé és trivializálódottabbá váló kontextusban gondolkodjunk el erről a témáról.
Négy jellemző és egy meghívás
Giraudo négy, a tanúk által kiemelt jellemzővel zárja gondolatait:
- A gyermeki kötelék Don Boscóval. Attard atya számára ez nemcsak azt jelenti, hogy szereti őt, hanem azt is, hogy ismeri és tanulmányozza.
- Átgondolt, kollegiális és atyai vezetési stílus.
- Alázat, ami mindig kiemelte Don Boscót. Névjegykártyáin csak a keresztnevét, a vezetéknevét és papi titulusát kívánta feltüntetni.
- A tanács és a vigasztalás ajándéka, gyóntatóként és lelki vezetőként.
A rendfőnök azt mondta, hogy a mai kihívásokkal szemben nagy vigaszt nyújt visszatérni a családi kincshez és újra felfedezni Rua atyát. Ezután arra kért mindenkit, hogy kérjék az Úrtól „egy csoda ajándékát”, nevezetesen, hogy Rua atyát szentté nyilváníthassák. Példája, magyarázta, rávilágít a vezetés szükségességére, és értelmet és jövőképet ad annak az alázatnak, amellyel a szegénységgel kell szembenéznünk. A következő fohászkodással zárta: „Boldog Michele Rua, könyörögj érettünk.”
ANS-Róma/Szaléziak.HU
