Főoldal / Szalézi világ / Don Bosco mindig időszerű
2018. augusztus 16-án, Bosco Szent János 203-ik születésnapján szentünk alakjáról és tevékenységéről elmélkedünk, ami az idők sodrásában sem veszített értékéből és még ma is időszerű.
Sok elem, ami hagyományosan kapcsolatban áll Don Bosco alakjával, mint például az oratórium, az oktatási intézmények vagy szakképző iskolák, nem az ő találmánya volt. És mégis, semmi, amit Don Bosco átvett vagy átértelmezett, nem maradt utána ugyanaz: a már ismert elemekkel olyan általánosan elismert modelleket tudott létrehozni, amelyek az évszázadok során érvényesek maradtak – és még mindig időszerűek és fiatalok, mint amilyen ő maga is.
Don Bosco titka valószínűleg álmaiban rejlik. Egy utcán kóborló fiúban, vagy egy árvában ő nem azt látta, amit mindenki más látott - egy jövendőbeli bűnözőt, egy semmirekellőt... Ő "megálmodta" a felnőttet, akivé a fiatal válhatott: a dolgozó mestert, aki birtokában van minden virágzó készségének és emberi tulajdonságának. Feltéve azonban, hogy valaki hajlandó előbb kiművelni.
A fiatalok nála mindig az első helyen álltak, nem csak a szívében, hanem a mindennapi életben is. A feljegyzések arról számolnak be, hogy Don Bosco csak két okból szakította félbe legfontosabb megbeszéléseit: ha a pápa hívta, vagy ha egy fiúnak problémái voltak.
A számos tevékenység mellett, amelyek iránt elköteleződött – az oratórium, a házainak fejlesztése, papi feladatai, a szegények szolgálata és a jótevőkkel ápolt kapcsolata... – mindig hagyott helyet a közvetlen párbeszédre a fiúkkal. Először is meghallgatva őket: a történeteiket és tapasztalataikat. És akkor felajánlotta a felszabadító tanácsot, egy kis "fülbesúgott szót", ami feloldotta a szorongást és a félelmet.
Akkor is, amikor még egészen fiatal volt, Don Boscónak sikerült valami jót tennie, bárhol is volt: eltanulta az akrobatáktól a trükkjeiket, hogy szórakoztassa társait, megtanulta a kemény munkát a mezőkön, látogatva a börtönöket tanult a fájdalmas tapasztalatokból és segítséget nyújtott a halálra ítélteknek. Mindez megérlelt benne egy rendkívüli gazdag tapasztalatot, amelyet nevelőként felhasznált.
Egy olyan korban, amikor az Egyház legtöbb embere még mindig nagy távolságot tartott a szegényektől, Don Bosco megtestesítette a rokon lelket, a közelséget, a kilépő egyházat már akkor, amely megkeresi az utolsót és az elfeledettet: nem véletlen, hogy az egész szalézi mű egy fiatal inas, Bartolomeo Garelli iránt tett kedves gesztusból született.
Még ma is a világon több ezer család küldi gyermekeit egyszerűen "Don Boscóhoz". Mert Don Bosco mindig időszerű.
ANS – Róma/Szaléziak.HU
