Ferenc pápa a Szegények 2. Világnapján
2018-11-19 Hétfő | #Egyház | ARCHIVÁLT
Ferenc pápa • szegénység • világnap •
A Szegények 2. Világnapját november 18-án Ferenc pápa a Szent Péter bazilika pápai oltáránál ünnepelte. Ezen a szentmisén a világ szegényei voltak a főszereplők, köztük sokan hajléktalanok és migránsok is, akik létbizonytalanságban élnek, kitéve a mindennapi jóakarat lehetőségeinek.
A szegények mellett a pápai szentmisén részt vettek a különféle karitász szervezetek segítői, akik többnyire névtelen és hír-telen munkájukkal segítik az utca szegény népének a névtelenjeit. November 18-a egyúttal a Szent Péter bazilika felszentelésének emléknapja és ennek jegyében a szentmise evangéliuma Szent Máté könyvéből Jézus vízen-járását mondja el, a kicsinyhitű és bizonytalankodó Péter apostol megmentésével.
Tudni kell elengedni, útra kelni és segíteni
Ferenc pápa homíliájában a jézusi vízen-járás történetéből három „akciót” emelt ki és elemzett sorjában, melyek alapvető mozzanatait jelentik a szegények támogatásának. Az első szó az elengedés, az elhagyás. Jézus elhagyja a kenyérszaporítás mámoros sikerű légkörét és miközben a dicsőséget élvezni akaró tanítványait átküldi a túlsó partra és elbocsátja a tömeget, ő maga fényes nappal, egyedül fölmegy a hegyre, hogy imádkozzék. A tanítványok lefelé mennek, ő felfelé tart imádkozni, melynek végeztével éjszaka utoléri tanítványait a tavon. Jézus ellenjáratban halad: először elhagyja a sikert, aztán a nyugalmat és ezzel az elhagyás, az elengedés bátorságára tanít minket. De hova is megy ő? – kérdezte a pápa. Isten felé, hogy imádja őt, és a testvérek felé, hogy segítse őket. Nem engedi, hogy az élet nyugalmas fennsíkjain zavartalanul legelésszünk, nem engedi, hogy restül eléldegéljünk, hanem a keresztényeknek, Urukhoz hasonlóan, az úton kell élniük, elhagyva a világ dicsőségét. Ezt a kegyelmet kell kérnünk az Istentől, hogy maradjunk mindig mozgásban és legyünk tapasztaltak a dolgok elhagyásában a szolgálat kedvéért – kérte Ferenc pápa.
A keresztény hajózás titka, hogy Jézust a fedélzetre hívjuk
A második akció során Jézus az éjszaka közepén megerősíti az apostolokat, lelket önt beléjük, megerősíti a szívüket a viharos tenger közepén, mely jelképe az ember gonosz ellenségeinek. A vihar lecsendesítése nem Jézus hatalmának ünnepélyes kinyilvánítása, hanem annak meggyőző bizonyossága, hogy Jézus és egyedül ő képes legyőzni az ellenségeinket: az ördögöt, a bűnt, a halált és a félelmet. A vihartépte bárka igazi gondja nem a pillanatnyi viharok, hanem a feladat, hogy Jézust behívjuk a hajó fedélzetére és átengedjük neki a kormányzást, mert csak egyedül ő ismeri az útirányt, egyedül csak ő ad életet a halálban és reménységet a fájdalomban. Ha ő velünk van a fedélzeten, akkor soha nem szenvedünk hajótörést! – tette hozzá szabadon a pápa. A tanítványokkal együtt mi is megtapasztaljuk, hogy Jézussal a hajónkban a viharos szelek lecsendesülnek.
A szegények segítése teológiai követelmény: nyújtsunk segítő kezet feléjük!
A jézusi lelkület harmadik akciója a kéznyújtás Péter felé a viharos tengeren. Péterhez hasonlóan mi is bajban vagyunk, vele együtt kiáltjuk : Uram, ments meg minket! Mind rászorulunk az Úr kinyújtott kezére, mely kihúz minket a bajból. A hit megéléséhez szükség van a kapcsolatra a rászorulókkal. Ez nem egy szociológiai választás, nem is a pápaság divatja, hanem teológiai követelmény! – szögezte le Ferenc pápa. Az üdvösség koldusai vagyunk mindahányan, de különösen is a szegények, az Úr kedveltjei. „A szegénység és szeretet lelkülete ugyanis Krisztus egyházának a dicsősége és jele” – idézte a Gaudium et Spes zsinati tanítását a pápa.
Jézus meghallgatja a szegények kiáltását
Jézus meghallgatta Péter kiáltását, mi pedig hallgassuk meg a szegények kiáltását: az éhező és a bombarobbanások dörejéhez szokott gyermekekét, az elvetett és egyedül hagyott öregekét. Azok kiáltását, akiknek menekülni kell, elhagyva otthont és fedelet. Egész népek kiáltását, akiket megfosztottak a természeti erőforrásaiktól. A síró Lázárok kiáltását, miközben kevés gazdag lakomázik. Az igazságtalanság az elfajult gyökere a szegénységnek! Napról napra mind erősebb a szegények kiáltása és napról napra mind kevésbé nyernek meghallgatást, mert elnyomja a kevés gazdag lármája a mind több szegény kiáltását. Végül azt kérte a Szentatya, hogy az Isten ingyenes szeretetének a mintájára, mi is az ingyenesség jegyében segítsünk azokon, akik nem tudják azt viszonozni.
Vatikáni Rádió/Szaléziak.HU
