Főoldal / Szalézi világ / India - Migránsok, a sehonnani emberek
India - Migránsok, a sehonnani emberek
2020-10-27 Kedd | #Szalézi világ
Fordítsa tekintetét India fejlett és növekvő városai felé, és ismerje meg India „sehonnani” népét - azokat az embereket, akik ezeket a városokat építették, szegénységben és nélkülözésben. Sehová nem tartoznak. Mert ők sehonnani emberek. Szaléziakként meg kell találnunk a bátorságot, hogy tereket hozzunk létre, és lehetővé tegyük a vendéglátás, a testvériség és a szolidaritás új formáit.
Városaink ultramodern létesítményei versenyeznek a világ bármelyik városával. Találunk irodakomplexumokat, bevásárlóközpontokat, bevásárlóközpontokat és sokemeletes, hangulatos apartmanházakat. A gazdagok otthonait, távol India városainak forgalmától és szennyezésétől. De azok az emberek, akik mind e városokat felépítették és a lakók kényelmét szolgálják, csak szegénységben és nélkülözésben élnek az út túloldalán. Bádoglemezből készült viskók szűk helyiségeiben élnek, ivóvíz, WC és világítás nélkül. A csatornalé szabadon folyik az utcákon. A szemetet szétszórják. Az út tele van kátyúkkal és tócsákkal. Sötét, levegőtlen, bűzös negyedekben élnek, amelyek istállóhoz hasonlítanak. Ezt kapják, miután évekig dolgoztak az ultramodern városok építésén. Ők a sehonnani indiai emberek. India egész területéről származnak. Az építési és munkaerő-vállalkozók hozták őket a városokba évekkel ezelőtt, hogy az építkezésen dolgozzanak. Utak, metrók, bevásárlóközpontok, irodák és lakótelepek építésére alkalmazták őket, a munka befejezése után pedig magukra maradtak.
Amíg dolgoztak, nem volt idejük vigyázni a gyermekeikre, akik többnyire egész nap magukra maradnak. A leginkább érintettek azok a gyerekek, akik egész gyermekkorukat elveszítették az építési törmelékben. Írástudatlanok, alultápláltak, nem egészségesek és nincsenek tisztában a lehetőségekkel teli világgal. Most pedig írástudatlan és képzetlen fiatalok. Készen állnak arra, hogy egy másik tulajdonos építőmunkásai legyenek. A nemzet legnagyobb vesztesége ennek a több milliónyi gyermeknek a gyermekkora.
Miután több évig más helyen tartózkodtak, nincs sok kapcsolatuk szülőföldjükkel. Nem ezekhez a városokhoz tartoznak. Tüskét jelentenek a külföldi befektetők szemében, akik a virágzó városokat szeretnék látni. Nem mehetnek vissza; nincs földjük vagy vagyonuk, hogy visszatérhessenek saját szülőhelyükre. Az alku során elvesztették kultúrájukat, nyelvüket és etnikai hovatartozásukat. Elvitték őket Indiaszerte, hogy megépítsék a nemzet ikonikus városainak jövőjét. Mert ők a sehonnani emberek.
Amint Ferenc pápa emlékeztet rá: „A világjárvány emlékeztetett bennünket arra, hogy mennyire lényeges a társadalmi felelősség, és hogy csak mindenki - még az olyan gyakran alábecsült csoportok - hozzájárulásával szembesülhetünk ezzel a válsággal. Meg kell találnunk a bátorságot, hogy olyan tereket hozzunk létre, ahol mindenki felismerheti, hogy mire hivatott, és lehetővé kell tenni a vendéglátás, a testvériség és a szolidaritás új formáit.”
P. Babu Varghese SDB
ANS – Újdelhi/Szaléziak.HU
