Főoldal / Szalézi világ / Isten Szolgája Karol Golda, a gyónás szentségének lengyel vértanúja
Isten Szolgája Karol Golda, a gyónás szentségének lengyel vértanúja
2020-05-14 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
szentség • megemlékezés •
Égi születésnapján, május 14-én Isten Szolgája Karol Golda szalézi szerzetes papra emlékezünk. Ő egyike azoknak a lengyel szalézi papoknak, akik az auschwitzi koncentrációs táborban lelték halálukat a második világháború alatt, és akiket Jan Swierc atyával együtt emlegetnek, mint lengyel mártírokat.
1914. december 23-án született Tychyben (Felső-Szilézia). A novicátust a Czerwiński kolostorban töltötte, 1932-ben tette le örökfogadalmát. Filozófiai tanulmányait Marszałkiban végezte, majd egy gyakorlati év után Rómába küldték, hogy teológiát tanuljon a Gergely Egyetemen. 1938-ban szentelték pappá a római Szent Szív-bazilikában. A következő napon ünnepelte az első szentmiséjét a San Callisto katakombákban levő Szent Cecília a szűz és vértanú oltáránál.
1939 júliusában tért vissza Lengyelországba, ahol Poznanba küldték a Wroniecka utcai rendházba. 1941 januárjában internálták a Ladzie nad Wartą-i kolsotorba. Innen sikerült elmennie Oświęcimbe, ahol a szalézi szerzetesnövendékek teológiai tanulmányainak vezetője lett.
A németek 1941. december 31-én letartóztattak, mert egy német katonát gyóntatott, ami szigorúan tilos volt, és megtagadta a gyónási titok felfedését. Az auschwitzi koncentrációs táborban tartották fogva. Kínoztak, egy bunkerbe zárva éheztették, végül meggyilkolták.
Karol Golda atya éleselméjű, kitartó, intelligens szerzetes volt. Nagyon ragaszkodott a hivatásához és mindig készen állt minden munkára. Jámbor, figyelmes szerzetes volt, minden tekintetben példakép. Nagyon lelkes gyóntató volt, képes volt órák hosszat gyóntatni. Egy ideig a közeli plébánost helyettesítette, és amikor hazatért, így kiáltott: "Ó, mennyire köszönöm Istennek a szerencsét, hogy közösségben élhetnek, távol a világ veszélyeitől!"
Karol atya, mint ahogy már mondtam, sok órát töltött a gyóntatószékben. Mivel tudott németül, egy német katona, aki egy ideje az oswiecimi koncentrációs táborban szolgált, eljött, hogy gyónjon nála, annak ellenére, hogy a német katonák gyóntatása szigorúan tilos volt a lengyel papok számára.
Rövid idő után felfedezték a katona "súlyos bűnét", és a gyóntatóját letartóztatták. Öt hónap igazi mártíromság után, amely alatt nem kímélték a hírhedt "bunker"-től sem, 1942. május 14-én kivégezték.
A helyi katonák között az a meggyőzés alakult ki, hogy Golda atya feláldozta az életét a gyónás szentségéért, és őrt álltak a teste mellett. Tehát Karol Golda atya a csatatéren halt meg, mint Krisztus jó katonája. Övezze tisztelet és béke a lelkének!
Pierluigi Cameroni SDB/Szaléziak.HU