Kongó - Luca Attanasio olasz nagykövet emlékére
2021-02-27 Szombat | #Aktuális | ARCHIVÁLT
elhunyt • megemlékezés •
Luca Attanasio olasz nagykövet, az őt kísérő Vittorio Iacovacci és sofőrje, Mustapha Milambo meggyilkolásának híre nagy visszhangot váltott ki Olaszországban és külföldön egyaránt. A nagykövet olyan személy volt, akit a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő egész olasz közösség ismert és becsült, és nemcsak hivatalos beosztása, hanem emberi és szakmai képességei miatt. Piero Gavioli atya, olasz szalézi misszionárius, akinek Kongó a második szülőföldje (ott dolgozik 55 éve), és aki Attanasióval találkozott alig két nappal a támadás előtt, szeretetteljes emlékezést kínál róla, néhány megfontolásra érdemes gondolattal együtt.
Többen írtak nekem ezekben az órákban, hogy írjak a terrorista támadásról, amely Luca Attanasio nagykövet, kísérője, Vittorio Iacovacci és a sofőr, Mustapha Milambo halálához vezetett.
Bukavuban élek, az információim mindenkinek hozzáférhetőek. Február 22-én, hétfőn 10 óra körül Gomától északra harminc kilométernyire ölték meg őket. Olvastam Carly Nzanzu Kasivita észak-kivui kormányzó nyilatkozatát, aki a kórházban beszélt a WFP igazgatóhelyettesével, Rocco Leonéval és a nagykövet sofőrjével. A WFP (World Food Program) járműveinek konvoját kevesebb mint 30 km-re Goma előtt támadták meg, a Rutshuru felé vezető úton - ahol a váltságdíjak miatt elkövetett emberrablások nagyon gyakoriak. A támadók, akik „kinyarwanda” nyelven beszéltek (az a régió egész területén használt nyelv) a konvoj hét tagját a bokorba vezették. A nagykövetet, testőrét és egy WFP-sofőrt a támadók megöltek, amikor lövöldözésre került sor közöttük és a parkőrök csoportja között, rendes katonák (FARDC) támogatásával. A másik négy túsznak abban a pillanatban sikerült elmenekülnie.
Normális esetben a Rutshuru úton lévő konvojokat kongói rendőrség kíséri, akik szerint nem figyelmeztették őket – ezt az állítást vitatta az olasz külügyminisztérium, tudtuk meg a médiától.
Az utolsó találkozás Luca Attanasióval, két nappal a támadás előtt
Február 20-án, szombaton Luca Attanasio megérkezett Gukából Bukavuba ugyanazzal a két WFP-autóval, amelyet az őt elkísérő Rocco Leone, a WFP nemzeti igazgatóhelyettese bocsátott rendelkezésére. A Gomától Bukavuba vezető úton (kb. 170 km szinte mind földút) megálltak, hogy meglátogassanak néhány WFP-projektet a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek számára (a Kongói Demokratikus Köztársaságban becslések szerint körülbelül 5 millió ember él, főleg nők és gyermekek, akiknek el kellett menekülniük a földjükről a számos fegyveres csoport elől).
16: 30-kor a nagykövet megbeszélést folytatott Bukavu kis olasz közösségével (többé-kevésbé 25 ember, szinte mind szerzetes és szerzetesnő) a misszionáriusok tartományi házában. Amióta nagykövet lett, Luca Attanasio évente legalább egyszer meglátogatja honfitársait. A konzul figyelemmel kíséri, kiknek kell megújítaniuk az útlevelet vagy a vezetői engedélyt, űrlapokat visz és ujjlenyomatokat vesz, hogy a Keleten lakó olaszoknak megspóroljon egy drága kinshasai utazást.
A nagykövet ezúttal is nagyon szívélyes volt, híreket hozott nekünk Kinshasáról (ahol őt és családját érintette a Covid-19), meghallgatta a mi híreinket, majd Rocco Leone, a WFP igazgatóhelyettese beszélt. Bemutatta Vittorio Iacovaccit, a személyes testőrét, aki megígérte, hogy konzuli képviseletet biztosít Gomában ... Aztán az ígérettel köszöntünk el, hogy legközelebb meglátogatja a szakiskolánakat... Másnap elindult Gomába, ahol meg akartót ismerkedni az olasz közösséggel. Úgy gondolom, hogy a hétfőn meglátogatott a WFP által támogatott más központokat Gomától északra.
Nehéz, de lehetséges békítés: a szaléziak hozzájárulása
Két szempontot hangsúlyoznék. Az olasz nagykövet meggyilkolása az újságok címoldalára került, de Észak- és Dél-Kivuban a fegyveres csoportok több száz embert ölnek meg évente. Sajnos ezt nem hozzák le a világhírek. Egy évvel ezelőtt Michelle Bachelet, az emberi jogok főbiztosa kijelentette, hogy a Kongó különböző régióiban uralkodó erőszak, pusztítás és félelem légköre miatt mintegy 5,5 millió kongóinak el kellett költöznie az országon belül, és legalábbis 922 000 ember menekült más afrikai országokba. Reméljük, hogy ez a merénylet arra készteti a hatóságokat, hogy intézkedéseket tegyenek régiónk és egész Kelet-Kongó megnyugtatására.
Különböző régiókban a fegyveres csoportok az ország belsejéből származó fiatalok közül toborozzák harcosaikat, akik nyomorúságban élnek és nincsenek kilátásaik a jövőre. Néhány évvel ezelőtt, amikor a gomai Don Bosco Ngangi Központban voltam, a tanárok sztrájkmozgalmat indítottak bérkövetelésekért. Néhány nagyfiú, akik a fegyveres csoportokban voltak, megfenyegették őket: ha nem engeditek, hogy tanuljunk, megyünk vissza az erdőbe. Kongó keleti része akkor fog megnyugodni, amikor az életfeltételek fejlődése elérhető lesz mindenki számára.
Luca Attanasio nagykövet nagyon érzékeny volt erre, és megölték, amikor a segélyezési és fejlesztési munkákat látogatta.
A maguk kis módján a Don Bosco Szaléziák Gomában, Bukavuban, Uvirában fogadják a sérülékeny gyermekeket a szakiskolákba, akiket egyébként a fegyveres csoportok vonzhatnának magukhoz. Állást és jövőt kínálunk számukra. ez a mi hozzájárulásunk a béke kiépítéséhez Kelet-Kongóban.
Az elmúlt napokban sok kongói, felnőtt és fiatal részvétét fejezte ki nekem, mint "az olasz nép képviselőjének". Együtt imádkoztunk a három meggyilkolt emberért és az erőszak összes többi áldozatáért hazánkban. És megújítottuk elkötelezettségünket, hogy a kiszolgáltatott helyzetű fiatalok oktatása révén Kongó rátalál az igazságosság és a béke útjára.
ANS – Bukavu/Szaléziak.HU
