Főoldal / Magyar Tartomány / Nyergesújfalu – „Legyél olyan, mint Don Bosco, ennél több nem kell”
Nyergesújfalu – „Legyél olyan, mint Don Bosco, ennél több nem kell”
2021-07-18 Vasárnap | #Magyar Tartomány | KIEMELT | ARCHIVÁLT
A szaléziak jóvoltából ismét egy örömteli esemény helyszíne volt a nyergesújfalui Szent Mihály-templom: július 16-án, Kármel-hegyi Boldogasszony napján Tóth Péter szalézi szerzetesnövendék letette szerzetesi örökfogadalmát Andrásfalvy János tartományfőnök kezébe és örökre elkötelezte magát Don Bosco Szalézi Társaságába.
Az amúgy is kiemelkedő eseményt még ünnepélyesebbé tette, hogy részt vett rajta mintegy 100 ministráns, akik a Péliföldszentkereszten éppen zajló szalézi ministránstáborból jöttek át az ünnepi szentmisére.
A jelöltet az óbudai szerzetesi közösség igazgatója, Sabu Joseph Putukulathil terjesztette fel az örökfogadalomra, majd a felemelő szertartást a tartományfőnök folytatta.
Először a Tóth családhoz és a Szalézi Családhoz, a ministránsakhoz, animátorokhoz, egybegyűltekhez fordult, majd felszólította Péter rendtársát: „Legyél te is Istené, a szalézi közösségé és a rádbízottaké – mondjuk, olyan, mint Don Bosco lenne ma. Ennél több nem kell. Megelégszünk ennyivel…” Hiszen mind, akik szalézi hivatást éreznek magukban, szeretnének a szent alapítóhoz hasonlítani.
Szent II. János Pál pápa szavait idézte a Vita Consecrata - a megszentelt életről szóló apostoli buzdításból, hogy van egy első Istennek szenteltség, a keresztség, a második pedig az örökfogadalommal való elköteleződés: „E második Istennek szenteltségnek mégis vannak sajátos vonásai az elsőhöz mérten, mert nem szükségszerűen következik belőle. Valójában ugyanis mindaz, aki Krisztusban új életre támadt, arra hivatott, hogy a Lélek ajándékából származó erővel valósítsa meg az életállapotának megfelelő tisztaságot, az Isten és az Egyház iránti engedelmességet, valamint az értelmes függetlenséget az anyagi javaktól, hiszen valamennyien életszentségre – a szeretet tökéletességére – kaptak meghívást. A keresztséghez azonban önmagában és természete szerint nem kapcsolódik a cölibátusra vagy a szüzességre szóló meghívás, sem a javak birtoklásáról való lemondás, sem az elöljáró iránti engedelmesség az evangéliumi tanácsok sajátos módján. Ezért e tanácsok vállalása különleges, nem mindenkinek szóló, isteni ajándékot tételez föl, amint ezt Jézus az önként vállalt cölibátus esetében ki is emelte (vö. Mt 19,10--12).”
„Egy különleges, személyre szóló, nem mindennapi isteni ajándékban részesültél! – mondta az elöljáró, majd így folytatta: - Don Bosco azt mondta, hogy a jócselekedet olyan, mint egy fának a gyümölcse, aki ellenben azt fogadalommal teszi, az a gyümölccsel együtt a fát is fölajánlja Istennek – tehát egy nagyon nagy plusz jót tud tenni az, aki fogadalommal kötelezi el magát a Jóistennek.” Hangsúlyozta, hogy egy nagyon nagy ajándékról van szó, a hivatásokat nagyon meg kell becsülnünk és felszólított mindenkit, hogy adjunk hálát értük a Jósitennek.
„Tudjuk tehát, hogy a szalézi szerzetesi hivatás személyre szóló meghívás, Istentől kapott ajándék, de mi ez a gyakorlatban? – tette fel a kérdést János atya. – Egyik összetevője mindenképpen az engedelmesség a Szentléleknek, aki a fiatalokhoz küld. Nagyon nagy, nagyszerű és különleges ajándék ez Istentől. A másik része, hogy a közösségekbe kapunk küldetést Krisztus követésére. Don Bosco azt mondta, hogy ha a testvéri szeretet olyan, amilyennek lennie kell, akkor egynek a java mindenkinek a java, egynek a baja mindenki baja – most, a Covid idején ezt megtapasztaltuk, hogy egynek a baja hamarosan mindenkinek a baja lett, de aztán megtapasztaltuk, hogy végül, hála Istennek, mindenkinek a java lett, az egészségesek tudták szolgálni a többieket és ez az időszak is a közösség épülésére vált.”
Az utóbbi években az örökfogadalmak mintegy jelzésképpen mindig egy-egy Szűz Mária-ünnepen voltak, ami jelzi a Szűzanya pártfogását a szalézi rend iránt.
Végül a családhoz fordulva, kiemelve, hogy a papi, szerzetesi hivatásokhoz mindig szüksége van a keresztény édesanya, a keresztény család támogatására. Megköszönte a Tóth szülők bőséges tanúságtételét, hiszen nem Péter az egyetlen a Tóth családban nevelkedő hét gyermek közül, aki a szerzetesi életet választotta: nővére, Krisztina Teréz a Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagja, öccse, Domonkos pedig a nyomdokaiban jár és szintén szalézi szerzetesi életre készül. Visszaemlékezett, hogy amikor ő szerzetes lett, mennyire aggódtak a szülei, de a tartományfőnök, Havasi atya megnyugtatta őket azzal, hogy Don Bosco azt mondta, ha valaki elmegy szerzetesnek, akkor a helyét Jézus veszi át a családban. „Érdemes tehát ezt a játszmát minden szülőnek lejátszani, ha Jézus lép be a családba… Tehát ne féljünk, kedves szülők, hogy Istennek adjuk gyermekünket, aki Istennek akarja szentelni magát” – hangsúlyozta.
Végül Szűz Mária és a szalézi szentek közbenjárását kérte a most örökfogadalmat tevő szerzetesért, majd a szertartás az örökfogadalom szövegével folytatódott.
A szentmise után az ünneplés a szomszédos szalézi középiskola ebédlőjében folytatódott, ahol a köszöntések és jókívánságok után szeretetlakomával vendégelték meg mindazokat, akik eljöttek, hogy együtt ünnepeljenek a szalézi szerzetesekkel.
Tóth Péter március 8-án született Budapesten, hétgyermekes családban növenkedett. Egy testvére szalézi kispap, nővére a Szent Ferenc Kisnővrei szerzetesi közösség tagja.
2013-ban érettségizett a Szentendrei Ferences Gimnáziumban.
Pesthidegkúton a Don Bosco Oratóriumban volt első mélyebb kapcsolata a szalézi lelkiséggel, emellett családi lelkivezetője Peisch Ferenc szalézi atya volt, aki szülőföldjének plébániáján tevékenykedett, mielőtt visszatérhetett a szalézi rendbe.
A tartományi szalézi programokon ismerkedett meg jobban a szalézi szerzetesekkel, ezért érettségi után felvételét kérte a rendbe.
Jelölt idejét Szombathelyen és Kazincbarcikán végezte, majd a novíciátust a Róma melletti Genzano Nemzetközi Szalézi Novíciátusban töltötte 2014-2015 szeptembere között, itt tette le első szerzetesi fogadalmát.
Filozófiai tanulmányait Rómában a Szalézi Pápai Egyetemen végezte, miközben a Szent Tarciziusz rendházban élt a Szent Kallixtusz Katakombák földjén.
2017 szeptemberétől Kazincbarcikán töltötte gyakorlati éveit a Don Bosco Szakiskolában és az oratóriumban tevékenykedve.
2019 szeptemberében az óbudai Szent Alajos rendházba került, hogy megkezdje teológiai tanulmányait a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Az elmúlt tanévben a nyergesújfalui oratóriumban segítette a szalézi munkát.
Szaléziak.HU
