Főoldal / Szalézi világ / Olaszország – A mélységes miszticizmus a szalézi életben
Olaszország – A mélységes miszticizmus a szalézi életben
2025-02-18 Kedd | #Szalézi világ
29.EK • lelkigyakorlat •
„Kedves rendtársaim, lelkigyakorlatunk témájául szalézi életünk miszticizmusának perspektíváját választottam. Valójában ott találjuk Don Bosco apostoli tervét, amelyet meg vagyunk hívva, hogy magunkévá tegyük, és ott rejlik teljes karizmatikus identitásunk” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg P. Pascual Chávez, emeritus rendfőnök a 29. Egyetemes Káptalan résztvevőinek tartott lelkigyakorlatot. Őt bízták meg az elmélkedések vezetésével, amelyek három napon keresztül segítenek a résztvevőknek elgondolkodni és felkészülni a meghozandó döntésekre.
A második nap délelőttje és délutánja a hallgatásnak és az elmélkedésnek volt szentelve, amelyet az Eucharisztikus ünnepség is gazdagított, amelyet Eunan McDonnell atya, az írországi Szent Patrick tartomány elöljárója vezetett.
Chávez atya elmélkedése során emlékeztette a résztvevőket: „Szalézi megszentelt életünk egy olyan út, amely Jézus szeretetével kezdődik, aki ránk szegezte tekintetét, szeretett minket, elhívott és megragadott. Ez azt jelenti, hogy egész megszentelt életünket a szeretet jellemzi, és ennek jegyében kell élnünk. Nem lehet öröm nélkül megélni, még a megpróbáltatások és nehézségek pillanataiban sem. Innen árad a megszentelt élet derűje, ragyogása és gyümölcsözősége, amely magával ragadóvá teszi azt.”
„Ez a tudatosság – fejtette ki Chávez atya -, az alapja annak a szalézinak, aki a fiataloknak szenteli magát, segíti őket a világ bűnei által okozott szenvedések leküzdésében. „A fiatalok, különösen a legszegényebbek, a rászorulók és a veszélyeztetettek érdekében végzett misszió iránti teljes odaadás a legkonkrétabb módja annak, hogy Krisztust követve megéljük a keresztény szeretetet. Ez a szeretet mindig önmegtagadással jár, és időnként kiváltja »a világ gyűlöletét«. Az eucharisztikus ünneplés alatt McDonnell atya elmélkedést ajánlott fel az evangéliumról, hangsúlyozva, hogy szemléletváltásra van szükség, hogy közelebb kerüljünk Isten látásmódjához. Meg kell tanulnunk átmenni a túlsó partra, mert az Ő gondolatai nem a mi gondolataink, az Ő ötletei nem a mi ötleteink." Ezután lelkiismereti vizsgálatra hívta a küldötteket: „Vajon a stratégiánk valóban Isten akarata, vagy a farizeusokhoz hasonlóan mi is megpróbáljuk Istent a saját elvárásainkhoz igazítani?” P. McDonnell megosztotta egy személyes tapasztalatát is, amely segített neki túllépni a pusztán emberi szemléleten, és jobban megérteni, hogy szükség van az Istenbe vetett bizalomra. Miközben a szélfútta tengerparton imádkozott, egy kutyát figyelt meg, aki a széllel szemben szaladt, és a sirályokat, akik átengedték magukat a légáramlatoknak. "Bizonyos elvárásokkal léphetünk be ebbe az Egyetemes Káptalanba, de engednünk kell magunkat, hogy Isten meglepjen minket, bízva az Ő vezetésében."
ANS-Torinó/Szaléziak.HU
