Főoldal / Szalézi világ / Segítő Szűz Mária kilenced - 9. nap, témája: az örömteli szalézi lelkiség
Segítő Szűz Mária kilenced - 9. nap, témája: az örömteli szalézi lelkiség
2022-05-23 Hétfő | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Szűz Mária, örömünk oka! Hallgasd szívünk örömét! Annyira szükségünk van az örömre ebben a világban, amely csak az egyszerű szórakozást űzi. Mária az örömünk oka, mert számára mindig Isten akaratának teljesítése volt az elsődleges.
Alkalmazás
A gyermek nézőpontjából
Nem is olyan régen egy gazda jelent meg egy kolostor ajtajában egy fürt szőlővel.
- Portás testvér - mondta a gazda -, tudod, kinek akarom odaadni ezt a szőlőfürtöt? A legjobbat a szőlőmben? Neked!
A portás testvér elpirult az örömtől.
– Tényleg nekem akarod adni?
– Igen, mert mindig barátságos voltál velem és segítettél, amikor megkértelek. Szeretném, ha ez a szőlőfürt egy kis örömöt okozna neked.
A portás testvér egy jól látható helyre tette a szőlőfürtöt, és egész délelőtt nézte. Valóban csodálatos szőlőfürt volt! Aztán hirtelen egy ötlete támadt:
– Miért ne vinném el ezt az apátnak, hogy neki is legyen valami öröme?
És elvitte az apáthoz. Az apát nagyon megörült neki, de aztán eszébe jutott, hogy a kolostorban van egy idős beteg testvér, és azt gondolta:
– Elviszem neki a szőlőfürtöt, hogy egy kicsit jobb legyen a hangulata.
És így a szőlőfürt ismét útra kelt. De nem kellett sokáig a beteg testvér cellájában maradnia, aki úgy gondolta, hogy a szőlő örömet okoz majd a szakács testvérnek, aki a tűzhely fölött izzadva töltötte napjait, és elküldte neki a legfinomabb falatokat. De a szakács testvér odaadta a szőlőfürtöt a sekrestyés testvérnek, aki elhozta a legfiatalabb testvérnek a kolostorban, aki elhozta egy másiknak, aki úgy gondolta, hogy jó lenne odaadni valaki másnak, aki érdemesebb rá.
Így a szőlőfürt egyik testvértől a másikhoz vándorolt, amíg végül visszakerült a portás testvérhez.
És a kör bezárult. Az öröm köre.
A rendfőnök kommentárja
Ferenc pápa április 3-án a következő szavakkal fordult a máltai fiatalokhoz:
„Kedves fiatal barátaim, hadd osszam meg veletek az élet legszebb dolgát. Tudjátok, mi az? Annak az öröme, amikor eltékozoljuk magunkat a szeretetben, mely szabaddá tesz minket. Ám ennek az örömnek neve is van: Jézus”.
Ebben a névben benne van annak az oka is, hogy Máriának az „örömünk oka” címet adjuk.
Mindenekelőtt azért, mert engedelmes anyaságával világra hozta az Úr Jézust, és ezzel visszaadta nekünk „azt az örömet, amit Éva elvett tőlünk”, majd azért, mert ő az első, aki az ajándék stílusában élt.
Ő tanúja az Egyház és a magunk számára Jézus azon szavainak igazságáról, hogy: "Nagyobb öröm adni, mint kapni."
Mária a szemléltető példa, a konkrét tanúbizonyság arról, hogy azoknak, akik elfogadják az Úr hívását, a meghívást a szeretetre, a szívük megtelik örömmel.
De nem csak az. Mária kapcsolatai az emberekkel is – emlékeztet bennünket az evangélium – örömet, derűt keltenek: mint Mária látogatása Erzsébetnél, mint a kánai esküvő. És Máriának ez az öröme árad szét a szentek szívében és a jelenésekben is, ahol a Máriával való találkozás soha nem félelmet, hanem mindig derűt, családiasságot szül: testvériséget épít.
Szalézi referencia
Sok fiú az Oratóriumban magában hordozta a bizonytalanság, az önbecsülés hiánya, a nagy szeretetéhség és az azonosulásra alkalmas modellek utáni vágyakozás jeleit.
A szeretetnek ez a krónikus hiánya a családban kereshető, amelyben megszülettek. És pontosan emiatt a tény, hogy Don Bosco apaként volt jelen közöttük, személye mágnesként működött a fiúknál: akikre rábukkant, azonnal a gyermekei lettek. Követték, kísérték, majdnem „vadásztak” rá, ahogy ő maga írta:
„Az Oratóriumból való elindulás egészen rendkívüli jelenet volt. Amikor a gyerekek kijöttek a templomból, vagy százszor jó éjszakát kívántak egymásnak, de egyiknek se akaródzott elszakadni a többiektől. Nem győztem mondogatni nekik:
- Indulás hazafelé, későre jár, otthon a szüleitek már várnak titeket.
Hiába. Engednem kellett, hogy körém gyűljenek; a hat legerősebb összefonta a karját, amire, akár egy trónra, kénytelen voltam felülni. Akkor aztán felsorakoztak, és ezen a karokból font emelvényen – ami magasabbra emeltek a legmagasabb szobroknál is - cipelve Don Boscót énekelve, kacagva, kurjongatva vonultak a körútig, amit közönségesen csak Rondónak hívtak. Ott elénekeltünk még néhány dicsőítést, legvégül a Mindig áldott legyen kezdetű ünnepi éneket. Akkor a hirtelen beállt mély csendben végre jó estét és sikeres hetet kívántam nekik. Mindenki olyan hangosan válaszolt jó estét, ahogy a torkán kifért. Akkor aztán leszálltam a trónomról; majd ki-ki visszatért családja kebelére, a nagyobbacskák közül néhányan pedig egészen hazáig kísértek engem, aki már alig álltam a lábamon a fáradtságtól.”
Tanúságtétel a szalézi világból
Szalézi munkatárs Spanyolországból
Üdvözletem az egész Szalézi Családnak, akik együtt imádkozzák ezt a kilencedet! A nevem Roger Del Nido, és én vagyok a spanyol Segítő Szűz Mária Tartomány szalézi munkatársainak koordinátora.
Gyerekkorom óta meggyőződéses híve vagyok Máriának, a Keresztények Segítségének. Anyám volt az, aki a Boldogságos Szűz iránti szeretetben nevelt fel. Mária táplálja azt a létfontosságú örömöt és boldogságot, amely a szívemből árad.
Olyan időket élünk, amikor a világ szenved. A háborúk találkoznak az elválasztó falakkal és a szögesdróttal. A rasszizmus és az idegengyűlölet térnyerésének lehetünk tanúi, amelyek hatására a gyűlölet nő társadalmunkban. Ezekkel az eseményekkel szemben az ellenállás legjobb formája az átalakuló szív öröméből fakadó szalézi lelkiségünk. Létfontosságú optimizmusunk segít, hogy minden nap boldogan éljünk a jövő reményében. A testvériség arra késztet bennünket, hogy másokkal együtt éljünk, megosztva a munkahelyi családot és az apostolkodást. Ez a szolgálat szellemisége, és minden bizonnyal egy máriás lelkiség, amely Máriára, mint Jézus követőjére tekint.
Ahogy a Szalézi Család önazonossági chartája mondja, az öröm nekünk, keresztényeknek és szaléziaknak nem egy jelentéktelen érzés, hanem egy mély ajándék, hiszen az öröm nem múló érzés, hanem belső erő, amely képes ellenállni az élet nehézségeinek. Lelkiségünk ezen jelei az azonosság jelei. Ferenc pápa azt mondta, hogy nem azért van szükségünk mosolygó keresztényekre, mert könnyelműen veszik a dolgokat, hanem azért, mert el vannak telve Isten örömével, mert hisznek a szeretetben, és azért élnek, hogy szolgáljanak.
A mi Don Boscónk is azt mondta, hogy a szentség abban áll, hogy mindig vidámak legyünk. Mazzarello anya arra hívta a nővéreket, hogy legyenek mindig vidámak, mert ez az Urat nagyon szerető szív jele.
Akkor miért aggódnak egyes keresztények?
Négy éve, ahogy szolgálom az egyesületet a tartományi tanácsban, és sok éve önkéntes szociális munkásként a sevillai Segítő Szűz Mária műben, és azt tapasztaltam, hogy az öröm és a barátságos arc a szolgálatot a szentség spiritualitásának mély tapasztalatává teszi.
Szeretnélek meghívni benneteket, hogy a novena napjaira csatlakozzatok a húsvéti öröm forradalmához: ébredjetek nevetve és adjatok hálát Istennek az új napért, mosolygó családként, ahogy Mária mosolygott. Mosolyogjatok a munkahelyen, a templomban, a fiatalokkal, az idősekkel… Minden alkalommal, amikor ezt teszitek, helyreállítjátok a körülötted élők életét. Mosolygó arccal reményt vetsz! Ezt tapasztaltam minden egyes alkalommal, amikor a kápolnában meglátogattam a Segítő Szűzanyát.
Imádság – ráhagyatkozás Máriára
Fogadj be minket köpenyed alá, ó Anyánk, és add, hogy mi is érezzük azt az örömöt, amely betöltötte életedet! Segíts megértenünk, hogy ez az öröm jele a Feltámadott Lelke jelenlétének.
Segíts, hogy igazi örömet érezzünk, nem csak az egyszerű szórakozást, hanem azt az örömet, ami abban gyökerezik, hogy a gyermekeid vagyunk, a béke és a remény hírnökei egy olyan világban, amely gyakran elfelejti az örömet. Ehelyett emlékezzünk mi is, örvendezve arra az Örömhírre, amit az angyal mondott a pásztoroknak a szent éjszakán és az asszonyoknak a feltámadás reggelén!
Mária, Keresztények Segítsége, könyörögj érettünk!
Szaléziak.HU
