Napjaink első számú beszédtémája a koronavírus. Kevesen tudják viszont, hogy az Egyháznak van egy viszonylag kevéssé ismert szentje – Szent Corona (vagy Korona / Stephania), aki körülbelül Kr. u. 160-ban Egyiptomban vagy Szíriában született, és aki 16 évesen szenvedett vértanúhalált apjával, Sziénai Szent Viktorral együtt. Más források szerint Szent Viktor nem az apja, hanem a férje volt.
Coronát azért fogták el, mert azokat az embereket, akiket hitükért megkínoztak, vigasztalni próbálta. Halála nagyon kegyetlen volt: két meghajlított pálmához kötözték, melyek szétválva kettészakították a testét. A katolikus Egyház május 4-én emlékezik meg a fiatal szentről.
Szent Coronát elsősorban Ausztriában, Bajorországban és Csehországban tisztelik. Ezekben az országokban kegytemplomai is vannak: például Schöpfl-ben, Wechsel-ben, Staudach és Handlab mellett.
Bécsben is ismerték és tisztelték Szent Coronát; az osztrák pénzegységet 1924-ig az ő neve után nevezték „Krone”, azaz koronának. Nagy Károly császár olyannyira tisztelte, hogy relikviáit Aachenbe vitette, és a szentet az aacheni Mária-kolostor egyik védasszonyává nevezte ki.
És befejezésül valami meglepő: Szent Corona a kincskeresők védőszentje, és járványok és nagy viharok ellen is őt hívják segítségül. Ezen kívül még a hitben való állhatatosságban és a pénzügyekben is illetékes.
Szent Corona, járványok elleni oltalmazónk – könyörögj érettünk és szeretteinkért!
kath.net/delhir.info/Szaléziak.HU
