Főoldal / Szalézi világ / Szent Luigi Versiglia püspök és Callisto Caravario szalézi vértanúk ünnepe
Szent Luigi Versiglia püspök és Callisto Caravario szalézi vértanúk ünnepe
2019-02-25 Hétfő | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
szent • vértanú • megemlékezés •
Az első szalézi vértanúkról, Szent Luigi Versiglia szalézi püspökről és Szent Callisto Caravario szalézi szerzetes papról február 25-én emlékezik meg a Szalézi Család, akik 1930-ban együtt szenvedtek vértanúságot Kínában.
Szent Luigi Versiglia püspök (1873-1930) volt az, aki a szalézi jelenlétet megalapozta a távoli Kínában. Utolsó levelében, amelyet a kármelita nővérek firenzei elöljárójának írt néhány héttel a halála előtt, így fogalmaz: „…emeljük föl a szívünket, feledkezzünk meg önmagunkról és beszéljünk többet Istenről, olyan módon, hogy jobban szolgáljuk, többet vigasztaljunk, mint amennyire szükséges, olyan módon, hogy keressük a lelkeket. Ti, nővérek, könnyebben beszélhettek Jézus szeretetének kifinomultságáról, mint mi, de talán mi beszélhetünk nektek a sok lélek nyomorúságáról, akik távol élnek Istentől, és arról, hogy szükségük van rá, hogy hozzá vezessék őket; ha jobban érzitek Isten szeretetét, jobban érezni fogjátok a késztetést a buzgóságra.”
Szent Callisto Caravario (1903-1930), szalézi protomártír, amikor 1924-ben átvette a missziós keresztet, így imádkozott: " Uram, nem kívántam, hogy a keresztem könnyű legyen, sem fényes, legyen úgy, ahogy Te akarod... Csak arra kérlek, hogy készséggel hordozni tudjam."
Luigi Versiglia 1873. június 5-én született. Tizenkét évesen, még Don Bosco idejében került a torinói oratóriumba. A szaléziak olyan nagy hatást tettek rá, hogy felvételét kérte a rendbe. A római Gergely Egyetemen végezte tanulmányait, pappá szentelése után pedig a szalézi novíciusok elöljárója lett Genzano di Romában. 1906-ban Kínába utazott, ő lett a rend ottani missziójának vezetője. Fáradhatatlanul dolgozott, számos árvaházat, iskolát, idősotthont és szemináriumot alapított.
1920-ban szentelték püspökké, és a pápa kinevezte a shaoguani egyházmegye apostoli helynökévé. Akkoriban politikai konfliktusok és társadalmi feszültségek nehezítették a missziós munkát. Nagy bölcsességgel és szeretettel, személyválogatás nélkül segített az embereknek, így idővel a nem katolikusok is tisztelni kezdték.
Callisto Caravario munkáscsalád gyermekeként született 1903. június 18-án. Csendes, visszahúzúdó fiú volt, aki többre értékelte a magányt a játéknál, és szívesen segített édesanyjának a házimunkában. A szaléziak torinói iskolájában tanult, és már korán kitűnt kortársai közül azzal, hogy – Don Bosco lelkiségéhez méltón – behívta a templomba az utcagyerekeket. Tizenöt évesen döntött úgy, hogy belép a rendbe és pap lesz.
1921-ben találkozott Luigi Versiglia püspökkel, aki elhívta magával Kínába, és két évvel később csatlakozott is a távol-keleti misszióhoz. Nehéz évek következtek Callisto Caravario számára. Keservesen tanulta meg a kínai nyelvet, és nehezen illeszkedett be, ráadásul polgárháború tört ki. 1926-ban a kommunista hadsereg elrendelte, hogy minden katolikus pap hagyja el az országot. A szaléziak egy indonéz szigetre menekültek, ahonnan 1927-ben térhettek vissza Kínába, bár a polgárháború még mindig tartott. Callisto pappá szentelése is késett a zűrzavaros helyzet miatt. Végül 1929-ben szentelték pappá.
1930-ban Luigi Versiglia lelkipásztori látogatásra érkezett abba a missziós kerületbe, ahol Callisto Caravario szolgálatot teljesített. Egy keresztény közösséget akartak felkeresni a polgárháború sújtotta Kuangtung tartományban. Heten szálltak hajóra: rajtuk kívül két fiatal tanár, két nővér és egy hitoktató. Shaoguan város közelében kommunista kalózok állították meg őket, és pénzt követeltek a területükön való áthaladásért. Eleinte próbálták eltitkolni, hogy misszionáriusok, mert a kommunisták sokszor pusztán gyűlöletből megölték a keresztényeket. Ám hamar kiderült az igazság, ráadásul amikor a támadók rájöttek, hogy nők is vannak a hajón, el akarták rabolni őket. Luigi Versiglia és Callisto Caravario felajánlották önmagukat a kalózoknak, ha a többieket nem bántják. A két szalézi papot megverték, majd az erdőben lelőtték. Február 25-én bekövetkezett halálukról a többiek adtak hírt, miután néhány nap múlva szabadon engedték őket.
A két szalézi szerzetest II. János Pál pápa avatta szentté 2000-ben.
Don Pierluigi Cameroni SDB/Magyar Kurír/Szaléziak.HU
