Főoldal / Szalézi világ / Szudán – A szaléziak az emberekkel maradnak a vészhelyzet idején
Szudán – A szaléziak az emberekkel maradnak a vészhelyzet idején
2023-05-31 Szerda | #Szalézi világ
Szudánban másfél hónapja dúl a belső háború, amelyet az ország vezető hatóságai közötti rivalizálás váltott ki. Az eredmény az egész lakosság szenvedése. Az első 45 nap során már 1,3 millió ember kényszerült menekülésre.
Amikor az első bombák felrobbantak, az épület, ahol a kartúmi szalézi misszionáriusok élnek, félúton találta magát a két front között. „Mindenki megdöbbenésére április 15-én, szombaton lövések és heves fegyverropogás hallatszott” – mondta a létesítmény igazgatója, Jacob Thelekkadan atya. Egy bomba a Szent József Szakiskola műhelyében esett le, szerencsére akkor, amikor a diákok máshol voltak. Ez szinte csoda volt, tekintve, hogy szombatonként, az iszlám előírásai szerint a pénteki ima után ismét megtelnek a tantermek.” Aztán újabbak zuhantak le, nem okozva személyi sérülést. A gyerekek kimentése után a szerzetesek azonnal bevezették a segélyszolgálatot azoknak a családoknak, akik még aznap elkezdtek védelmet és élelmezési segítséget kérni, illetve esetenként átmeneti kórházi kezelést is.
Szudánban mindenki tartós tűzszünetet akar az élelmiszerellátás pótlására, a víz- és energiahálózatok helyreállítására, a humanitárius folyosók megnyitására, hogy megvédjék a lakosságot a két – egyenlő létszámmal és erőforrásokkal rendelkező – hadsereg közötti fegyveres konfrontációtól, amit helytelen „polgárháborúnak” nevezni, hiszen nem a lakosság harcol, hanem csak a két egymással versengő vezető.
De most emberek százezrei menekülnek: gondoljunk csak bele, mit jelent a szomszédos országok számára a mindenüktől megfosztott, testvérgyilkosságoktól rettegő családok százezreinek beözönlése. Egyiptom, Dél-Szudán, Csád, Etiópia, a Közép-afrikai Köztársaság és Líbia a célállomásuk, és mindegyiket a közelség alapján választották, de abban a reményben is, hogy ott befogadják őket. Ezek a tömegek növelik a menekültek ijesztő számát Afrikában, azon a kontinensen, ahol minden idők legjelentősebb migrációja zajlik, többek között éghajlati okokból is.
A szaléziak úgy döntöttek, hogy Kartúmban és El-Obeidben maradnak, ahol nagyra értékelik őket, mert képesek kiképezni azokat a fiatalokat, akiknek a munkájára Szudánnak szüksége van a gazdasági fejlődéshez. A muszlim családok gyermekei számára két szakképző iskola is elérhető, az ország közintézményei ezzel tisztában vannak és tiszteletben tartják ezt a tényt.
A szalézi jelenlét kezdete ebben az Etiópia és Egyiptom között fekvő országban több mint 40 éves múltra tekint vissza, és a kölcsönös bizalom növekedése jellemezte. Amikor Václav Klement atyának 2022 áprilisában, jelentős vízum- és bürokratikus erőfeszítések után a rendfőnök által kiküldött rendkívüli vizitátorként sikerült bejutnia az országba, találkozhatott tizenhárom rendtársával 3 közösségben: egy 25 000 hívőt és 8 plébániai általános iskolát kiszolgáló plébániával, valamint két szakképző központtal, városonként eggyel, amelyek mintegy 800 fiatalt fogadnak be.
A Don Bosco fiai által megvalósított csoda ma abban a bátorságban válik valósággá, hogy úgy döntöttek, hogy nem szállnak fel azokra a konvojokra, amelyek külföldi szervezetek személyzetét szállítják a szomszédos Dzsibutiba, hogy felszálljanak a hazatérő repülőgépekre. Ők továbbra is Kartúmban és El-Obeidben maradnak, hogy egyházközségükkel és munkatársaikkal együtt osztozzanak az új, nehéz mindennapokban, hogy táplálják a béke reményét.
És ahogy a háború sújtotta Ukrajnából menekülők nyitott ajtókra találtak a szomszédos országokban lévő szalézi házakban, úgy a szudániak is találnak más szaléziakat, akik készen állnak arra, hogy befogadják őket egyes helyeken, ahová országukból elmenekülnek. Ilyen például a dél-szudáni Juba, ahol a Don Bosco fiai jelen vannak és egy menekülttáborban tevékenykednek.
„Imádkozzunk, hogy a józan ész győzedelmeskedjen mindkét oldalon” – írja Michael Didi Agdum Mangoria kartúmi érsek. Don Bosco fiai az ő oldalán marad annak jeleként, hogy csodákban lehet reménykedni.
ANS-Kartúm/Szaléziak.HU
