Kezdetét vette a megszentelt élet éve
2014-11-30 Vasárnap | #Egyház | ARCHIVÁLT
A szerzetesek és a megszentelt életet más formában választók által megélt evangéliumi tanácsok, a szegénység, a szüzesség és az engedelmesség olyan jelek, amelyek irányt mutatnak az emberiség életének – mondta Erdő Péter a Szent István-bazilikában november 30-án bemutatott szentmisén.
Az advent első vasárnapján bemutatott szentmisén, mely a Ferenc pápa által a világegyház számára meghirdetett tematikus év magyarországi megnyitása volt, jelen voltak a Magyarországon működő szerzetesrendek és a megszentelt életet élők más közösségeinek képviselői. Erdő Péter bíborossal koncelebrált Peter Turkson, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa elnöke, aki a hétvégén zajlott „Értékek Értéke” című, az üzleti élet vezetőinek elkötelezett, keresztény szellemű munkájáról szóló konferenciára érkezett Budapestre.
Erdő Péter a kezdődő advent kapcsán arról beszélt: fel kell ismernünk, hogy szükségünk van Isten irgalmára, ekkor tudjuk megélni a karácsonyt is úgy, mint a bűntől megszabadító Isten irgalmának ünnepét. Erre pedig nemcsak egyéni bűneink miatt van szükség, hanem azért is, mert „van egy nagy, világtörténelmi bűn, amit az emberiség görget magával, és ami elhatalmasodni látszik rajta”.
A gazdasági életben is sokszor azt érezzük, hogy a bűn struktúrái uralkodnak az emberiség felett, hogy más irányba sodor az elvont gazdasági észszerűség, mint amerre az ember méltósága és szükségletei érdekében haladnunk kellene – tette hozzá a főpásztor, aki Ferenc pápának az Európai Parlamentben elmondott beszédére is utalva hozzátette, hogy ezektől a társadalmi méretű bűnökből is egyedül az irgalmas Isten tudja kiszabadítani az emberiséget.
Az evangéliumi tanácsok vállalásával megszentelt élet esztendejének témájára áttérve Erdő Péter hangsúlyozta, a szegénység, a szüzesség és az engedelmesség olyan jelek, amelyek irányt mutatnak az emberiség életének. Ezek olyan világító fények, amelyek a mindennapi élet zűrzavarán túlról, a túlsó partról, Isten békéjének és dicsőségének világából ragyognak. A bíboros egyúttal kiemelte: az egyház egy és egyetlen, így tehát a szerzetesek élete és munkája szerves részét alkotja a helyi egyházak és a világegyház életének.
A szerzetesi hivatás nem valamilyen részleges érték kizárólagos követése, hanem tanúságtétel a végső, nagy és egyetemes egységről és harmóniáról: Isten szeretetéről és feltétlen uralmáról életünk és az egész világmindenség felett – hangsúlyozta a főpásztor.
A keresztény szerzetesség különösen szoros kapcsolatot jelent a történeti Jézus Krisztussal, aki az Atya iránti engedelmességből adta életét, aki szegénységben élt, és szerette – nem csak segítette, hanem szerette – a szegényeket, és aki minden hiteles történelmi forrás tanúsága szerint tisztaságban élt – fogalmazott Erdő Péter. – Ezért a keresztény tisztaság eszménye nem pusztán valamilyen aszketikus elmélet, hanem magának Jézus Krisztusnak a követése.
A bíboros a megszentelt életet élők magyarországi körülményeit röviden felvázolva beszélt arról, milyen nehézségekkel szembesültek a szerzetesrendek a kommunista időkben, s hogy azóta tovább csökkent a szerzetesek száma. Kiemelte, nekik is szól Ferenc pápa minden hívőnek szánt útmutatása, hogy menjenek el a perifériákra.
„Lehet szó a társadalom perifériájáról, a leszakadtakról és a legszegényebbekről. De lehet szó földrajzi értelemben is a peremkerületekről. Akár az ország hátrányos helyzetű vidékeit, akár Budapest perifériáit tekintjük, valódi szükség van a jelenlétünkre” – figyelmeztetett a főpásztor, majd tiszteletét fejezte ki azoknak, akik ezt ma is megteszik.
A szentbeszédet követően Erdő Péter bíboros meggyújtotta a tematikus esztendőt jelképező gyertyát, és ezzel megnyitotta a megszentelt élet évét. A szerzetesközösségek és más megszentelt életet élő közösségek vezetői az erről a gyertyáról meggyújtott gyertyákkal vonultak a szertartás végi körmenetben a kereszt mögött.
A szentmise végén Labancz Zsolt, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke elmondta, a szerzetesek szeretnék, ha hivatásuk egyre teljesebb megéléséhez vezetne ez az év, és másokat is hitük megerősödéséhez segítene hozzá.
A 2016. február 2-ig tartó megszentelt élet évében három kiemelt programra kerül sor, mondta Ulrik M. Monika SSND, az év koordinátora a megnyitó szentmisét követő sajtótájékoztatón.
2015. április 25-én rendezik meg a megszentelt életet élők találkozóját és zarándoklatát Mátraverebély-Szentkúton hivatásuk közös megünneplése céljából.
2015. szeptember 18-19-én Budapesten egy több ezer embert megszólító, szabadtéri rendezvény formájában – amely a Szerzetesek Tere nevet fogja viselni –, mutatkoznak be a magyarországi szerzetesrendek, színes, izgalmas és változatos programok, műhelyek és személyes találkozások keretében.
2015. november 14-én konferenciát rendeznek a Sapientia Nap keretében, melynek fő témakörei a következők lesznek: A szerzetesi élet teológiája; Az egyén és közösség; Merre hívja ma a Lélek a szerzetességet?
Az országos, kiemelt rendezvényeken túl az egész év során egyházmegyei szintű, több rend közös szervezésében történő és az egyes rendek saját keretein belül is zajló események várhatók, amelynek részleteiről a megszentelt élet éve honlapján, a Szerzetesek.hu honlapon tájékoztatnak.
Forrás: Magyar Kurír
Erdő Péter: a szerzetesi hivatás tanúságtétel
A szerzetesi hivatás tanúságtétel Isten szeretetéről és feltétlen uralmáról életünk és az egész világmindenség felett - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a vasárnap Budapesten tartott szentmisén.
Ezért a keresztény tisztaság eszménye nem pusztán valamilyen aszketikus elmélet - hangsúlyozta a bíboros -, hanem magának Jézus Krisztusnak a követése. A Krisztus iránti szeretet pedig az egész világ iránt érzett szeretetet és felelősséget jelent.
Erdő Péter kitért arra is, hogy a volt szocialista országokban, köztük Magyarországon az egyház sok évtizeden át élt üldöztetésben, és ezt megszenvedték a szerzetesközösségek is. Nem csoda - mutatott rá -, hogy csak minden harmadik magyar szerzetes élte meg a rendszerváltozást, a szerzetesközösségek engedélyezését.
Azóta a szerzetesek száma tovább csökkent, méghozzá gyors ütemben - mondta a bíboros, hozzátéve, ugyanakkor vannak biztató jelek is, például az új szerzetesközösségek megjelenése Magyarországon, valamint hogy egyik-másik régi közösségben is feltűntek a megújulás, a fiatalodás jelei.
Erdő Péter felidézte Ferenc pápa útmutatását, aki minden hívőt, de a papokat, szerzeteseket különösen is arra kérte, hogy "menjenek a perifériákra".
Legyen szó akár az ország hátrányos helyzetű vidékeiről, akár Budapest perifériáiról, valódi szükség van a szerzetesek jelenlétére - hangsúlyozta a bíboros.
Prédikációjában Erdő Péter beszélt arról is, hogy ezen a vasárnapon kezdődik advent, a Krisztusra várakozás ideje. "Krisztusban Isten irgalmassága jött el hozzánk" - mondta.
A bíboros úgy fogalmazott: "Isten örök szeretete, ha belép az időbe, ha belép a mi földi világunkba, szükségképpen mint irgalom nyilatkozik meg. Irgalom, vagyis megbocsátó, segítő szeretet, amely különösen a betegek, a megfáradtak, a tehetetlenek, a kicsik, az elnyomottak és főleg a bűnösök iránt fogékony."
Karácsony Isten irgalmának az ünnepe. "Erre készülve rá kell ébrednünk: szükségünk van az irgalomra" - hangsúlyozta Erdő Péter.
A budapesti Szent István-bazilikában tartott szentmisét Erdő Péter az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnökével, Peter Turkson bíborossal együtt mutatta be. A szertartáson részt vettek a Magyarországon működő szerzetesközösségek és apostoli társaságok vezetői, képviselői.
