Főoldal / Szalézi világ / Olaszország - Az új missziós kereszt
Olaszország - Az új missziós kereszt
2016-09-29 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Az idei Szalézi Missziós Expedíció résztvevői új missziós keresztet vehettek át a szalézi rendfőnöktől. Hagyományteremtő céllal készítették, hogy ezentúl ez legyen az a kereszt, amit a misszionáriusok minden évben küldetésük kezdetén kapnak. Rövid leírást közlünk az új missziós kereszt különböző elemeiről és jelentésükről:
- A kereszt: az első erőteljes jelkép maga a kereszt. A kereszt elfogadása sok érzelmet és szellemi kihívást fejez ki. A misszionárius életének középpontja Krisztus személyében, a keresztre feszített Krisztusban van. Ez azt jelenti, hogy a misszionárius előbb megkapja, majd átadja a kereszt nagy tanítását: az Atya végtelen szeretetét, aki a legjobbat adja magából, a Fiát; a végsőkig tartó szeretetet, amely engedelmes és nagyvonalú az önátadásban az emberiség üdvösségéért az Atya akarata szerint.
- A küldetés és a kereszt: a hagyományos misszionárius ikonográfiában a misszionáriust úgy ábrázolják, amint felmutatja a keresztet az embereknek. Ez a gesztus, ami egyeseknek talán egy kicsit naivnak tűnhet, azt jelképezi, hogy számunkra, szaléziak számára „legkimagaslóbb
tudományunk Jézus Krisztus megismerése, legmélységesebb örömünk pedig az, hogy hirdessük mindenkinek az ő titkának kimeríthetetlen gazdagságát.” (ASZ 34)
- A jó pásztor: a szalézi karizma szerint a keresztet korlátlan lelkipásztori önátadásban élik meg. A Jó Pásztor felfedi a szalézi krisztológiát: a lelkipásztori szeretet a szalézi lelkiség nukleusza, „a Jó Pásztor magatartása, aki szelídséggel és önmaga odaajándékozásával
nyeri meg az emberek szívét.” (ASZ 10-11)
- Da Mihi Animas cetera Tolle (lelkeket adj, a többit vedd el): Ez az a mottó, amely jellemezte Don Bosco fiait a kezdetektől fogva. Ez a rövid szalézi ima misszionáriusi kontextusban különös jelentőséggel bír: elhagyni mindent, még a szülőföldet és a kultúrát, a biztonságot jelentő dolgokat is annak érdekében, hogy korlátozás nélkül azoknak szentelje magát, akikhez küldetett, hogy számukra az üdvösség eszköze legyen.
- A Szentlélek: aki leszállt a Jó Pásztorra a Jordán folyóban, úgy ereszkedik le az Egyház lelkipásztori dinamikájában jelenlévő Krisztusra. Szentlélek és fény nélkül, a tisztánlátás, erő és a szentség nélkül, ami a Szentlélektől jön, minden missziós tevékenység nem más, mint egy sor távoli helyeken végzett, néha üres tevékenység.
- Máté 28,19: „Euntes ergo omnes Docete Nationes baptizantes eos in nomine Patris et Filii et Spiritus Sancti” (Menjetek tehát, tegyetek tanítványokká minden népet megkeresztelve őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében) a missziós megbízatás szíve, melyet a Föltámadott adott. A szöveg megbízást ad az emberek tanítására, hogy Jézus követőivé és tanítványaivá váljanak (a görög szöveg hangsúlyozza: mathêteúsate „tegyetek tanítványokká”, ami több, mint a docete „tanítani”). Az evangelizálás, a kegyelem teljessége, szavak és tettek által, a legnagyobbal az összes szentségi kegyelmek közül, a kereszteléssel, amely belemeríti a személyt az Istennel való közösség misztériumába.
ANS – Torino/Szaléziak.HU
